Gömörfalva

Gemerská Ves
község
magyar lakosság 1910
96%
690
magyar lakosság 2011
57%
543
Népesség: 965
Terület: 17,70 km²
Tszf. magasság: 196 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 98262
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Gömöri-medence 1918 előtti vármegye, járás, rang: Gömör és Kis-Hont vármegye Tornaljai járás nem létezett

A község a Gömöri-medence keleti részén, a Licei-dombság nyugati oldalán, a Turóc- és a Rátkai Turóc-patakok összefolyásánál, a Turóc völgyében fekszik, az 532-es (Bejét Jolsvával összekötő) út mentén, Tornaljától 8 km-re északnyugatra, Jolsvától 19 km-re délre. Településrészei, Harkács és a tőle fél kilométerre északra fekvő Sánkfalva csaknem teljesen egybeépültek. Fontos közúti csomópont, itt ágaznak el a Turóc völgyében haladó, Gömörrákosra (20 km) vezető, valamint a Rátkai Turóc mentén Újvásárral (16 km) összeköttetést teremtő mellékutak. Területének mintegy felét erdő borítja. Délről Lőkös, nyugatról Felsőrás és Alsófalu, északról Lévárt és Lice, keletről pedig Sajógömör, Beretke és Melléte községekkel határos.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagyrőcei járáshoz tartozó község. 1960-ban alakult Harkács és Sánkfalva egyesítésével. Elődközségei kisközségként 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartoztak, majd Csehszlovákiához csatolásuk után 1960-ig a Tornaljai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták őket Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Tornaljai járás). Az egyesített község 1960-1996 között a Rimaszombati járáshoz tartozott, majd 1996-ban a Nagyrőcei járáshoz csatolták. Harkács (7,10 km²) és Sánkfalva (10,60 km²) területe ma egyetlen kataszteri területet alkot, kiterjedésük nem változott az elmúlt száz év során.

Népesség

1910-ben Harkácsnak és Sánkfalvának együtt 721, 1921-ben 676, 1938-ban pedig 721, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosuk volt. 1945 után mindkét községbe szlovák családok települtek a belső telepítések során. Gömörfalva népessége 1991-2011 között 16,5 %-al nőtt (817 főről 952-re), ez idő alatt a magyar nemzetiségűek aránya 84,3 %-ról 57 %-ra csökkent (a magyar anyanyelvűek aránya ugyanakkor jóval magasabb - 78,8 %), a szlovákoké 14,4 %-ról 26,9 %-ra nőtt. 2011-ben a lakosság 10,7 %-a vallotta magát roma nemzetiségűnek, a roma etnikumhoz a lakosság több mint fele (54 %) tartozott. A túlnyomó többség (78,9 %) római katolikus vallású. 2011-ben Harkácson élt az összlakosság 64,9 %-a (618 fő), Sánkfalván pedig 35,1 %-a (334 fő).

Történelem

Harkács a 12. század első felében jött létre, a Turóc-völgy egyik legrégebbi helysége, lakossága a kezdetektől magyar volt. 1274-ben "Harkach" alakban említik először, ekkor, mint királyi várföldet V. István király az otrokocsi váruradalomnak adományozta. Temploma (mely Sánkfalva és Harkács határán fekszik, hol az egyik, hol a másik faluhoz sorolták) a 13. század közepén épült, a Turóc-völgy központi temploma volt. A 14. században a faluról elnevezett Harkácsi-nemzetség birtoka, később a Porkoláb-, Perbes-, Omány- és Kisfaludi-családok birtokosok itt. 1427-ben 10 adózó porta volt a településen. A 15. században a határ nagy része nemesi föld. 1660 körül, a második török megszállás idején teljesen elnéptelenedett. A 17. század végén tisztán kuriális falu, a 18. század közepére úrbéres faluvá vált, 1773-ban 14 család lakta, kik közül 12-nek az ősei már a 16. században is itt éltek. 1828-ban 53 házában 431 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek. Sánkfalvát 1266-ban "Raas" néven említik először, névadója, Sánk Rás várföld egy három ekés darabját adományként kapta. 1294-ben Sank, 1421-ben "Sankfalua" alakban említik. 1427-ben a Sánkfalvy és Husz családok a község birtokosai. A 15. században Alsó- és Felsősánk néven a jászói premontrei apátság birtoka. A középkorban határának nagy részét birtokosai nemesi kúriáikhoz művelték. A török hódoltság alatt lakosságának egy része kicserélődött. A 17. században kuriális falu, a Hős-család kihalása után vált ismét jobbágyközséggé. A 18. században a Steinicher- és Draskóczy-családok birtoka. 1828-ban 61 házában 474 lakos élt. Lakói a község rossz mezőgazdasági adottságai miatt a földművelésen kívül háziiparral is foglalkoztak. Mindkét község 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938-45 között visszakerültek Magyarországhoz. 1947-ben mindkét falu magyar lakosságának egy részét kitelepítették Magyarországra és szlovák családok költöztek ide. Termelőszövetkezetüket 1952-ben alakították. Harkácsot és Sánkfalvát 1960-ban "Gemerská Ves" (Gömörfalva) néven egyesítették.

Mai jelentősége

Gömörfalva a Turóc-völgy legnépesebb, központi községe. A községben szlovák-magyar tanítási nyelvű alapiskola és magyar nevelési nyelvű óvoda található. Kisboldogasszonynak szentelt római katolikus temploma 1784-ben épült későbarokk stílusban. Harkács településrészen két, 18. században épült barokk stílusú kastély is található (Vay-kastély 1770-ből, egykori apátsági uradalmi központ 1768-ból), mindkettő elhanyagolt állapotban van. 2010-ben nyílt meg a községben a Palóc Tájház.