Györke

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Sasák Radoslav
független
323
(47,29%)
Valik Ondrej
független
311
(45,53%)
Buľko Ondrej
független
49
(7,17%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Dancák Miloš
    DS
    300
    (8,91%)
    1. körzet
    Gamrát Peter
    KDH
    291
    (8,65%)
    1. körzet
    Ferenc Rastislav
    KDH
    234
    (6,95%)
    1. körzet
    Timura Lukáš
    független
    232
    (6,89%)
    1. körzet
    Godina Ján
    KDH
    222
    (6,6%)
    1. körzet
    Pereš Peter
    DS
    219
    (6,51%)
    1. körzet
    Varga Jakub
    DS
    219
    (6,51%)
    1. körzet
    Platko Peter
    DS
    214
    (6,36%)
    1. körzet
    Leško Ján
    SME RODINA
    209
    (6,21%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Moško Miroslav
    Hlas-SD
    201
    (5,97%)
    1. körzet
    Jakabová Jarmila
    KDH
    191
    (5,67%)
    1. körzet
    Gamrát Róbert
    KDH
    179
    (5,32%)
    1. körzet
    Janičo Jozef
    SME RODINA
    155
    (4,6%)
    1. körzet
    Kováč Jozef
    DS
    144
    (4,28%)
    1. körzet
    Kostsánszky Gedeon
    SME RODINA
    134
    (3,98%)
    1. körzet
    Hanko Marek
    DS
    113
    (3,36%)
    1. körzet
    Kmecová Anna
    KSS
    109
    (3,24%)
Ďurkov
község
magyar lakosság 1910
48%
330
magyar lakosság 2021
1%
12
Népesség: 1 790
Terület: 9,92 km²
Tszf. magasság: 264 m
Körzethívószám: +421 (0) 55
Irányítószám: 04419
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Abaúji-hegyalja - Északnyugati-Kárpátok, Eperjes-Tokaji-hegyvidék, Bagota 1918 előtti vármegye, járás, rang: Abaúj-Torna vármegye Füzéri járás kisközség

Györke az Ósva völgyében, az Abaúji-hegyalja északi részén, a Zempléni-hegység (Szalánci-hegység) nyugati lábánál, 255 méteres (határa 212-448 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 16 km-re keletre, Hernádzsadánytól 17 km-re északkeletre, Magyarbődtől pedig 3,5 km-re délre. Határának nyugati, az Ósváig terjedő része nagyrészt mezőgazdaságilag művelt terület, keleti egyharmadát a Bagota-hegycsoporthoz erdővel borított nyugati lejtői foglalják el. Györke patakvölgy mentén kialakult főutcája nyugat-keleti irányban 230 métertől egészen 300 méteres tszf. magasságig emelkedik és a közvetlenül az erdő alatt lévő, a faluval egybeépült cigánytelepnél ér véget. Gyürkétől délkeletre magasodik a 353 méter magas Paphegy (Popova hora), északkeletre pedig a 356 méteres Szárhegy (Roháč). 2010-ben területének 48,1 %-át (477 ha) szántóföld, 28,4 %-át (282 ha) erdő, 12,3 %-át (122 ha) rét és legelő, 5,2 %-át (52 ha) pedig beépített terület foglalta el. Belterülete 2018-ban mintegy 73 hektárra terjedt ki, külterületi lakott helye nincs. A községet az 576-os út köti össze észak felé Magyarbőddel és a 19-es főúttal, dél felé pedig Regeteruszkán (3,5 km) keresztül Garbócbogdánnyal (8 km); nyugati irányban a 3410-es út Ósva (3 km) és Izdobabeszter (8,5 km) felé teremt összeköttetést. Délről Regeteruszka, nyugatól Ósva, északról és keletről pedig Petőszinye községekkel határos. Nyugati határának egy részét az Ósva-patak, északi határának nagy részét pedig a Menyei- és a Szinyei-patakok (Svinický potok) alkotják.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai járáshoz, majd a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (1939-ig Abaúj-Torna vármegye ideiglenesen újra létrehozott Füzér-gönci járásához, majd a Kassai járáshoz tartozott). Területe a 20. század során csak kis mértékben változott (1910: 10,00 km², 1921: 10,01 km², 2011: 9,92 km²).

Népesség

Györke népessége 2011-ben 1692 fő volt, melynek 86,4 %-a volt szlovák, 5,4 %-a roma és 0,9 %-a (15 fő) magyar nemzetiségű (1,2 %-a – 21 fő – magyar anyanyelvű), 7,2 %-a pedig nem nyilatkozott nemzetiségi hovatartozásáról. Az Ósva-völgyi magyar nyelvszigethez tartozó, az 1920-as évekig magyar többségű község magyar lakosságának zöme a 20. század második felében beolvadt a 18-19. században betelepült szlovákságba. A györkei szórványmagyarság száma is csökken: 1991-ben és 2001-ben 25-25, 2011-ben már csak 15 lakosa vallotta magát magyar nemzetiségűnek. 1880-ban még lakosságának 57,9 %-a, 1900-ban 64,1 %-a, 1910-ben pedig 47,9 %-a volt magyar anyanyelvű. Az első csehszlovák népszámláláskor csaknem ugyanennyien, a lakosság 47,2 %-a, 1930-ban viszont már csak 5,8 %-a vallotta magyarnak magát. Bár 1941-ben a lakosság túlnyomó többségét (90,2 %) ismét magyar anyanyelvűként írták össze, 1945 után a kettős identitás megszűnésével, a magyar lakosság zömének asszimilációjával Györke túlnyomórészt szlovák lakosságú településsé, magyarsága pedig szórvánnyá vált. A község lakosságának csaknem fele (2013-ban 46,3 százaléka) a roma etnikumhoz tartozik, ugyanakkor 1991-ben a lakosság 25,6 %-a, 2001-ben már csak 5,1 %-a vallotta magát roma nemzetiségűnek. A roma lakosság zöme szegregáltan, a község belterületének keleti peremén lévő cigánytelepen él. A még 1921-ben is református relatív többségű (48,3 %) faluban 2011-ben a lakosság 58,4 %-a (1921-ben 27,9 %) volt római katolikus, 22,5 %-a református, 2,1 %-a evangélikus, 1,7 %-a (1921-ben még 15,6 %) görög katolikus vallású, 10,3 %-a pedig nem nyilatkozott felekezeti hovatartozásáról. 1944-ig izraelita vallású közösség (1880-ban 81, 1921-ben 36, 1938-ban 11 fő) is élt a községben. Györke népessége 1880-1921 között stabilan (622-689 fő között) alakult, az 1921-1941 közötti időszakban azonban több mint egyharmadával (667 főről 906 főre) növelte népességét. A rendszerváltás után is dinamikus növekedés figyelhető meg: 1991-2017 között másfélszeresére, 1232 főről 1845 főre nőtt a lakosság száma. Ennek fő oka valószínűleg a lakosság egyre nagyobb hányadát alkotó roma lakosság magasabb természetes szaporodásában kereshető. A község népsűrűsége (2011-ben 186 fő/km²) viszonylag magas, a járási átlag csaknem két és félszerese.

Történelem

Györke első írásos említése 1323-ból „Gurke” alakban származik. Neve magyar személynévi eredetű, a György személynév régi alakjából származik. 1330-ban Gyrke, 1332-ben Gurky, 1427-ben pedig Gyorke néven említik az írásos források. A 14. században az Aba nemzetség birtoka volt, majd 1397-ben I. Zsigmond a Perényi családnak adományozta. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben már templomos faluként szerepelt, a jegyzék név szerint említi Saul nevű papját is. 1427-ben 51 portája volt, ezzel Abaúj vármegye nagyobb falvai közé tartozott. 1565-ben 44 jobbágy és 13 zsellérporta volt a faluban. 1598-ban a Báthoryak birtoka volt, ekkor 66 portája volt, ez a szám 1636-ra 36-ra csökkent. 1672. október 26-án itt zajlott le a györkei csata a kuruc felkelők és a Spork és Cobb tábornokok vezette császári csapatok közt, mely a kurucok megsemmisítő vereségével végződött. A 18. század elején, az 1710-es pestisjárvány után csaknem elnéptelenedett: 1715-ben hét, 1720-ban pedig kilenc lakott portája volt. A 18. században részben római katolikus vallású szlovákokkal telepítették újra, de magyar többségét megőrizte a 18-19. század során is. A 18. század végén a Zombory és a Mocsáry, a 19. században a Rakovszky család volt fő birtokosa, a gyürkei Rakovszky-kúria egészen 1945-ig a család tulajdonában maradt. 1773-ban 30 jobbágy és 19 zsellércsalád élt Györkén. 1828-ban 77 háza és 546 lakosa volt. A község pecsétje 1840-ből ismert. 1851-ben 430 lakosa volt, közülük 230 volt református, 150 római katolikus és 40 zsidó vallású. 1880-ban 637, 1890-ben 633, 1900-ban 623, 1910-ben pedig 689 lakosa volt. 1890-ben 97 ház állt a faluban. 1912-ben Árpád-kori eredetű, gótikus stílusú fatornyos erődtemplomát lebontották a mai templom építésekor. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Hernádzsadány székhelyű Füzéri járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1921-ben 667, 1930-ban 775 lakosa volt. 1938. novemberében az első bécsi döntés az új csehszlovák-magyar határt Györke és Magyarbőd között húzta meg, ezzel Györkét visszacsatolta Magyarországhoz (1945-ig). Északi és keleti határa államhatárrá vált, a Szinyei-pataknál határátkelő létesült. 1938-ban 162 háza és 880 lakosa volt, 1941-ben 906-an lakták. 1944-ben zsidó lakosait koncentrációs táborba hurcolták. A 20. század második felében a község belterülete csaknem kétszeresére nőtt: az 1950-es évek első felében először a Magyarbőd felé vezető országút nyugati oldalán épült új házsor, majd az 1960-80-as években új utcák létesültek a régi településmag északi és déli oldalán. A községben 1965-ig működött Csemadok-alapszervezet Uhrinyák István vezetésével. Az 1970-es évekig magyar nyelvű oktatás is volt Györkén, ennek megszüntetése után felgyorsult az asszimiláció folyamata. A 20. század második felében határában két kőbánya is működött. Az új iskola épülete 1986-1993 között épült. A rendszerváltás után termelőszövetkezetét teljesen felszámolták, gazdasági épületeit lebontották. 1991-ben 1232, 2001-ben 1472, 2011-ben 1692, 2017-ben már 1845 lakosa volt. A község címerét és zászlaját 2005-ben fogadták el. 2009-ben merült fel először geotermikus erőmű létesítése Györkén, megépítésére azonban ez idáig még nem került sor.

Mai jelentősége

A községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. Református temploma egy Árpád-kori templom alapjain épült 1912-ben neoklasszicista stílusban. Szűz Mária születésének szentelt római katolikus temploma 1994-ben épült. A Rakovszky-kúria késő barokk építmény a 18. század második feléből.