Gelle

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Iván Ľudovít
független
727
(70,38%)
Zirig Zoltán
SZÖVETSÉG
306
(29,62%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Usačov Peter
    független
    566
    (9,05%)
    1. körzet
    Menyhartová Blanka
    független
    535
    (8,56%)
    1. körzet
    Gencs Kinga
    SZÖVETSÉG
    497
    (7,95%)
    1. körzet
    Láng Ladislav
    SZÖVETSÉG
    481
    (7,69%)
    1. körzet
    Czére Kristína
    független
    465
    (7,44%)
    1. körzet
    Viola Jozef
    független
    465
    (7,44%)
    1. körzet
    Špaček Juraj
    független
    384
    (6,14%)
    1. körzet
    Gencs Gergely
    SZÖVETSÉG
    340
    (5,44%)
    1. körzet
    Zirig Zoltán
    SZÖVETSÉG
    308
    (4,93%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Jákli Oliver
    SZÖVETSÉG
    306
    (4,89%)
    1. körzet
    Soóky Gergely
    független
    302
    (4,83%)
    1. körzet
    Farkas Ladislav
    független
    301
    (4,81%)
    1. körzet
    Marcel Dionýz
    SZÖVETSÉG
    298
    (4,77%)
    1. körzet
    Godány Ferenc
    független
    254
    (4,06%)
    1. körzet
    Zöld Ladislav
    SZÖVETSÉG
    212
    (3,39%)
    1. körzet
    Hamar Ľudovít
    SZÖVETSÉG
    196
    (3,13%)
    1. körzet
    Varga Balázs
    független
    192
    (3,07%)
    1. körzet
    Kovács Tamás
    SZÖVETSÉG
    151
    (2,41%)
Holice
község
magyar lakosság 1910
99%
1 308
magyar lakosság 2021
82%
1 750
Népesség: 1 985
Terület: 23,21 km²
Tszf. magasság: 120 m
Körzethívószám: +421 (0) 31
Irányítószám: 93034
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Felső-Csallóköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járás nem önálló település

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől 11 km-re nyugatra, Somorjától 15 km-re keletre fekszik. Nyugatról Sárosfa, északról Lég és Lögérpatony, északkeletről Szentmihályfa és Diósförgepatony, keletről Dunakisfalud és Lúcs, délről Felbár, délnyugatról Nagyszarva községekkel határos. Területébe ékelődik Dunakisfalud exklávéja ("Poteho osada"). A 63-as főút Dunaszerdahely és Pozsony közötti szakasza érinti a községet. Mellékutak kötik össze a szomszédos Szentmihályfával (4 km), Lögérpatonnyal (5,5 km), Lúccsal (4 km) és Felbárral (7 km).

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozik. A község 8 elődtelepülése 1940-ig 8 önálló községet alkotott. 1920-ig az összes község Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolásuk után is a Dunaszerdahelyi járáshoz tartoztak. 1938-1945 között visszacsatolták őket Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). 1940-ben a magyar közigazgatásban Beketfa, Csallóközpósfa, Egyházgelle és Ógelle egyesítésével létrehozták Gelle községet (15,35 km²), Cséfa és Csentőfa egyesítésével Cséfalva községet (3,90 km²), valamint Kis- és Nagybudafa egyesítésével Budafalva (3,97 km²) községet. A három községet már a csehszlovák közigazgatás egyesítette 1960-ban, így jött létre a mai Gelle község. A község központját az egybeépült Egyházgelle és Csallóközposfa alkotja. A nyolc elődtelepülés ma is 8 különálló településrészt és kataszteri területet alkot, melyek területe 1921 óta változatlan: * Beketfa (2,73 km²) * Csallóközpósfa (4,43 km²) * Egyházgelle (2,80 km²) * Ógelle (5,39 km²) * Cséfalva (2,10 km²) * Csentőfa (1,80 km²) * Kisbudafa (2,00 km²) * Nagybudafa (1,97 km²)

Népesség

1941-1970 között a népességszám még 17 %-kal növekedett, azóta stabilitást mutat. Lakosságának döntő többsége magyar, az ezredfordulóig színmagyar településnek tekinthető, 2001 óta azonban (a népességnövekedéssel párhuzamosan) egyre növekszik a szlovákok aránya, ma már a lakosság 1/10-ére tehető. A lakosság 90 %-a római katolikus vallású.

Történelem

1245-ben említi először oklevél Gala néven. 1253-ban királyi udvarnokok falujaként Pozsony várának tartozéka volt, ekkor említi először oklevél a falu templomát is, mely Szent Péter és Pál apostoloknak volt szentelve. 1328-ban az ún. Gelle szék megalakulásával szabadalmakat kapott, jobbágyai minden adótól és szolgálattól mentesültek. Gelle szék önálló közigazgatási egység volt úriszékkel. Hunyadi Mátyás a térség központi településének, Egyházgellének városi rangot adott, majd 1524-ben II. Lajos tovább terjesztette ki a székhez tartozó falvak szabadalmait. 1533-ban Egyházgelle királyi birtok 4 portával, az egyház 5 portával rendelkezett. 1599-től a Pálffy család birtoka. A mai Gelle 1940-ben Beketfa, Csallóközpósfa, Egyházgelle és Ógelle egyesítésével jött létre, amelyhez 1960-ban hozzácsatolták Cséfalvát, Csentőfát, valamint a Nagybudafa és Kisbudafa egyesítésével létrejött Budafalvát.

Mai jelentősége

Magyar tanítási nyelvű központi alapiskolával (a királyfiakarcsai és lúcsi gyerekek is ide járnak) és két óvodával rendelkezik. A település kéttornyú római katolikus temploma a Csallóköz egyik legfontosabb középkori műemléke, 13. sz. első felében épült késő román stílusban, a 14. sz. végén gótikus, 1633-ban pedig reneszánsz stílusban építették át. Beketfa egykori várkastélyából mára csak két romos gazdasági épület maradt. A község gazdag szakrális kisemlékekben, fontos nevezetessége a központjában álló évszázados tölgyfa.

Település eseményei