Fél

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Pomichal István
független
580
(47%)
Lipka Jozef
független
338
(27,39%)
Slovák Dávid
független
316
(25,61%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Tóthová Katarína
    független
    855
    (13,02%)
    1. körzet
    Beňová Makkiová Monika
    független
    826
    (12,58%)
    1. körzet
    Slovák Dávid
    független
    697
    (10,61%)
    1. körzet
    Balogh Imelda
    független
    654
    (9,96%)
    1. körzet
    Tvaruško Ladislav
    független
    579
    (8,82%)
    1. körzet
    Kozics Alica
    független
    561
    (8,54%)
    1. körzet
    Kalmán Viktor
    független
    560
    (8,53%)
    1. körzet
    Csehy Róbert
    független
    544
    (8,28%)
    1. körzet
    Cseri Gabriel
    SZÖVETSÉG
    527
    (8,02%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Kozmér Jozef
    SZÖVETSÉG
    459
    (6,99%)
    1. körzet
    Uzsák Ladislav
    független
    305
    (4,64%)
Tomášov
község
magyar lakosság 1910
99%
1 189
magyar lakosság 2021
34%
921
Népesség: 2 469
Terület: 19,96 km²
Tszf. magasság: 127 m
Körzethívószám: +421 (0) 2
Irányítószám: 90044
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Felső-Csallóköz - Kisalföld, Mátyusföld, Vízköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Pozsony vármegye Somorjai járás kisközség

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz észak-nyugati részén, a Kis-Duna jobb partján fekszik, Pozsony központjától 21 km-re keletre, Szenctől 12 km-re délre, Dunaszerdahelytől 29 km-re északnyugatra, Somorjától 15 km-re északra. Határa túlnyúlik a Kis-Dunán (Doma-sziget) a Vízköz területére. Áthalad rajta az 510-es (Dunahidas-Diószeg) főút, mely Dunahidas (6 km) és Nagymagyar (9 km) felé teremt összeköttetést, valamint a Magyarbélt (9 km) Dénesddel (10 km) összekötő út. Nyugatról Dunahidas és Éberhárd, délről Csütörtök és Éberhárd Pathói katasztere, délkeletről Pozsonycsákány, keletről Jányok és Vők, északról pedig Dunasápújfalu és Cseklész községekkel határos. Cseklésszel közös határát a Kis-Duna alkotja.

Közigazgatás

A Pozsonyi kerülethez és a Szenci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig, a járás megszüntetéséig a Somorjai járáshoz, majd 1960-1996 között a Pozsony-környéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Somorjai járás), ekkor Dunahidassal közös határa egyben a szlovák-magyar államhatárt alkotta. Csehszlovákiához csatolásakor (1919-ben) hozzácsatolták Kismadarász és Hideghét községeket, ezzel területe egyharmadával nőtt (17,86 km²-ről 23,98-ra). 1938-ban Hideghét az új határ megvonásával Szlovákiához került és Fél területe 14,11 km²-re csökkent. 2011-ben a község 19,96 km²-es területe két kataszteri területre (Fél 17,99 km², Kismadarász 1,97 km²) és három településrészre (Fél, Tamásháza, Kismadarász) oszlott.

Népesség

1910-ben 1137, 1939-ben 1618, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. Határába 1923-ban telepítettek először szlovák kolonistákat (Tamásháza). A második világháború utáni lakosságcsere során érkeztek ide nagyobb számban magyarországi szlovákok, de egészen 2001-ig a magyar nemzetiségűek alkották a többséget. 2001-2011 között a Pozsonyból történő tömeges betelepülés elérte Félt is, 10 év alatt 13,5 %-al nőtt a lakosságszám (2052-ről 2329-re) és a nemzetiségi arány is megfordult (a magyar nemzetiségűek aránya 1991-ben 60,1 %, 2011-ben 55,4 %, 2011-ben már csak 45 % volt). 1939-ben 32 zsidó lakosa is volt, akiket 1944-ben a fasiszták elhurcoltak. A romák aránya 3,4 %. A lakosság többsége (77,6 %) római katolikus vallású.

Történelem

1240-ben Pozsony várának tartozékaként említi először oklevél. A szájhagyomány szerint egykor a község nagyobb része (Felsőpató) a mai településterület és Éberhard között terült el, kisebbik része (Alsópató) pedig a későbbi Majorház mögött. A gyakori árvizek miatt Felsőpató lakói átköltöztek a falu mai helyére, és az ő lakóhelyüket nevezték Pató felső felének, amiből a Fél névalak ered. A 13. századtól említik itt a helyi birtokos Féli családot. 1330-ban a települést két faluként Kis- és Nagyfélként említik. 1390-ben Fele alakban szerepel oklevélben, később a Szentgyörgyi és Bazini grófok birtoka. Lakossága mely a 16. században áttért a református hitre nagyrészt halászatból élt. 1647-ben részben a Kerekes család, részben az éberhárdi uradalom a birtokosa. 1657-ben Szelepcsényi hercegprímás a helyi református lelkészséget felszámolta, a reformátusokat Csicsóra száműzték 1869-ben 815 lakosa volt. A 19. század végén a Draskóczy birtokot Vay Dénes vásárolta meg, 1908-ban pedig tőle a Strasser család. 1919 óta Félhez tartozik Kismadarász (Malý Madaras), az ugyanekkor hozzácsatolt Hideghét (Studené) 1938 óta Dunahidas község része. A Félhez tartozó Tamásháza pusztára az első csehszlovák földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során (1923-ban) szlovák kolonisták, a második világháború utáni lakosságcsere keretében Magyarországra áttelepített lakosai helyére magyarországi szlovákok költöztek. A Beneš-dekrétumok következtében kitelepített helybéli magyar családok mintegy kétharmada Mórágyon telepedett le. Mórágy községgel 2013-ban kötöttek testvértelepülési szerződést. Az esemény tiszteletére két platánfát ültettek el a temetőkertben.

Mai jelentősége

A település magyar tanítási nyelvű alapiskolával és óvodával rendelkezik. Barokk-klasszicista stílusú r. k. (Szt. Mihály-) templomát Szelepcsényi György esztergomi érsek építtette a 17. sz. végén egy régebbi, elpusztult templom helyén. Az 1736-ban barokk stílusban épült, a 18. sz. végén klasszicista stílusban átalakított egykori Jeszenák-kastély ma szállodaként működik.