lapajánló 20
A jól végzett munka, az új etnikai centrum és a tévutak
Magyar7 - 20. száma

Felsőpokorágy

Vyšná Pokoradz
magyar lakosság 1910
12%
40
magyar lakosság 1921
2%
7
Tszf. magasság: 241 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 97901
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Gömöri-medence 1918 előtti vármegye, járás, rang: kisközség

Felsőpokorágy Rimaszombat központjától 5 km-re északra, a Ratkói-hegység déli lábánál, a Gömöri-medence északi peremén fekszik, a Rimaszombatot Tóthegymegen (5 km) keresztül Kőheggyel (10 km) összekötő út mentén, Alsópokorágy nyugati szomszédságában. Területének mintegy felét erdő borítja. Nyugatról Cserencsény és Bakostörék, északról Tóthegymeg és Kőhegy, keletről Balogpádár, Perjése és Alsópokrágy, délről pedig Rimaszombat katasztere határolja.

Közigazgatás

1975-ig önálló község, azóta Rimaszombat városrésze és 7 kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-45 között a Szlovák Államhoz csatolták (Garammenti megye, Nyustyai járás), ekkor határközséggé vált, az újonnan meghúzott szlovák-magyar határ Felsőpokorágy és Alsópokorágy között húzódott.. Területe (9,02 km²) az elmúlt száz év során nem változott, Rimaszombat területének 11,6 %-át alkotja.

Népesség

Felsőpokorágy a szlovák-magyar nyelvhatár mentén fekszik. 1880-ban 397, 1910-ben 345, 1921-ben pedig 328, csaknem kizárólag szlovák nemzetiségű lakosa volt (1910-ben a lakosság 11,6 %-a magyarnak vallotta magát). 1921-1970 között népességének egyharmadát elveszítette, 1970-ben 225 lakosának 96 %-a szlovák nemzetiségű volt. 1921-ben lakosságának 87,5 %-a evangélikus vallású volt. 2011-ben 268 lakosa volt, itt élt Rimaszombat lakosságának 1,1 %-a.

Történelem

A középkorban Ajnácskő vár tartozéka volt, előbb a Rákóczy-féle csetneki, majd az osgyáni uradalomhoz tartozott. Legrégibb birtokosai a 15. század elején a Pokorágyi- , majd a Csicsery- családok voltak. Lakosságát 18. századtól valamennyi forrás szlováknak írja le. Később az Abaffy-, Rakovszky-, Jekelfalussy-, Palkovich-, Hellebrondt- és a Szentmiklóssy-családnak voltak itt birtokai. A falunak már az Árpád korban volt temploma, helyén épült a mai templom 1797-ben. 1802-ig Kishont vármegyéhez tartozott, majd 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához. 1975-ben Rimaszombathoz csatolták.

Mai jelentősége

Klasszicista stílusú evangélikus temploma 1797-ben épült, harangtornya pedig a 19. század közepén. Határában található a Pokorágyi-tavak Természtevédelmi Terület, melyhez a Kőjankó nevű kedvelt kirándulóhely is hozzátartozik.