Gyerk

Hrkovce
község
magyar lakosság 1910
99%
564
magyar lakosság 2011
52%
153
Népesség: 273
Terület: 8,2 km²
Tszf. magasság: 126 m
Körzethívószám: +421 (0) 36
Irányítószám: 93601
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Honti-medence, Ipolymenti-hátság - Kisalföld, Honti-medence, Alsó-Ipolymente 1918 előtti vármegye, járás, rang: Hont vármegye Ipolysági járás kisközség

A község az Ipoly jobb partján, az Alsó-Ipolymente kistájon, az Ipolymenti-hátság dombvidékének lábánál fekszik, a 66-os főút és az Ipolyság-Zólyom vasútvonal (megállóhely) mentén, Ipolyságtól 4 km-re nyugatra, Lévától 32 km-re délkeletre, Korponától 38 km-re délre. Határának túlnyomó része mezőgazdaságilag művelt terület. Nyugatról Ipolyvisk és Alsószemeréd, északkeletről Nagytúr, keletről Ipolyság, délről pedig Ipolyság Pereszlényi katasztere határolja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1949 között a Korponai járáshoz, 1949-1960 között pedig ismét az Ipolysági járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után 1960-ban a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Ipolysági járás). 1980-1998 között Ipolysághoz tartozott. Területe (8,20 km²) az elmúlt száz év során csak minimális mértékben változott (1910/1938: 8,19 km²).

Népesség

1910-ben 567, 1921-ben 579, 1938-ban pedig 586, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1945 után magyar lakosainak egyharmadát kitelepítették Magyarországra és magyarországi szlovákokat telepítettek be, a magyar lakosság 54,2 %-a reszlovakizált. Ennek ellenére magyar többségét sikerült megőriznie (1961-ben 59,5 %). 1938-2001 között népességének 42,2 %-át elveszítette, majd 2001-2011 között további 13,6 %-os népességcsökkenés figyelhető meg (339 főről 293-re). A lakosság többsége (52,2 %) magyar nemzetiségű, a szlovákok aránya 42,3 %. A túlnyomó többség (84,0%) római katolikus vallású.

Történelem

Korai időktől lakott település, okleveles említése 1156-ból való, Gyrki alakban, mikor Márton érsek a honti vár tartozékaként számon tartott község dézsmáját átengedi az esztergomi káptalannak. Később, 1245-ben Greky, Gerky, Gereky, Guereky és Girky alakban is szerepel a neve, mely vélhetőleg a görög szóból ered. 1262-ben László honti főesperes és fivére, Mihály a községi földek birtokosa, aki 1277-ben újabb földekkel gyarapodik, mely 1279-ben végül az esztergomi káptalan javadalmai közé kerül, minthogy IV. László király megengedte, hogy a halálát érző prépost így rendelkezzék. Az Anjouk idejében Gyeörk, Gyeork, Geork és Gyerky alakban írják a község nevét. A török hódoltság idejében teljesen elnéptelenedett, s csak az 1700-as években települt újra. Az esztergomi káptalan egészen a 19. század végéig a falu birtokosa volt, s a trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott, bár 1938–45 között ismét Magyarország része lett. 1979-ben Ipolysághoz csatolták, majd népszavazás eredményeként 1998-ban újra önálló község lett (az első - sikertelen - népszavazást 1992-ben, a másodikat 1997-ben tartották).

Mai jelentősége

Határában 1962-ben építették fel a Barátság kőolajvezeték egyik fontos szivattyúállomását. A községben sem alapiskola, sem óvoda nem működik. Szent Katalinnak szentelt római katolikus temploma 1770-ben barokk stílusban épült, később (1808-1809) klasszicista stílusban alakították át.