Felsőszőlős

Horný Vinodol
magyar lakosság 1910
10%
53
magyar lakosság 1921
5%
29
Tszf. magasság: 130 m
Körzethívószám: +421 (0) 37
Irányítószám: 95106
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Alsó-Nyitramente - Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Zoboralja 1918 előtti vármegye, járás, rang: kisközség

Ld. Nyitraszőlős

Közigazgatás

1960-ig önálló község, azóta Nyitraszőlős két településrészének és kataszteri területének egyike. Területe 8,21 km², az egyesített község területének 54,8 %-át alkotja, az elmúlt évszázad során nem változott. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig az Érsekújvári járáshoz, 1949-1960 között pedig a Nagysurányi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra és Pozsony egyesített vármegyék, Érsekújvári járás).

Népesség

2011-ben 1089 lakosa volt, itt élt Nyitraszőlős népességének 56,4 %-a. 1880-ban 398, 1910-ben 553, 1921-ben 623, 1930-ban 618, 1941-ben pedig 664, túlnyomó többségében szlovák nemzetiségű lakosa volt. 1910-ben a lakosság 9,6 %-a, 1921-ben 4,7 %-a, 1930-ban már csak 0,8 %-a (5 fő) volt magyar nemzetiségű. Az 1941-es magyar népszámláláskor újra a lakosság 8,4 %-a magyarnak vallotta magát. 1921-ben csaknem a teljes lakosság római katolikus vallású volt (99,5 %).

Történelem

Felsőszőlőst 1113-ban „Zoulous” néven, a zobori apátság birtokainak határleírásában említik először írásos források. 1214-ben a garamszentbenedeki apátság és a bozóki kolostor birtokaként szerepelt. A 16. században a Kürty, Pap és Forgách családok voltak legnagyobb birtokosai. 1699-ben egy török támadás során elpusztult, a 18. század elején katolikus szlovákokkal telepítették újra. 1715-ben 18 háztartása volt. 1787-ben már iskolája, 43 háza és 289 lakosa volt. 1828-ben 59 háza és 408 lakosa volt. 1816-ban vált önálló katolikus egyházközséggé, templomát 1892-ben szentelték fel. 1879-ben a Nyitra árvize súlyos károkat okozott a faluban. A 20. század első felében dohány- és fűszerpaprikatermesztéséről volt híres. 1920-ig Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1938. novemberétől 1945. márciusáig újra magyar fennhatóság alá került. 1948-ban a korábbi Horný Síleš helyett hatósági úton a magyar név tükörfordításával a Horný Vinodol hivatalos nevet állapították meg. 1960-ban Alsószőlőssel egyesítették Nyitraszőlős (Vinodol) néven.

Mai jelentősége

Nyitraszőlős központi településrésze, itt található az alapiskola és az óvoda is. Rózsafüzéres Szűz Máriának szentelt római katolikus temploma 1892-ben épült.