Gömörnánás

A Murány-patak völgyében, a Jolsvai-karszt délnyugati lábánál fekszik, Gicétől 4 km-re északkeletre, Mikolcsánytól 1 km-re délkeletre. Zsákfalu, egyetlen Gicéről Mikolcsányon keresztül ide vezető mellékúton közelíthető meg. Délről Gice, nyugatról Mikolcsány, északról Hámosfalva, keletről pedig Csetnek és Özörény katasztere határolja.

1964-ig önálló település, azóta Gömörliget két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásához (1900-ban még Tornaljai járásához) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Nagyrőcei járáshoz, majd a Rozsnyói járáshoz tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Rozsnyói járás), ebben az időszakban határközséggé vált (északi - Hámosfalvával közös - határa államhatárt alkotott Magyarország és Szlovákia között). Területe 6,46 km², Gömörliget területének 53 %-át alkotja, az elmúlt száz év során nem változott.

A szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. Eredetileg szlovák lakossága a 19. század végére teljes egészében magyarrá vált. 1910-ben 229, 1921-ben 228, 1938-ban pedig 213, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1921-ben 7,2 %, 1930-ban 11,0 % volt. 1961-ben 181 lakosa volt, melynek 82,9 %-a volt magyar nemzetiségű. 1921-ben lakosságának többsége (70,6 %) református vallású volt, az evangélikusok aránya 19,3 % volt. 2011-ben 165 lakosa volt, itt élt Gömörliget népességének 57,7 %-a.

Gömörnánás a Zách család birtokán keletkezett a 13. században, első írásos említése 1258-ból "Zahy" alakban történik. 1337-ben "Noztre", 1427-ben "Naztrad", 1486-ban "Nostray", 1563-ban "Nowaczan" alakban említik. A középkorban lakossága szláv volt, 16. század második felétől vegyes magyar-szláv lakosságú település. 1427-ben 16 porta után adózott. A 15. században a Giczey család birtoka volt, így a falu birtokosát követve lakói a 16. század végén református hitre tértek. A 16. századtól több nemesi család birtoka volt. 1828-ban 50 házában 334 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. században fazekasságáról volt híres. Lakossága a 19. század végére teljesen magyarrá vált, a nemzetiségváltást elősegítette a magyar nyelvű istentisztelet és az oktatás. 1907-ig Nasztraj néven szerepelt, ekkor kapta hivatalosan a Gömörnánás nevet. Gömörnánás kataszterében található Somkútpuszta, melynek neve egy középkori település, Somkút nevét őrzi. A 12. században a Zách-nemzetség birtokain jött létre, később a Bebekek vlach pásztorokat telepítettek ide. Középkori lakossága szláv volt. A 16. század második felében, a török betöréskor pusztult el, 1567-ben már lakatlan helyként említik. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei (1900-ban még Tornaljai) járásához tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1964-ben "Gemerský Sad" (Gömörliget) néven egyesítették Mikolcsánnyal.

Református temploma 1789-ben épült, tornyát a 20. század elején építették hozzá.