Hernádgönyű

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Vargová Denisa
Hlas-SD
194
(100%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Dudrik Erik
    Hlas-SD
    171
    (19,59%)
    1. körzet
    Šoltés Peter
    Hlas-SD
    151
    (17,3%)
    1. körzet
    Schmucer Martin
    Hlas-SD
    141
    (16,15%)
    1. körzet
    Rozsnyoi Radovan
    KDH
    129
    (14,78%)
    1. körzet
    Timková Katarína
    KDH
    123
    (14,09%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Radvaniová Otília
    SNS
    100
    (11,45%)
    1. körzet
    Šároši Dávid
    SNS
    58
    (6,64%)
Gyňov
község
magyar lakosság 1910
60%
211
magyar lakosság 2021
0%
2
Népesség: 632
Terület: 5,38 km²
Tszf. magasság: 171 m
Körzethívószám: +421 (0) 55
Irányítószám: 04414
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Alsó-Hernád-völgy 1918 előtti vármegye, járás, rang: Abaúj-Torna vármegye Füzéri járás kisközség

Hernádgönyű a Kassai-medence déli részén, az Alsó-Hernád-völgy kistájon, 170 méteres (határa 165-203 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, a Hernád jobb partjának közelében, Kassától 16 km-re délre, Enyickétől 6 km-re délkeletre, Hernádcsánytól pedig 3 km-re délnyugatra, a Kassa-Hidasnémeti vasútvonal mentén (vasútállomás). A falu eredetileg a Szartos-patak bal partján épült, melyet a 20. század második felében kiszárítottak és szántófölddé alakítottak át. A falutól nyugatra találjuk a Breh-dombot (Briežky, 203 m), határának keleti, a Hernádig terjedő része sík terület. Határának túlnyomó része mezőgazdaságilag művelt terület, 2010-ben területének 77,3 %-át (416 ha) szántóföld, 8,2 %-át (44 ha) rét és legelő, 6,9 %-át (37 ha) pedig beépített terület foglalta el. Erdeje és külterületi lakott helye nincs, a határ nyugati részét a 18. század végén még elfoglaló erdőket a 19. század során kivágták és szántófölddé alakították át. Hernádgönyű a közúti közlekedés szempontjából zsákfalunak számít, csak a Hernádcsányról ide vezető 3341-es bekötőúton közelíthető meg, mezőgazdasági utak kötik össze Bölzsével (3 km) és a Hernád kerékpáros hídján (2013 óta) keresztül Abajúnádasddal (4 km). Délről Abaújszina, nyugatról Bölzse, északról Hernádcsány, keletről és délkeletről pedig Abaújnádasd községekkel határos. Keleti határának egy részét a Hernád-folyó képezi.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott (1908-ig a Kassai járáshoz). A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai járáshoz, majd annak megszüntetése után a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (1939-ig Abaúj-Torna vármegye Füzér-gönci járásához, majd Kassai járásához tartozott). Területe (1910, 1921: 5,30 km², 2011: 5,38 km²) az elmúlt évszázad során csak minimális mértékben változott.

Népesség

A község a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik, 2011-ban 608 lakosának 97,4 %-a szlovák nemzetiségű volt. 1880-ban lakosságának 83,9 %-a, 1900-ban pedig 83,6 %-a volt szlovák anyanyelvű, a magyar anyanyelvűek aránya ebben az időszakban 7,2 %-ról 14,0 %-ra nőtt. Az 1910-es népszámlálás már 60,1 %-os magyar többséget mutatott ki, de az nem tükrözi a valós nemzetiségi megoszlást: az 1921-es népszámláláskor már csak 1 személy vallotta magyarnak magát. A magyar fennhatóság alatt tartott 1941-es népszámlálás az 1910-es hasonló nemzetiségi megoszlást (65,7 % magyar, 34,3 % szlovák) mutatott ki. 1945 után a kettős identitás megszűnésével Hernádgönyű egynemzetiségű községgé vált. A község népessége a 20. század eleje óta több mint kétszeresére nőtt, 1921-1941 között 21,6 %-kal (333 főről 405 főre), 1941-1980 között pedig 54,3 %-kal (405 főről 625 főre) nőtt a lakosság száma. Az 1980-as években még 7,8 %-os fogyás figyelhető meg (625 főről 576 főre), a rendszerváltás után azonban ismét a népesség növekedése, melynek üteme egyre gyorsul, 2011-2017 között a szuburbanizáció révén már 10,5 %-al (608 főről 652 főre) nőtt a lakosság száma. Hernádgönyű lakosságának többsége (1921-ben 69,1 %, 2011-ben 78,1 %) római katolikus vallású, a görög katolikusok aránya 1921-2011 között 20,1 %-ról 4,1 %-ra, a reformátusoké pedig 8,7 %-ról 4,4 %-ra csökkent. A község népsűrűsége (2011-ben 113 fő/km²) a járási átlag mintegy másfélszerese.

Történelem

A település a 13. században jött létre, első okleveles említését 1255-ből találjuk, ekkor Gönyűpataka („Gunupataka”) néven, majd 1268-ban Gvn, 1427-ben Gewnew, 1630-ban pedig Geonyo névváltozatokban fordul elő. 1270-ben mint két különálló falut, Al- és Felgönyűt (Fel Genew, Algunyo) említik. Abaúji várföld volt, melyet 1268-ban Csannyal (Hernádcsány) együtt IV. Béla az Aba nemzetségbeli Dénesnek adományozott, aki 1270-ben Gálnak és társainak engedte át birtokát. 1290-ben gönyűi nemesek osztozkodtak birtokán, ekkor szerepelt először a Szartos (Scartas) patak is. 1427-ben Gönyűi Miklós birtoka volt, a falunak ekkor 9 portája volt. 1630-ra ¼ paraszt- és ½ zsellérporta maradt a faluban. 1715-ben 4, 1720-ban 5 lakott porta volt a faluban. 1772-ban 26 család élt itt és 7 különböző földesura volt. 1773-ban még magyar többségű településként jellemzik, a 19. század során lakossága zömében szlovákká vált. Az első népszámláláskor, 1784-87-ben 263 lakosa volt. A község első pecsétjét 1784-ból ismerjük. A határának nyugati részét borító, az első katonai felmérés térképén még ábrázolt erdőket a 19. század második felére teljesen kiirtották. 1828-ban 55 háza és 361 lakosa volt. 1850-ben 355 lakosa volt, melynek még több, mint egyharmada (36,6 %) görög katolikus vallású volt (1921-re arányuk 20,1 %-ra csökkent). 1860-ban a Kassát Miskolccal összekötő vasútvonal megépítésével a község vasúti megállóhelyhez jutott. 1880-ban 304, 1890-ben 286, 1900-ban pedig 335 lakosa volt. 1905-ben kapta a hivatalos Hernádgönyű nevet (korábban Gönyű). 1908-ban a korábban a Kassai járáshoz tartozó kisközséget a Füzéri járáshoz csatolták. A 20. század elején meginduló magyarosodásnak (1910-ben a lakosság 60,1 %-a már magyar anyanyelvűnek vallotta magát) a község Csehszlovákiához csatolása vetett véget. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. 1910-ben 351, 1921-ben 333, 1930-ban 377 lakosa volt, 1938-ban 70 háza és 425 lakosa volt. 1938. novemberétől 1945. januárjáig ismét magyar fennhatóság alá került. 1941-ben 405 lakosa volt. 1945. januárjában csaknem az egész község elpusztult a front átvonulásakor (a Szovjet Hadsereg január 19-én foglalta el). Mezőgazdasági szövetkezetét 1952-ben alapították. 1952-ig a község Kassamindszent egyházközségéhez tartozott, ekkor vált Hernádcsány filiájává. 1957-ben kultúrház, 1959-ben pedig új iskola épült a községben (ma az óvoda épülete), 1971-ben átadták a Helyi Nemzeti Bizottság épületét is. 1969-től a rendszerváltásig helyi nemzeti bizottsága közös volt Hernádcsányéval. 1970-ben 522, 1980-ban 625, 1991-ben 576 lakosa volt. A község címerét és zászlaját 2002-ben fogadták el. 2001-ben 582, 2011-ben 608, 2017-ben pedig 672 lakosa volt.

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák nevelési nyelvű óvoda található. Jézus szívének szentelt római katolikus temploma neoromán stílusban épült 1924-ben, 1946-ban újjáépítették.