Helemba

Chľaba
község
magyar lakosság 1910
98%
1 015
magyar lakosság 2011
78%
543
Népesség: 708
Terület: 13,96 km²
Tszf. magasság: 115 m
Körzethívószám: +421 (0) 36
Irányítószám: 94366
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Börzsönyvidék , Helembai-hegység 1918 előtti vármegye, járás, rang: Hont vármegye Szobi járás kisközség

Helemba a Helembai-hegység (Burda) délkeleti és a Börzsöny délnyugati lábánál, a Duna bal partja közelében, az Ipoly torkolatánál fekszik, Párkánytól 13 km-re keletre, a Pozsony-Budapest vasúti fővonal mentén (megállóhely), mely itt halad át az Ipoly folyón Szob és Helemba között. Országúton csak egyetlen irányból közelíthető meg, a Garamkövesdtől idáig vezető 8 km-es mellékúton, bár 2007 óta gyalogos átkelési lehetőség is van az Ipoly-hídon az alig 3,5 km-re lévő Szob felé. Területének túlnyomó részét erdő borítja. Nyugatról Garamkövesd, Bajta és Leléd, északkeletről Ipolydamásd és (nagyon rövid szakaszon) Letkés, keletről Szob, délről pedig Esztergom és Pilismarót határolják. Keleti határát az Ipoly, déli határát pedig a Duna középvonalai alkotják, mely határok egyben Magyarország és Szlovákia államhatárát is képezik.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Szobi járásához (1886-ig a Szalkai járáshoz) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Párkányi járáshoz, annak megszüntetése után pedig az Érsekújvári járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Szobi járás). 1920-ban a trianoni határ megvonása során területének 8,6 %-át elveszítette a Helembai-sziget elcsatolásával, területe így 15,17 km²-ről 13,87 km²-re csökkent. 1939 után minimális mértékben (9 hektárral) növekedett területe (13,96 km²-ra).

Népesség

1910-ben 1040, 1921-ben 1119, 1939-ben pedig 1099, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 1939-1991 között népessége 31 %-al csökkent (758 főre), majd 1991-2011 között további 8,3 %-os csökkenés figyelhető meg, ezzel párhuzamosan a szlovák nemzetiségűek aránya megduplázódott (8,6 %-ról 17,7 %-ra) a túlnyomórészt ma is magyar nemzetiségű (78,1 %) és római katolikus vallású (86,6 %) községben. Részben Helemba kataszteri területén fekszik a 2011-ben 205 állandó lakossal rendelkező kovácspataki üdülőtelep, mely azonban Garamkövesd igazgatása alá tartozik és lakosságát is Garamkövesdhez sorolják.

Történelem

1124-ben említi először oklevél. Györffy György szerint királyi, illetve hercegi birtok. 1108 körül Álmos herceg 33 helembai halászt ad a dömösi prépostságnak. A 13. század elején az esztergomi érsek gyümölcsöse volt a faluhoz közeli Helemba-szigeten. A falut a tatárjárás teljesen elpusztította. 1346. március 19-én I. Lajos király kiemelte Helemba, Szob és Letkés települések szolganépét az ispánok joghatósága alól, és elrendelte, hogy az ellenük támasztott panaszokat elébe vagy általa kinevezett „tiltjeik” elébe kell terjeszteni. 1355. március 19-én Lajos király az említett három település sajkásainak vámmentésséget biztosított a Duna Pozsonytól Szalánkeménig húzódott szakaszán. A rendeletet azonban többször megsértették, 1467-ben a helyi sajkásokat kényszeríttették az esztergomi vám megfizetésére. 1416. november 25-én Zsigmond király megerősítette I. Lajos okiratát a helyi hajósok jogaira vonatkozóan. 1522-ben a király Letkés, Helemba, Szob és Tölgyes településeket Bakócz Tamás érsek végrendeletének megfelelően zálogba adta az esztergomi káptalannak. 1838-ban árvíz mosta el a települést, melyet ezután máshol építettek fel újra. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Szobi járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az első bécsi döntés következtében – ismét Magyarországhoz tartozott. 1944 végén és 1945 elején a falu súlyos harcok színtere volt, ekkor pusztult el a Helembát Ipolydamásddal összekötő Ipoly-híd.

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű, régebben szőlőtermesztéséről híres falu kedvelt kirándulóhely. Magyar óvoda működik a községben, Szent Imrének szentelt római katolikus temploma 1769-ben épült barokk stílusban. A Helembai-hegységnek a község területére eső része 1966 óta természetvédelmi terület.

Település eseményei