Felsőhutka

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Nosáľová Agáta
független
165
(100%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Janočková Slávka
    STAROSTOVIA
    118
    (15,55%)
    1. körzet
    Nosáľ Miroslav
    KDH
    93
    (12,25%)
    1. körzet
    Šemnická Eva
    STAROSTOVIA
    86
    (11,33%)
    1. körzet
    Vojtko František
    SMER - SD
    76
    (10,01%)
    1. körzet
    Tyč Igor
    SNS
    72
    (9,49%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Janočko Lukáš
    független
    70
    (9,22%)
    1. körzet
    Timko Jakub
    STAROSTOVIA
    58
    (7,64%)
    1. körzet
    Takáč Michal
    független
    52
    (6,85%)
    1. körzet
    Töröková Veronika
    SMER - SD
    51
    (6,72%)
    1. körzet
    Ulík Štefan
    KDH
    30
    (3,95%)
    1. körzet
    Šimová Kvetoslava
    SMER - SD
    28
    (3,69%)
    1. körzet
    Stoľárová Jana
    SNS
    25
    (3,29%)
Vyšná Hutka
község
magyar lakosság 1910
9%
25
magyar lakosság 2021
0%
1
Népesség: 453
Terület: 3,62 km²
Tszf. magasság: 197 m
Körzethívószám: +421 (0) 55
Irányítószám: 04018
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Alsó-Tarca-dombság 1918 előtti vármegye, járás, rang: Abaúj-Torna vármegye Füzéri járás kisközség

A község a Kassai-medence keleti peremén, a Tarca völgyében, a Tarca jobb partján, 197 méteres (határa 179-340 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 13 km-re délkeletre, Hernádzsadánytól pedig 10 km-re északra. Határának nagy része az Alsó-Tarca-dombsághoz tartozó dombvidék, legmagasabb pontját Felsőhutka, Felsőcsáj és Lengyelfalva hármashatáránál, a Mozrák-dombon találjuk. Belterületének történelmi magja a Tarca bal partján alakult ki, csak a 20. század második felében terjedt át a folyó túlpartjára. Tőle északra és délre hétvégi házas üdülőkörzeteket találunk, utóbbin keresztül dél felé közvetlenül érintkezik Alsóhutka belterületével. Külterületi lakott helye az Alsóhutkától 1 km-re északkeltre fekvő Bogár (Mikov majer). 2010-ben területének 58,3 százalékát szántóföld (211 ha), 22,1 százalékát rét és legelő (80 ha), 8,6 százalékát kertek (31 ha), 5,5 százalékát pedig beépített terület (20 ha) foglalta el. Felsőhutkát Kassával (az 552-es úton keresztül) a 3366-os út köti össze, a szomszédos Alsóhutkával (2 km) a Tarca bal partján haladó mellékút teremt közvetlen összeköttetést. Észak felé Lengyelfalvára csak mezei út (2 km), nyugat felé Abaszéplakra pedig burkolt mezőgazdasági út (3 km) vezet. Északról Lengyelfalva, keletről Alsócsáj és Felsőcsáj, délről Alsóhutka községekkel, nyugatról pedig Abaszéplak kassai városrésszel határos. Déli határát az alsóhutkai Lebenye-erdő északi peremén haladó Lebenye-patak (Lebenský potok), nyugati határának egy részét a 3366-os út vonala képezi.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai járáshoz, majd a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (1939-ig Abaúj-Torna vármegye ideiglenesen újra létrehozott Füzér-gönci járásához, majd a Kassai járáshoz tartozott). 1986-ban Alsóhutkával egyesítették Hutky néven, 1990-ben azonban újra önálló községgé alakult. 1960 után határának egy kis részét Abaszéplakhoz csatolták. Területe 1910-1938-ban 3,71 km², 2011-ben 3,62 km² volt.

Népesség

Felsőhutka népessége 2011-ben 437 fő volt, melynek 91,3 %-a volt szlovák nemzetiségű, 9,2 %-a pedig nem nyilatkozott nemzetiségi hovatartozásáról. A 20. század elejéig a már akkor is szlovák többségű községben magyar kisebbség is élt: 1880-ban lakosságának 8,3 %-a (23 fő), 1900-ban 5,6 %-a (18 fő), 1910-ben pedig 9,1 %-a (25 fő) volt magyar anyanyelvű, az első csehszlovák népszámlálás során 1921-ben viszont már csak egyetlen lakosa vallotta magyarnak magát. 1941-ben a magyar népszámlálás során a lakosság egyharmadát (32,7 %) magyar anyanyelvűként írták össze. 2011-ben lakosságának 73,9 %-a volt római katolikus, 6,6 %-a görög katolikus (1921-ben még 24,2 %-a) és 2,5 %-a református (1921-ben még 5,6 %-a) vallású, 6,6 %-a pedig felekezeten kívüli. A község népességszáma 1880-1941 között és 1970-2001 között viszonylag stabilan alakult (előbbi időszakban 276-336 fő között, utóbbiban 354-367 fő között ingadozott). 2001-2011 között a szuburbanizáció révén egyetlen évtized alatt egynegyedével (367 főről 437 főre) nőtt a lakosság száma, a növekedés a 2010-es években is folytatódott (2017-ben 457 lakosa volt a községnek). Felsőhutka népsűrűsége (2011-ben 126 fő/km²) a járási átlag több, mint másfélszerese.

Történelem

A község első írásos említését 1293-ben „Felsewhwtka” alakban találjuk, 1371-ben „Hutka Fabiani” (Fábiánhutka, akkori birtokosa után) névalakban említik. Neve magyar személynévi eredetű, a Hugka személynévből származik. 1337-ben az abaszéplaki uradalomhoz tartozott. 1427-ben három porta adózott a faluban. 1630-ra csaknem elnéptelenedett, ekkor ½ jobbágy és ¼ jobbágytelek adózott Felsőhutkán. A 18. század első felében Szepes vármegyei (folkmári és margitfalvai) szlovákokkal telepítették újra. A 18. században és a 19. század első felében a Bárczy család birtoka volt. 1772-ben 19 porta volt a faluban (ebből 12 jobbágy és 2 zsellérbirtok). 1796-1799-ben Vályi András és 1851-ben Fényes Elek egyaránt szlovák lakosságú faluként írta le. 1880-ban lakosságának 62 százaléka római katolikus és 30 százaléka görög katolikus vallású volt, ekkor 16 izraelita vallású lakosa is volt a falunak. 1880-ban 278, 1890-ben 302, 1900-ban 320, 1910-ben pedig 276 lakosa volt. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Hernádzsadány székhelyű Füzéri járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1921-ben 284, 1930-ban pedig 315 lakosa volt. A két világháború között mezőgazdasági jellegű község volt, 1933-ban gazdasági iskolát is létesítettek itt. 1938. novemberében az első bécsi döntés Magyarországhoz csatolta (1945-ig). 1938-ban 57 háza és 333 lakosa, 1941-ben pedig 336 lakosa volt. Az új iskola épületét 1949-ben adták át (egy ideig középfokú oktatás is folyt Felsőhutkán). A község villamosítására 1956-ban került sor, mezőgazdasági termelőszövetkezetét (JRD) 1960-ban alapították. A 20. század második felében Felsőhutkától északra és délre új hétvégi házas üdülőkörzet jött létre, az 1970-es években új utcákat nyitottak a Tarca jobb partján, a mezőgazdasági szövetkezet telephelyének közelében. 1970-ben 354, 1980-ban 368, 1991-ben pedig 365 lakosa volt. 1974-ben megszüntették a felsőhutkai iskolát (a körzetesítéssel Abaszéplakra helyezték át). 1986-ban egyesítették a szomszédos Alsóhutkával Hutky néven, de 1990-ben újra önálló községgé alakult. A község címerét és zászlaját (előbbinek alapját a falu 18. századi pecsétje képezi) 1999-ben fogadták el. 2001-ben 367, 2011-ben 437, 2017-ben pedig 457 lakosa volt Felsőhutkának.

Mai jelentősége

A községben sem alapiskola, sem óvoda nem található. Jézus szívének tiszteletére szentelt modern stílusú római katolikus temploma 1995-ben épült. A település központjában régi kápolna található.