Ifjúságfalva

Dedina Mládeže
község
magyar lakosság 1991
70%
382
magyar lakosság 2021
55%
243
Népesség: 457
Terület: 12,78 km²
Tszf. magasság: 110 m
Körzethívószám: +421 (0) 35
Irányítószám: 94603
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Mátyusföld, Alsó-Vágmente 1918 előtti vármegye, járás, rang: Komárom vármegye Csallóközi járás nem létezett

Község a Kisalföldön, a Vág jobb partján, Kamocsával szemben a Kis-Duna torkolata előtt, Gútától 4 km-re északra. A Gútát Vágsellyével összekötő 573-as út érinti. Délről és nyugatról Gúta, északnyugatról Negyed, északról Szímő, keletről Gúta (Vágszög) és Kamocsa határolja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerület Komáromi járásában található, területe 1954-ig Gútához (1920-ig a Komárom vármegye Csallóközi járása, ezután Komáromi járás) tartozott. 1954. április 1-jén önálló településsé vált, határát főleg Gúta, kisebbrészt Kamocsa, Szímő és Negyed területéből hasították ki. Megalakulása óta a Komáromi járáshoz tartozik.

Népesség

Első lakói a lakosságcsere során, Békés megyéből áttelepült szlovákok voltak, később magyarok is beköltöztek. A népesség kétharmadát magyarok, egyharmadát szlovákok alkotják, a falu lélekszáma pedig folyamatosan csökken. A legnagyobb felekezet a római katolikusoké. A község lakosságának 2/3-a él a központban, egyharmada Kisszigeten. Mivel a környékbeli magyar gazdák is sorra beléptek az itt létrehozott szövetkezetbe, majd a kisszigeti tanyavilágot közigazgatásilag Ifjúságfalvához csatolták, a korábban szlovák többségű település fokozatosan magyarrá vált. Az 1991-es népszámlálás során a lakosság több mint 70%-a magyarnak vallotta magát.

Történelem

Az egykor Gútához tartozó Dögöspusztát a várossal együtt csatolták Csehszlovákiához 1920-ban, majd került vissza Magyarországhoz a bécsi döntéssel 1938. november 2-án. 1945-től ismét Csehszlovákiának adták, és a lakosságcsere után, 1949-ben költöztek ide az első szlovák telepesek. Az új települést szocialista mintagazdaságnak szánták, lecsapolták a mocsarakat, házakat és gazdasági épületeket emeltek, utakat építettek. 1954. április 1-jén önálló településsé vált, határát főleg Gúta, kisebbrészt Kamocsa, Szímő és Negyed területéből hasították ki. A Kissziget nevű tanyavilágot 1664-ben említik először, ma ez is Ifjúságfalvához tartozik. A község 1993 óta Szlovákia része.

Mai jelentősége

A településen később mezőgazdasági szakmunkásképző iskola is létesült. A szövetkezet ma Agroreal Rt. néven működik, 1020 hektáron gazdálkodik (árpa-, búza-, kukorica-, gyümölcstermesztés; sertés- és szarvasmarhatartás). Iskoláját 2005-ben szüntették meg. A kisszigeti ártéri erdő értékes természeti terület.