magyar7 25
A férfiasságtól az apaságig, az égszakadástól Gvadányi és Juhász Gyula Szakolcájáig
Magyar7 - 25. száma

Felsőnyárasd

Horné Topoľníky
magyar lakosság 1910
100%
624
magyar lakosság 1921
100%
749
Tszf. magasság: 111 m
Körzethívószám: +421 (0) 31
Irányítószám: 93011
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Felső-Csallóköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: kisközség

A Kisalföldön, a Felső-Csallóköz és az Alsó-Csallóköz határán, a Tőkési-Duna-ág közelében fekszik. Teljesen egybeépült Alsónyárasddal, főutcájuk is közös, a két településrész központja 1 km-re van egymástól.

Közigazgatás

1940-ig önálló kisközség, azóta Nyárasd egyik településrésze és kataszteri területe. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi (Alsócsallóközi) járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után is a Dunaszerdahelyi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). Kataszteri területe (10,70 km²) nem változott az elmúlt száz év során, a község összterületének 30,7 %-át alkotja.

Népesség

1921-ben 751, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 2011-ben 982 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 32,2 %-a.

Történelem

Nyárasdot 1113-ban említik először írásban. A falu eredetileg egységes község volt, de később felosztották Felsőnyárasdra (Papnyárasd, Papszer) és Alsónyárasdra, noha a két rész majdnem egybe volt épülve. Előbbit – az eredeti települést – IV. Béla a pozsonyi káptalannak adományozta, utóbbi magánbirtokosok kezén volt. A törökök felégették a falvakat, majd a Duna vize is elöntötte őket, ezért kicsit arrébb, biztonságosabb helyen épültek fel újra, Faluhely dűlő viszont őrzi az eredeti hely emlékét. Ugyanebben az időben pusztult el Aszód is, amely Aszódpuszta nevében maradt fenn. A szomszédos Alsónyárasdon fontos uradalmi központot működtető Pálffyak később a pozsonyi prépostságtól bérelték Felsőnyárasdot, amely Magyarország harmadik legfontosabb vizafogó helye volt. Iskolájáról 1753 óta vannak adatok. A szabadságharc során, 1849. január 13-án ütközetet vívott a határában a Ferdinand du Hamel de Querlonde alezredes vezette, Komáromból kitörő magyar helyőrség a Neustädter vezérőrnagy vezette császári csapatokkal. A harcban ágyútalálat által elesett Gustav Freiherr von Geramb osztrák alezredes, és a császári hadak megfutottak. Felsőnyárasdot árvíz sújtotta 1903-ban. A trianoni békeszerződés Csehszlovákiához csatolta 1920-ban, az I. bécsi döntés 1938. november 2-tól visszaadta Magyarországnak. 1940-ben Nyárasd néven egyesítették Alsónyárasddal.

Mai jelentősége

Ld. Nyárasd