Fakóvezekény

Plavé Vozokany
község
magyar lakosság 1910
93%
866
magyar lakosság 2021
1%
5
Népesség: 798
Terület: 23,13 km²
Tszf. magasság: 166 m
Körzethívószám: +421 (0) 36
Irányítószám: 93569
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Garammenti-hátság 1918 előtti vármegye, járás, rang: Bars vármegye Verebélyi járás kisközség

Fakóvezekény a Garammenti-hátság dombvidékének keleti oldalán, a Vozokanka-patak partján fekszik, Lévától 26 km-re délnyugatra, Verebélytől 28 km-re délkeletre, a 238 méter magas Alsó-hegy déli lábánál. A községközponttól 3 km-re északkeletre fekszik Bimbolapuszta (Medvecké) településrész, más külterületi lakott helye nincs (az egykori Leveled- és Felsőárma puszták a 20. század során elpusztultak). Határának legnagyobb része mezőgazdaságilag művelt terület (ebből viszonylag magas a szőlők aránya), csak a terület északnyugati részét (Leveledpuszta környékét) borítja erdő. Az Árma-völgyben kis víztárolót (24 ha) létesítettek a Cseresnyés-patakon (Kvetnianka). Délről Cseke, délkeletről Málas, keletről és északról Nagysalló, északnyugatról Barsbaracska, nyugatról pedig Fajkürt községekkel határos. Mellékutak kötik össze Csekével (4,5 km), Nagysallóval (7 km) és Fajkürttel (6 km).

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után is a Verebélyi járás része maradt. 1938-ban a magyar közigazgatásban az ekkor létrehozott Bars és Hont egyesített vármegyéhez és a Lévai járáshoz csatolták. 1945-ben ismét Csehszlovákiához került, végig a (változó területű) Lévai járáshoz tartozott. A község területe két kataszteri területre oszlik: Fakóvezekény (17,61 km² - 76,1 %) és Bimbolapuszta (Medvecké, 5,52 km² - 23,9 %). 1945-ben 19,00 km²-es határának egy részét (1,38 km²) az ekkor (nagyobb részben Kissalló határából) létrehozott Bimbolapuszta (Ursínyovo, majd Medvecké) községhez csatolták, 1990-ben azonban egész Bimbolapuszta elvesztette közigazgatási önállóságát és Fakóvezekényhez csatolták, így alakult ki a mai 23,13 km²-es községterület.

Népesség

Fakóvezekény a szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő, túlnyomórészt szlovák nemzetiségű (2011-ben 78,2 %) község, a lakosság csaknem egyharmada (31,8 %) a roma etnikumhoz tartozik. A 18. század óta folyamatosan szlovákok lakta helységként szerepelt, bár a 19. század végétől itt is megindult az asszimiláció (1880-ban a lakosság 13,0 %-a, 1910-ben már 92,9 %-a magyarnak vallotta magát). A község Csehszlovákiához csatolása után azonban már csaknem a teljes lakosság (1921-ben 90,8 %, 1930-ben 97,6 %) szlováknak vallotta magát, az 1941-es magyar népszámláláskor viszont újra megnőtt (18,3 %-ra) a magyar nemzetiségűek aránya. 1880-1941 között folyamatosan nőtt a lakosságszám (67 %-os növekedés, 702 főről 1172-re). Az 1991-2001 közötti időszakban megfigyelhető 12,1 %-os csökkenés után (983 főről 864-re) a 2001-2011 közötti időszakban újra nőtt a község népessége. 2011-ben a lakosság 5,8 %-a vallotta magát roma nemzetiségűnek és kiemelkedően magas volt a nemzetiségükről nem nyilatkozók aránya (14,2 %). 1921-ben még az evangélikusok alkották a legnépesebb felekezetet a községben (38,9 %), a reformátusok aránya 35,5 %, a római katolikusoké 25,3 % volt. 2011-ben a lakosság 39,6 %-a volt római katolikus, 34,7 %-a pedig evangélikus vallású. Ugyanebben az évben a lakosság 88,8 %-a (799 fő) élt a községközpontban és 11,2 %-a (101 fő) Bimbolapusztán.

Történelem

1327-ből származik első írásos említése "Wezeken" néven, majd 1339-ben "Wezekyn", 1470-ben "Fakovezeken" formában szerepel. A 14. századból ismert Erdősvezekény (Erdewswezekyn) néven is, ekkor említik a később elpusztult Alsó- és Felsőleveled falvakat is. 1534-ben 6 portával adózott. A 17. század elején elpusztította a török, 1657-ben pedig hosszabb időre puszta lett. 1683-ban említik először evangélikus iskoláját, melynek első tanára Laurentius János volt. 1746-tól a Hunyadi-, majd az Ordódy- és Kelecsényi-családnak volt itt birtoka. 1720-ban malma és 21 adózója volt. 1828-ban 71 házában 481 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1920-ig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1920-ban Csehszlovákiához csatolták, majd 1938-45 között újra Magyarországhoz. 1968-ig téglagyár is működött itt. 1974-ben mezőgazdasági szövetkezetét Kissallóéval és Barsendrédével egyesítették. 1990-ben Bimbolapuszta korábbi községet Fakóvezekényhez csatolták.

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda működik. Evangélikus temploma 1782-ben épült, tornyát 1837-ben építették hozzá.