Gömörliget

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Pataki Vojtech
független
119
(100%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Vrbjarová Beáta
    független
    88
    (19,91%)
    1. körzet
    Presada Ján
    független
    82
    (18,55%)
    1. körzet
    Dono Zuzana
    független
    73
    (16,52%)
    1. körzet
    Remperová Zuzana
    független
    72
    (16,29%)
    1. körzet
    Tomšíková Jana
    független
    64
    (14,48%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Stachurová Edita
    független
    63
    (14,25%)
Gemerský Sad
község
magyar lakosság 1910
98%
415
magyar lakosság 2021
37%
111
Népesség: 308
Terület: 12,18 km²
Tszf. magasság: 253 m
Körzethívószám: +421 (0) 58
Irányítószám: 04913
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Gömör-Tornai-karszt, Jolsvai-karszt 1918 előtti vármegye, járás, rang: Gömör és Kis-Hont vármegye Nagyrőcei járás nem létezett

A község a Murány-patak völgyében, a Jolsvai-karszt délnyugati lábánál fekszik, Tornaljától 22 km-re északra, Jolsvától 9 km-re, Nagyrőcétől 21 km-re délkeletre, Pelsőctől 14 km-re északnyugatra. A községet alkotó települések Mikolcsány és a tőle 1 km-re délkeletre fekvő Gömörnánás. Gömörliget zsákfalu, egyetlen Gicéről ide vezető (Mikolcsányig 3 km, Gömörnánásig 4 km) úton közelíthető meg. Egyike az ún. "agyagövezet" községeinek. Határának mintegy felét erdő borítja. Délről és nyugatról Gice, nyugatról Jolsvatapolca (Miglészpataka katasztere), északról Hámosfalva, keletről pedig Csetnek és Özörény határolja.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagyrőcei járáshoz tartozó község. 1964-ben alakult Mikolcsány és Gömörnánás egyesítésével. Elődközségei kisközségként Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásához (1900-ban még Tornaljai járásához) tartoztak. Csehszlovákiához csatolásuk után 1960-ig a Nagyrőcei járáshoz, majd a Rozsnyói járáshoz tartoztak. Mindkét községet 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Rozsnyói járás), ebben az időszakban határközségek voltak (északi - Hámosfalvával közös - határuk államhatárt alkotott Magyarország és Szlovákia között). Az egyesített község 1964-1996 között a Rozsnyói járáshoz tartozott, 1996-ban a Nagyrőcei járáshoz csatolták. A község két kataszteri területre oszlik (Mikolcsány - 5,72 km², Gömörnánás - 6,46 km²), területük az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

Gömörliget a magyar-szlovák nyelvhatáron fekszik. Mikolcsány és Gömörnánás (Nasztraj) a 18. század végéig szlovák, majd vegyes lakosságú falvak voltak, melyeknek lakossága a 19. század végére teljesen magyarrá vált. 1910-ben a két községnek összesen 424, 1921-ben 435, 1938-ban pedig 408, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosuk volt, a (cseh)szlovákok aránya 1930-ban Mikolcsányban 15,3 %, Gömörnánáson 11 % volt. 1961-1991 között a község népességszáma stabil maradt, 1991-2011 között azonban már 19 %-os csökkenés (353 főről 286-ra) figyelhető meg, ezzel párhuzamosan az asszimiláció és az elöregedés révén a magyar nemzetiségűek aránya 61,5 %-ról 47,2 %-ra csökkent (a magyar anyanyelvűek aránya 55,6 %), a szlovákoké pedig 33,1 %-ról 46,2 %-ra nőtt. A lakosság mintegy egynegyedét (25,3 %) alkotó romák többsége a községben szlovák anyanyelvƒű és nemzetiségű. 1921-ben Mikolcsány (53,6 %) és Gömörnánás (70,6 %) egyaránt református többségű volt, az evangélikusok aránya Mikolcsányban 43 %, Gömörnánáson 19,3 % volt. 2011-ben Gömörligeten a lakosság 44,8 %-a volt református, 14,3 %-a római katolikus és 11,6 %-a evangélikus vallású. 2011-ben az összlakosság 42,3 %-a élt Mikolcsány (121 fő), 57,7 %-a pedig Gömörnánás (165 fő) településrészen.

Történelem

Mikolcsány a 13. században keletkezett, 1337-ben "Mykoucha" alakban említik először. Neve a Mikó magyar személynév továbbképzéséből (Mikócsa) eredeztethető. 1340-ben "Mykocha", 1351-ben "Mykochan" a neve. A Záchok után több nemesi család birtoka volt. 1427-ben Székely Lászlónak 22 portája volt a településen. 1582-ben lakói elmenekültek e török elől, de később újratelepült. A nyelvhatáron fekvő település középkori és kora újkori lakói egyaránt többségükben szlávok voltak, de a magyar nyelvet is ismerték is használták. Lakosai a 16. században evangélikus hitre tértek. 1709-1710-ben a pestis 150 áldozatot szedett a községben, a 18. század elejére lakossága teljesen kicserélődött. A 18. század végétől vegyes szlovák-magyar faluként szerepel, a 19. század végére lakossága teljesen magyarrá vált (ezt a dél felé irányuló oktatási, egyházi – a falu lakói Gicére jártak templomba – és kereskedelmi kapcsolatok is elősegítették). 1828-ban 44 házában 340 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal és fazekassággal foglalkoztak. Gömörnánás a Zách család birtokán keletkezett a 13. században, első írásos említése 1258-ból "Zahy" alakban történik. 1337-ben "Noztre", 1427-ben "Naztrad", 1486-ban "Nostray", 1563-ban "Nowaczan" alakban említik. A középkorban lakossága szláv volt, 16. század második felétől vegyes magyar-szláv lakosságú település. 1427-ben 16 porta után adózott. A 15. században a Giczey család birtoka volt, így a falu birtokosát követve lakói a 16. század végén református hitre tértek. A 16. századtól több nemesi család birtoka volt. 1828-ban 50 házában 334 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. században fazekasságáról volt híres. Lakossága a 19. század végére teljesen magyarrá vált, a nemzetiségváltást elősegítette a magyar nyelvű istentisztelet és az oktatás. 1907-ig Nasztraj néven szerepelt, ekkor kapta hivatalosan a Gömörnánás nevet. Gömörnánás kataszterében található Somkútpuszta, melynek neve egy középkori település, Somkút nevét őrzi. A 12. században a Zách-nemzetség birtokain jött létre, később a Bebekek vlach pásztorokat telepítettek ide. Középkori lakossága szláv volt. A 16. század második felében, a török betöréskor pusztult el, 1567-ben már lakatlan helyként említik. 1920-ig mindkét község Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei (1900-ban még Tornaljai) járásához tartozott. 1938-45-ben között az újonnan meghúzott magyar-szlovák határ a két falu északi határánál húzódott. Gömörnánást és Mikolcsányt 1964-ben egyesítették "Gemerský Sad" (Gömörliget) néven. Az 1960-as évektől kezdődően a községben szlovák anyanyelvű romák telepedtek le.

Mai jelentősége

Gömörnánás református temploma 1789-ben épült, tornyát a 20. század elején építették hozzá.