Ipolynyitra

Nitra nad Ipľom
község
magyar lakosság 1910
100%
453
magyar lakosság 2011
12%
41
Népesség: 369
Terület: 8,12 km²
Tszf. magasság: 180 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 98557
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Nógrádi-medence, Losonci-medence 1918 előtti vármegye, járás, rang: Nógrád vármegye Füleki járás kisközség

A község a Losonci-medence délkeleti részén, az Ipoly partján fekszik, Losonctól 13 km-re délkeletre, Fülektől 12 km-re északnyugatra. Ipolynyitra zsákfalu, közúton csak a 71-es (Losonc-Fülek) útról leágazó, Ipolygalsán (2 km) át idáig vezető 4 km-es mellékúton közelíthető meg. Maga a falu 180 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, az Ipolytól keletre magasodó dombvonulat legmagasabb részén 250 m-es magasságot ér el. Határának túlnyomó része mezőgazdaságilag művelt terület, északkeleti határrészén erdeje is van (Nagy-erdő). Nyugatról Ipolygalsa és Bolyk, északról Pinc, keletről Bozita és Perse, délről Fülekkovácsi községekkel határos. Déli határát a Szuha-patak alkotja.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Losonci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Losonci járásához (1872-1913 között Füleki járásához) tartozott, Csehszlovákiához csatolása után pedig a (változó területű) Losonci járáshoz, (1951-1960 között a kis időre helyreállított Füleki járáshoz). 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Losonci járás). 1910-1938-hoz képest területe 1,9 %-al gyarapodott (7,97 km²-ről 8,12 km²-re).

Népesség

1910-ben 453, 1921-ben 442, 1938-ban pedig 439, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1921-ben 3,2 %, 1930-ban 9,5 % volt. A 20. század második felében nagymértékű népességcsökkenésen ment keresztül, 1938-1991 között népességének 43,1 %-át elveszítette. 1991-2011 között ez a folyamat megfordult, a község lakosságának kicserélődésével és túlnyomórészt romává válásával (2011-ben a lakosság 81,5 %-a tartozott a roma etnikumhoz) összefüggésben gyors népességnövekedés ment végbe (38 %, 250 főről 345-re). 1991-ben a lakosság kétharmada még magyar nemzetiségűnek vallotta magát, 2011-ben már csak 11,9 %-a (ugyanakkor magyar anyanyelvű volt a lakosság 55,4 %-a), míg ugyanekkor 66,7 % roma, 15,7 % pedig szlovák nemzetiségűnek. A lakosság háromnegyede (75,7 %) római katolikus vallású.

Történelem

1350-ben "Nitra" alakban említik először, de a falu valószínűleg sokkal régebbi. 1435-1454-ben Fülek várának tartozékai között szerepel. Ekkoriban vámszedő hely is volt. A 16. század végétől több nemesi család birtoka volt. 1828-ban 51 házában 449 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak, majd a 19. század végétől sokan Fülek üzemeiben dolgoztak. 1820-ban tűzvész, 1831-ben és 1873-ban pedig kolera pusztított. A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Füleki járásához tartozott, majd az új csehszlovák állam része lett. 1911-1927 között próbafúrás eredményeként létrejött időszakos szökőforrás működött a községben. A 20. század első felében vízimalom is üzemelt a faluban. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. Az 1970-es évektől 1990-ig helyi nemzeti bizottsága Ipolygalsáéval volt közös. Az 1990-es években kezdődött az eredeti lakosság elköltözése és az olcsó ingatlanárak következtében a romák tömeges letelepülése a faluban, akik mára a lakosság túlnyomó többségét alkotják.

Mai jelentősége

A községben szlovák tanítási nyelvű alapiskola található. Határában napkollektoros erőmű működik. Szent Orsolyának szentelt római katolikus temploma 1823-ban, barokk-klasszicista stílusban épült.