Izsa

Iža
község
magyar lakosság 1910
100%
2 134
magyar lakosság 2011
65%
1 066
Népesség: 1 638
Terület: 28,02 km²
Tszf. magasság: 108 m
Körzethívószám: +421 (0) 35
Irányítószám: 94639
1918 előtti vármegye, járás, rang: Komárom vármegye Udvardi járás nagyközség

Komáromtól 8 km-re keletre a Duna bal partján fekszik, a Zsitva-torok kistájon. Északról az Öreg-Zsitva határolja, de közigazgatásilag hozzátartozik egy mintegy 300 méter széles, 7 km hosszú földsáv is, amely Komáromszentpéter határáig húzódik. Nyugatról Komárom, északról Hetény és Marcelháza, keletről Pat község, délnyugatról Dél-Komárom, délről pedig Almásfüzitő határolja. Déli határát a Duna alkotja, amely egyben államhatár is Szlovákia és Magyarország között. Izsán áthalad a Komáromot Párkánnyal összekötő 63-as főút.

Közigazgatás

A Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban található. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 1938-1945 között ismét Magyarországhoz csatolták. 1960-ig az Ógyallai járáshoz tartozott. Területe 1921 óta mintegy egytiedével csökkent (31,67 km²-ról 28,07 km²-re). 1945 után a korábban Izsához tartozó Kisizsát és Harcsást Komáromhoz csatolták.

Népesség

Magyar többségű község, bár a magyarok arányszáma csökkenő tendenciát mutat (1991-2011 között 75-ről 65 %-ra). Lakosságának több mint 70 százaléka magyar anyanyelvű. 5,5 %-os roma kisebbség él a községben. Katolikus többségű község (1921-ben még a népesség 9/10-e, 2011-ben 63 %-a), de református és evangélikus temploma is van. A faluba a második világháború után magyarországi, szlovákiai és bulgáriai szlovák telepesek költöztek, magyar lakosságának mintegy egyötödét pedig ezzel párhuzamosan Magyarországra áttelepítették.

Történelem

Izsa területe már az újkőkorban lakott volt. Első írásos említése 1172-ből származik, illa Esu alakban, majd 1276-ban V. Ince pápa bullája is említi. Határában a római limes egyik táborának maradványait lelték fel, ezt Leányvár néven ismerik. A 14. században Örspusztával együtt a gróf Cseszneky család birtoka volt. A 16. században Somogyi Gáspár a falu egyik birtokosa, majd Novák Mihály esztergomi prépost. A török hódoltság korában a település elpusztult, később benépesült, de 1599-ben Bocskai István hajdúi felégették a falut. 1763-ban, 1773-ban és 1782-ben földrengés sújtotta, s a természeti katasztrófák nem kerülték el a későbbiekben sem: 1895-ben árvíz, 1899-ben tűzvész pusztította. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 1919 május-júniusban a magyar vörös csapatok visszafoglalták, miután napokon át ágyútűz alatt állt. A 20. században a Duna töltésének megépítése után alakult ki a mai településkép. 1938-1945 között ismét Magyarországhoz csatolták. 1945 elején több légitámadás is érte. 1950-ig Izsához tartozott Harcsás és Kisizsa is, amelyeket ekkor Komáromhoz csatoltak, valamint a ma már nem létező, Hetényhez közeli Örsipuszta. Az 1965. évi nagy árvízben házainak nagy része elpusztult. 1994-ben határában hulladéktárolót létesítettek.

Mai jelentősége

A községben magyar óvoda és alapiskola is működik, illetve 2013-tól falumúzeum mutatja be a település történetét az idelátogatóknak. Határában 2010 óta napelemes áramfejlesztő telep működik.