Fajkürt

Dedinka
község
magyar lakosság 1910
86%
639
magyar lakosság 2011
1%
7
Népesség: 728
Terület: 18,52 km²
Tszf. magasság: 194 m
Körzethívószám: +421 (0) 35
Irányítószám: 94150
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Garammenti-hátság 1918 előtti vármegye, járás, rang: Bars vármegye Verebélyi járás kisközség

Fajkürt a Garammenti-hátság dombvidékén, a Fajkürti-patak (Dedinský potok) völgyében, Érsekújvártól 32 km-re északkeletre, Lévától 31 km-re délnyugatra fekszik. Nyugatról a Hosszú-hegy (287 m), keletről az Árma-hegy (219 m) határolja a harmadik katonai felmérés térképén Rétek völgye néven szereplő völgyet, melynek középpontjában, 170 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik a község központja, Nagyfajkürt (Dedinka), tőle 1 km-re északra pedig Kisfajkürt (Hurbanovce) településrész. Határában a 20. század elején még fennálló Peres-, Alsó- és Ambrómajor puszták mára eltűntek. Nagyfajkürttől délre 25 hektáros víztárolót létesítettek. Határa túlnyomórészt szántóföld, területének mára alig 5,8 %-át borítja erdő. Délnyugatról Kolta és Komáromcsehi, nyugatról Újlót, északról Pozba és Barsbaracska, keletről Fakóvezekény, délkeletről pedig Cseke községekkel határos. Délnyugati határa Bars és Komárom vármegyék történelmi határát alkotta évszázadokon keresztül. Az Érsekújvárt Ipolysággal összekötő 75-ös főút Fajkürt délnyugati határán halad, az erről az útról Cseke közelében leágazó 1530-as számú mellékúton közelíthető meg Cseke (6,5 km) és Pozba (7 km) felől. A szomszédos Fakóvezekénnyel (6 km) a Kisfajkürtnél elágazó 1576-os út teremt összeköttetést.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után is a Verebélyi járás része maradt. 1938-ban a magyar közigazgatásban az ekkor létrehozott Bars és Hont egyesített vármegyéhez és a Lévai járáshoz csatolták. 1945-ben ismét Csehszlovákiához került, 1949-1960 között a Nagysurányi járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után az Érsekújvári járáshoz csatolták. Területe (18,52 km²) az elmúlt évszázad során nem változott. Kisfajkürt telepesfalut 1937-ben önálló községgé szervezték, azonban 1938-ban a magyar hatóságok visszacsatolták Fajkürthöz, 1945-1960 között újra önálló község volt.

Népesség

Fajkürt a szlovák-magyar nyelvhatár közelében fekvő, ma már csaknem teljesen szlovák lakosságú község. A 18. század végén vegyes lakosságú, de szlovák többségű kuriális község lakossága a 19. század végén már rohamosan magyarosodott (1880-ban a lakosság 62,7 %-a, 1910-ben 86,4 %-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek). A kettős identitású lakosságnak 1921-ben már csak egyhatoda, a Magyarországhoz csatolás után (1941-ben) viszont újra túlnyomó többsége (86,9 %) magyarnak vallotta magát. A nemzetiségváltáshoz hozzájárult az 1921-ben létrehozott Kisfajkürt kolónia is, melynek 1930-ban már 303 lakosa volt. A kettős identitás 1945 utáni megszűnésével Fajkürt színszlovák községgé vált (2011-ben 98,3 % volt szlovák nemzetiségű). 1961-ben érte el maximális lakosságszámát (1349 fő), majd 1970-1991-között népességének egyharmadát elveszítette az elvándorlás révén. Az 1991-2011 közötti időszakban az elöregedő község lakosságszáma további 12,6 %-kal csökkent (880 főről 769-re). A lakosság túlnyomó többsége (2011-ben 89,7 %) római katolikus vallású. 2011-ben a község népességének 85,6 %-a (658 fő) élt Nagyfajkürt és 14,4 %-a (111 fő) Kisfajkürt településrészen.

Történelem

Fajkürt falut 1227-ben "Kurt" néven említik először, 1290-ben "Faykurth", 1327-ben "Kyurth" néven szerepel a forrásokban. Első ismert birtokosa a Kürthy-család volt, innen ered neve is (az előtag a fa főnév -i képzős alakjából ered). A 14. század elejéig Komárom vármegyéhez tartozott, majd egész a 20. századig Bars vármegyéhez. 1311-ben Csák Máté hadai dúlták fel. A 16. századtól többek között a Litassy- és a Botka-családnak volt itt birtoka. 1669-ben a török hadak és Pálffy csapatai közötti harcokban teljesen elpusztult. A Rákóczi-szabadságharc során is állandó harcok színhelye. A Kürthy-család 1712-ben kegyvesztetté vált, birtokait Szluka Ferenc kapta, aki Zólyom, Trencsén, Pozsony és Nyitra vármegyékből telepített ide szlovák lakosságot. Ekkoriban kapta a Dedinka ("falucska") szlovák nevet. Fajkürt 1809-ben alakult önálló plébániává. Kisfajkürt majort 1808-ban említik először. A 19. század elején Plathy Mihály vármegyei jegyző épített itt kúriát. 1828-ban 107 házában 686 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1851-ben még jelentős gyümölcs- (főleg szilva) és szőlőtermesztése volt, mára ez az ágazat szinte teljesen jelentőségét veszítette. 1920-ig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1921-ben Kisfajkürt major helyén szlovák telepesfalut (kolóniát) hoztak létre, ahol 438 hektáros területen 62, főként Árva megyéből érkezett család kapott földet. Az 1930-ban már 303 lakosú kolónia 1937-1938, majd 1945-1960 között (először Nový Fajkurt, majd Hurbanovce néven) önálló községgé alakult, ma Fajkürt egyik településrésze. 1936-38-ban épült meg a szilárd burkolatú út a pozbai vasútállomáshoz. 1938-1945 között Magyarországhoz csatolták, majd 1945 márciusától újra Csehszlovákia része lett.

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. Szűz Mária nevének szentelt római katolikus templomát késő barokk stílusban építették 1784-ben. A Platthy- és az Ambró-családok egykori kúriái a 19. század első felében épültek klasszicista stílusban.