Érsekújvár

Nové Zámky
város
magyar lakosság 1910
91%
14 838
magyar lakosság 2011
22%
8 863
Népesség: 38 721
Terület: 72,57 km²
Tszf. magasság: 114 m
Körzethívószám: +421 (0) 35
Irányítószám: 94002
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Mátyusföld, Érsekújvári-sík 1918 előtti vármegye, járás, rang: Nyitra vármegye Érsekújvár város törvényhatósági joggal felruházott város

Érsekújvár a Kisalföldön, az Érsekújvári-sík kistájon, a történelmi Nyitra megye déli peremén, a Nyitra-folyó mentén fekszik, melyet az itt kialakított Nyitra-csatorna kapcsol a Vág folyóhoz. Fontos forgalmi csomópont, vasúti pályaudvarral (Pozsony-Budapest vasúti fővonal 1850 óta, Érsekújvár-Komárom vasútvonal 1910 óta, Érsekújvár-Nyitra vasútvonal 1900 óta), a 64-es (Komárom-Nyitra) és a 75-ös (Vágsellye-Sáró) országos főutak találkozásánál, Komáromtól 30 km-re északra, Nyitrától 40 km-re délre, Vágsellyétől 34 km-re délkeletre, Gútától 20 km-re keletre. Az 563-as út Gúta felé teremt összeköttetést, mellékutak kötik össze Naszvaddal (10 km), Nagysuránnyal (13 km) és Andódon (6 km) keresztül Szímővel (16 km). 1932 óta repülőtere is van. Nyugatról Kamocsa, Andód és Szímő, északnyugatról Tótmegyer, északról Nagysurány és Bánkeszi, északkeletről Zsitvabesenyő, keletről Udvard, délkeletről Bajcs, délnyugatról pedig Naszvad községekkel határos. Keleti, déli határa, valamint nyugati határának egy része (Kamocsa és Szímő felé) Nyitra és Komárom megyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

Város és járásszékhely, a Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozik. 1691-ben kapott mezővárosi rangot, 1920-ig Nyitra vármegyéhez tartozott törvényhatósági jogú városként (1876-tól), 1908-tól az Érsekújvári járás székhelye. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Érsekújvári járás székhelye. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz, ebben az időszakban is járásszékhely és egyben Nyitra és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék székhelye volt, 1939. július 15-én megyei várossá nyilvánították. Területe az elmúlt száz év során csak minimális mértékben változott (72,50 km²-ről 72,57 km²-re).

Népesség

A város lakosságszáma a vasút megépítése után, a 19. század második felében megduplázódott (1851-ben 6936, 1910-ben 16 228 lakosa volt). A 20. század első felében 20 ezer fő körül mozgott a népességszám, 1940-ben elérte a 23 306 főt, majd a háborús pusztítás következtében 1945-ben 13 400-ra esett, 1950-ben újra elérte a 20 ezret. A háború utáni újjáépítés, a város központi szerepkörének megerősítése és a szocialista iparosítás gyors népességnövekedést hozott magával (elsősorban az 1970-80-as években). 1961-1991 között újra megduplázódott a lakosság száma és 1991-re elérte a maximumot. Az 1991-2011 közötti két évtizedben 7,6 %-al csökkent a népességszám (42 923-ról 39 646 főre). A huszadik század elején Érsekújvár magyar többségű város volt, és bár a szlovákok aránya az államfordulat után többszörösére nőtt (1910-ben 5,9 %, 1921-ben 40,4 %, 1939-ben 9,5 %), magyar többségét megtartotta az 1940-es évekig. Ekkor a magyar nemzetiségű zsidóság koncentrációs táborba hurcolása (1939-ben a lakosság 12,7 %-át alkották), majd a háború után a magyarok tömeges kitelepítése és ezzel párhuzamosan a magyarországi szlovákok betelepítése alapvetően megváltoztatta a város nemzetiségi arculatát. Az iparosítással az egész országból érkeztek ide új lakosok, nagyrészt szlovák és cseh nemzetiségűek. 1991-2011 között az asszimiláció révén tovább csökkent a magyar nemzetiségűek aránya (31,1 %-ról 22,4 %-ra). 2011-ben a népszámláláskor a lakosság több mint egytizede (11,7 %) nem nyilatkozott nemzetiségi hovatartozásáról. A lakosság többsége római katolikus vallású, 1921-ben még a lakosság 86 %-a, 2011-ben 59 %-a volt katolikus. Az evangélikusok aránya 2,6 %, a reformátusoké 2,2 % volt 2011-ben, ugyanekkor a lakosság 18 %-a vallotta magát felekezeten kívülinek.

Történelem

Miután Esztergomot a törökök elfoglalták, Várdai Pál esztergomi érsek saját birtokain 1545-1546-ban erődöt építtetett. Az elsőként épült palánkvárat 1573-1580 között korszerű reneszánsz erőddé alakították, melyet Ottavio és Giulio Baldigara olasz építészek terveztek. A vár alaprajza alkotja a mai belvárost, derékszögű utcarendszerrel és téglalap alakú főtérrel. Az új várról kapta a nevét Érsekújvár (Castellum Novum), ahol már a 16. században katolikus és kálvinista templom is volt. 1621-ben kis időre Bethlen Gábor kezére került. A vár 1663 szeptemberében hosszas ostrom után elfoglalták a törökök Köprülü Ahmed pasa vezetésével és 22 évig tartott itteni uralmuk, melynek során Érsekújvár tágabb környéke állandó portyáik színhelye lett. A portyázások során pusztult el a mai város területén található három falu: Gúg, Lék és Nyárhíd. 1685. augusztusában a Szent Liga visszafoglalta a törököktől Heister Hannibal vezetésével, a várvédőket lemészárolták. Felszabadulása után nem sokkal, 1691-ben visszakerült az esztergomi érsekhez, aki kiűzte innen a protestánsokat, egyben a vár körül kialakult település mezővárosi rangot kapott (1733-ban egyesítették a várat és a várost). 1704-ben kuruc kézre került a vár, ahol egy időben Rákóczi fejedelem is tartózkodott. 1710-ben a császáriak ostrommal foglalták vissza. 1724-1725-ben császári parancsra lerombolták a várat, a vizesárkot 1822-ben szüntették meg. Az 1848–49-es szabadságharcban Érsekújvár, mint nyílt város nem vett részt a harcokban, de a különböző seregek gyakran keresztülvonultak rajta. 1848-ban a jobbágyság megszüntetésével a város önállósodott, megszűnt az esztergomi érsekhez fűződő hűbéri viszony. 1850-ben megépült a Pozsonyt Budával összekötő vasútvonal, melynek Érsekújvár lett az egyik fontos álllomása. 1900-ban megépült a Nyitrára vezető vasútvonal, 1910-ben pedig Komárommal is A század második felére gyors városiasodás, iparosodás jellemző, de híres volt a város ló- és marhavásárairól is. 1876-ban rendezett tanácsú városi rangot kapott. 1889-ben téglagyár, 1900-ban bőrgyár, 1906-ban lengyár létesült. 1840-től kezdve egyre több zsidó települt le a városban, 1857-ben már zsinagógájuk is volt. 1842-ben megalakult az algimnázium. 1906-ban a főtéren felavatták Kossuth Lajos és Czuczor Gergely szobrát (mindkettő elpusztult a 20. század során). 1919 elején elfoglalta a csehszlovák hadereg (bár júniusban a magyar vöröshadsereg 16 napra vissza tudta foglalni) és 1920-tól hivatalosan is Csehszlovákiához tartozott. Ebben az időszakban erős szlovákosítási törekvések jelentkeztek, 1930-ban a szlovákok aránya már megközelítette a magyarokét (42 %). Fűszergyár és számos új iskola létesült, a bőrgyár a Baťa cég kezébe került, amely repülőteret is létesített a városban. 1936-ban itt mondták ki az Országos Keresztényszocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt fúzióját és az Egyesült Magyar Párt létrejöttét. 1938 novemberében visszakerült Magyarországhoz és az újonnan létrejött Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegye székhelye lett, egyben megyei város 1939-től. 1944 júliusában az érsekújvári zsidókat koncentrációs táborba hurcolták. 1944 októberében és 1945 márciusában több hullámban brit repülőgépek bombázták a várost, mely szinte teljesen elpusztult, házainak több mint a fele megsérült és mintegy 2000 lakosa vesztette életét. Érsekújvár szenvedte el a mai Szlovákia városai közül a legsúlyosabb háborús károkat. 1945. március 29-én érte el a II. ukrán front a várost. 1947-ben 252 családot telepítettek ki a városból Magyarországra és 244 békéscsabai szlovák családot (1500 fő) telepítettek a helyükre. 1948-ban a kommunista hatalomátvétel után államosították a cipő- és bőrgyárat, majd később nagyszabású ipartelepítés keretében elektrotechnikai (Elektrosvit, Tesla), gépipari (Vunar, Sigma) és élelmiszeripari (Milex, Novofruct, Mäsokombinát) üzemeket létesítettek. Az Érsekújvári járás területének megnövelésével 1960-ban megerősödött a város központi szerepköre és az 1970-es és -80 as években lakosságszáma csaknem megduplázódott, a városkép a lakótelepépítésekkel megváltozott.

Mai jelentősége

Legfontosabb iparágai az elektrotechnikai és élelmiszeripar. 1982-ben létesített új Egyetemi Kórháza révén országos jelentőségű egészségügyi központ. A város a kisalföldi magyarság egyik szellemi és kulturális központja. Magyar gimnáziuma (Pázmány Péter Gimnázium) 2004-ben önállósult újra. Számos oktatási intézménye közül magyar tanítási nyelvű alapiskolája (Czuczor Gergely Alapiskola), szlovák–magyar tanítási nyelvű építészeti és egészségügyi középiskolája, valamint a Jedlik Ányos Elektrotechnikai Ipari Középiskola és a Kereskedelmi Akadémia a jelentősebbek. Első múzeumát, az Érsekújvári Városi Múzeumot 1935-ben hozták létre, ez azonban 1945-ben a légitámadás áldozatául esett; a jelenlegi Járási Honismereti Múzeum 1956-ban létesült. A főterén álló Szt. Kereszt-plébániatemplom, valamint a ferencesek Assisi Szent Ferencnek szentelt temploma és kolostora a 17. században barokk, katolikus kápolnája 1722-ben szintén barokk stílusban épült; zsinagógáját a 19. század második felében, evangélikus templomát 1905-ben, református templomát 1942-ben emelték. A vár egyetlen megmaradt bástyájára 1779-ben barokk stílusú kálváriát építettek. A városban szobrot emeltek többek között Anton Bernolák egykori plébánosnak és szlovák nyelvújítónak (1937), Czuczor Gergelynek (1966), Kassák Lajosnak (1989), valamint Széchenyi György esztergomi érseknek (2005).

Emlékhelyek és hírességek

2021. szeptember 20., 10:21

Egyre több csecsemő születik az érsekújvári kórházban

Az év elejétől augusztus végéig 861 kismama szült az érsekújvári klinikán, ami 101-gyel több szülést jelent a tavalyi év hasonló időszakához képest.

Száraz Dénes
2021. augusztus 31., 09:33

Óda az érsekújvári intelligens padhoz

A tökmagolás érsekújvári szenvedélye öröklődik, nemzedékről nemzedékre száll, az anyanyelv már nem annyira…

2021. augusztus 30., 11:05

Részeg férfi támadt egy alvó nyugdíjasra Érsekújvárban

Szörnyű meglepetésben volt része tegnap éjszaka egy 85 éves érsekújvári férfinek.

2021. augusztus 21., 13:09

Három helyszínen ünnepelték az államalapítást és Szent Istvánt az érsekújváriak

„Fontos, hogy mi, magyarok együtt gondolkodjunk, tegyünk és tevékenykedjünk nemzetünk érdekében és szeressük egymást.”

2021. július 22., 16:36

Érsekújvárban nem túl fényes az oltási kedv

A kórház egészségügyi dolgozóinak 75,54 százaléka oltatta be magát.

2021. július 7., 16:30

A Nyitrába mosta betonkeverője tartalmát egy érsekújvári férfi - Videóval

A TASR hírügynökség beszámolója szerint súlyos környezetszennyezés történt a Nyitra folyó érsekújvári szakaszán.

2021. június 28., 17:24

Ilyen volt az érsekújvári Kassák-Napok – KÉPEKKEL

A Kassák Lajos Ifjúsági Klub számára jól indult a nyár.

2021. június 13., 07:35

Ha jótékony célért szól a puska…

Szívbetegségek és szívrendellenességek korai diagnosztizálását segítő műszereket kapott az érsekújvári kórház gyermekklinikája.

2021. június 12., 14:17

Hogy zajlott az impériumváltás az 1918-1919-es években? - KÉPEKKEL

A Fórum Kisebbségkutató Intézet kiállítása az államfordulat eseményeit taglalja a mai Dél-Szlovákia térségében.

2021. május 31., 14:40

Az érsekújvári Csemadok terveiről Danczi Józseffel

Nehéz ebben a Coviddal terhelt időszakban hosszútávra tervezni, de lassan az érsekújvári Csemadok berkeiben is szerveződnek a rendezvények.

2021. május 27., 19:26

Koncert a tetőn

Az érsekújvári KultúrKorzó és az Umelecké aktivity szervezésében nem mindennapi koncerten vettek részt az érsekújvári és a környékbeli lakosok.

2021. május 19., 20:50

Modernizáció által takarít meg pénzt az érsekújvári kórház

A kórház nemrég indította el energiaprojektjét, melynek eredményeképpen csökken a CO2 kibocsátás.

2021. május 11., 13:14

Kaszinóváros marad Érsekújvár?

Amíg az üzemeltetőnek és az önkormányzatnak komoly bevételi forrást jelentenek az ilyen vállalkozások, addig a családoknak legtöbbször tragédiák sorozatát.

2021. május 11., 12:29

Erre varrjál gombot - Kézműves ötletek könyve Szalma Nikolettától

A szerző az anyaság és a házimunkák mellett szabadidejében újabb és újabb kézműves ötletekkel áll elő a nagyérdemű számára.

2021. május 10., 09:40

Az Érsekújvári Magyar Tanulóifjúságért Alapítvány díjainak átadása

A díjakat elsőként az Egészségügyi Középiskola, majd a Pázmány Péter Gimnázium végzős diákjai vehették át.

 

2021. május 5., 19:56

Segélyhívó könnyíti az érsekújvári rászorulók életét. Már 31-en használják

Tavaly az önkormányzat a városi rendőrséggel együttműködve új szociális szolgáltatást indított, melynek lényege, hogy a súlyos egészségkárosodással élők a nap 24 órájában segítséget tudnak hívni egy jelzőberendezés segítségével.

2021. május 3., 15:41

Poszt-Covid központ nyílt az érsekújvári kórházban, az országban elsőként

A központ komplex segítségnyújtásra törekszik, éppen ezért van sokféle szakorvos a csapatban.

2021. május 1., 19:47

Távozik az Érsekújvár finn hálóőre

Henri Kiviaho az új szezonban a cseh bajnokságban folytatja pályafutását.

2021. április 27., 09:16

Jégkorong: Majoross Gergely marad az Érsekújvár vezetőedzője

Továbbra is Majoross Gergely marad az érsekújvári hokicsapat vezetőedzője, miután egy évvel meghosszabbították szerződését – számolt be az újvári klub hivatalos közösségi oldalán.

2021. április 22., 17:05

Érsekújvár: Illegális szemétlerakatok a kertövezetekben

Ha szemetelőt, gyanús járművet látunk, a legjobb azonnal jelezni a rendőrségnek, hogy a járőrök közvetlenül a helyszínen érjék tetten a szemetelőt.

Település eseményei

Érsekújvár

Kor-Zár koncert