Hanva

Chanava
község
magyar lakosság 1910
100%
808
magyar lakosság 2011
87%
616
Népesség: 704
Terület: 18,93 km²
Tszf. magasság: 173 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 98044
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Gömöri-medence 1918 előtti vármegye, járás, rang: Gömör és Kis-Hont vármegye Rimaszécsi járás kisközség

A község a Gömöri-medence keleti részén, a Sajó völgyében fekszik, Sajólénártfalvától 5 km-re északra, Tornaljától 12 km-re délnyugatra. Áthalad rajta a Gömörfügét (9 km) Sajólénártfalvával összekötő mellékút. Határa 154-272 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő dombvidék, csaknem teljes egészében mezőgazdaságilag művelt terület. Északról Runya, nyugatról Baraca, Balogiványi és Zádorháza, délről Csíz és Sajólénártfalva, keletről pedig Abafalva, Sajószentkirály, Sajórécske és Kövecses községekkel határos. Nyugati határának egy részét a Baraca-patak, keleti határának egy részét pedig a Sajó alkotja.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Putnoki járásához (1910-ig Rimaszécsi járásához) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Feledi járáshoz, 1949-60 között a Tornaljai járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). Területe (18,93 km²) 1910-38-hoz képest (19,02 km²) 0,5 %-al csökkent.

Népesség

1910-ben 811, 1921-ben 779, 1938-ban pedig 760, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Túlnyomó magyar többségét napjainkig megőrizte (2011-ben 86,8 %), a szlovákok aránya 7,7 %, a romáké 3,4 % (ugyanakkor a lakosság 43,8 %-a a roma etnikumhoz tartozik). Lakosságszáma a rendszerváltás után stabilan alakult. Az eredetileg túlnyomórészt (1921-ben 81,0 %) reformátusok lakta községben 2011-ben a lakosság 53,1 %-a volt református, 34,5 %-a pedig római katolikus vallású. A lakosság 91,8 %-a él a községközpontban (652 fő), 8,2 %-a (58 fő) pedig Nový Klenovec településrészen.

Történelem

Neve a magyar Hanva nemzetségnévből származik. Többféleképpen írták: Honwa, Honua, és Kuzephonua vagyis Közép-Hanva. 1293-ban „Apathrevy ~ Apathrewy” vagyis „Apát réve” néven említett hely létezett Hanva határában, egy átkelőhely a Sajón. A Hanvák a 10. század közepe táján foglalták el ezt a vidéket, a falu legkésőbb a 12. század végén létesült. Első lakossága és középkori jobbágysága magyar eredetű. 1266-ban „Honua” néven említi oklevél először. 1295-ben „Hanua” alakban szerepel. A község a honfoglalás után a Hanva nemzetség szállásterületének központja lett. E nemzetség szállásföldjén a 13. században 12 Hanva nevű falu alakult ki, ezt a sajátosságot ikerfalvaknak nevezzük. A középkorban a mai Templomdombon állt a nemzetség monostora, amely azonban nyomtalanul elpusztult. A falu a 16. században a Hanvay, a Darvas család és más nemesek birtoka. 1566-ban a törökök elpusztították a falut, ezután a török hódoltság, az 1680 utáni háborúk, valamint az 1709-10-es és 1740-es pestisjárványok tizedelték lakosságát. Szent György tiszteletére szentelt parokiális egyháza a török hódoltság alatt megszűnt, lakossága ekkoriban tért református hitre. Már a 16. század végén református iskolamestere volt. Az 1773-as urbárium szerint 31 jobbágy és 12 zsellércsalád lakta. 1828-ban 117 házában 1352 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1851 szeptembere és 1868 között a falu református lelkésze volt Tompa Mihály költő, aki itt is hunyt el 1868-ban. Tompa vendégeként itt töltötte 1855 nyarát családjával Arany János. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Putnoki járásához tartozott. 1938 és 1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1945 után kárpátaljai szlovákokat telepítettek a község határába, ekkor jött létre Nový Klenovec településrész. Hanva mezőgazdasági szövetkezete 1949-ben alakult. A község mezőgazdasági jellegét napjainkig megőrizte. A Hanva határában található Krizsánpuszta a középkorban különálló falu volt. A 13. század elején jöhetett létre, nevét szláv alapítójáról kapta. 1293-ban villaként említik először. 1427-ben Kyrsan néven szintén mint a Hanvayak birtokát említik, a középkorban vámhely volt. 1566-ban a török támadáskor pusztult el, később puszta. Lakossága magyar volt.

Mai jelentősége

A községben magyar óvoda és alapiskola egyaránt található. Református temploma 1823-30-ban épült klasszicista stílusban, a templomkertben található Tompa Mihály síremléke és 1940-ben felavatott mellszobra. A 18. század végén barokk-klasszicista stílusban épült Hanvay-kúriában 2004 óta a református egyház diakóniai központja működik, a középkori kolostor helyén épült klasszicista Darvas-kúria pedig művelődési háznak ad otthont.