Ekecs

Okoč
község
magyar lakosság 1910
99%
2 505
magyar lakosság 2011
92%
3 366
Népesség: 3 625
Terület: 63,43 km²
Tszf. magasság: 112 m
Körzethívószám: +421 (0) 31
Irányítószám: 93028
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Alsó-Csallóköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Komárom vármegye Csallóközi járás nagyközség

A község a Kisalföldön, az Alsó-Csallóközben fekszik, Nagymegyertől 5 km-re északkeletre, Komáromtól 34 km-re északnyugatra, Gútától 21 km-re délnyugatra. Ekecs és Apácaszakállas, a két elődközség mára teljesen egybeépült. Az 561-es főút áthalad a községen és Nagymegyer, valamint Galánta (39 km) felé teremt összeköttetést. Gúta és Alistál (9 km) felé mellékutak vezetnek. Vasúti megállóhely a Komárom-Pozsony vasútvonalon. Délnyugatról Nagymegyer, nyugatról Alistál, északnyugatról Nyárasd, északkeletről Gúta, keletről Lakszakállas és Szilas községekkel határos. Északnyugati határát Komárom és Pozsony vármegyék történelmi határa, az Úti-csatorna (Határmenti-csatorna) alkotja.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásához tartozó község. 1976-ban alakult Ekecs és Apácaszakállas községek egyesítésével. Elődközségei nagyközségként 1920-ig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartoztak. Csehszlovákiához csatolásuk után 1920-1949 között a Komáromi, 1949-1960 között a Nagymegyeri, majd 1960 után a Dunaszerdahelyi járáshoz tartoztak. 1938-1945 között visszacsatolták őket Magyarországhoz (Komárom vármegye, Komáromi járás). A község 2 kataszteri területre és 3 településrészre (Apácaszakállas, Ekecs, Béle) oszlik. Kataszteri területei: Ekecs (37,42 km²) és Apácaszakállas (26,01 km²). A Dunaszerdahelyi járás legnagyobb területű községe.

Népesség

A két elődközségnek 1939-ben 3510 lakosa volt. Népességszáma a 20. század második felében viszonylag stabil maradt, 3500-4000 között ingadozott, a maximumot 1970-ben érte el (3995 fő). Bős után a járás második legnépesebb községe. Az 1990-es évekre még enyhe népességgyarapodás a jellemző, 2001-2011 között már 3,4%-os fogyás figyelhető meg. A lakosság túlnyomó többsége magyar nemzetiségű, a szlovákok aránya bár növekszik, még mindig alacsonynak számít (7,5 %), bár a községbe (Aszódpusztára és Túzokpusztára) már a két világháború közötti kolonizáció, majd az 1945 utáni belső telepítések során is költöztek szlovák telepesek. A községben roma kisebbség is él (5,4 %). A lakosság 56,7 %-a római katolikus, 30 %-a református vallású, Ekecs katolikus, Apácaszakállas református többségű.

Történelem

A komáromi vár tartozékaként említik 1268-ban, de 1349-ben már az esztergomi érsekségnek is volt benne része. Az ekecsiek jelentős kiváltságokat élveztek, csak halbeszolgáltatással és eszközkészítéssel tartoztak a komáromi várnak. 1460-ban a nyúlszigeti klarissza apácák is birtokosai voltak, és 1576-ban az addigra a törökvész elől Nagyszombatba menekült apácák az ekecsiekkel pereskedtek a Szárcsaölve és Foló nevű vizek fölött. Később a Zichyeké lett, de a falu nemes lakosai, akiket I. Ferdinánd 1550-ben megerősített kiváltságaikban, nem akarták fizetni az úrbért, és elköltöztek. A Zichyek tót lakosságot telepítettek ide, akik a kora újkor folyamán teljesen elmagyarosodtak. Ekecs 1822-ben majdnem teljesen leégett, lakosait ideiglenesen az apácaszakállasiak fogadták be. Kiváló termőföldjén búzát, árpát, zabot, kukoricát, lent és krumplit termesztettek, a 19. században, a Zichy uradalom nevezetes volt birkatenyészetéről. A község lakói mindemellett, elsősorban dunai és kis-dunai halászatból éltek. A község határában 1848-ban a császáriak és a magyarok között ütközet volt. Tűzvész is gyakran pusztította a községet. A 20. század elején a Kálnoky család csicsói uradalmához tartozott. Lakosai hitelszövetkezetet tartottak fenn, és már ekkor volt postája, távíró- és vasútállomása. Régóta hozzá tartozik Túzokpuszta, valamint az 1947 óta külön településrészt alkotó Bélepuszta, és Ekecs határában feküdt hajdan Bolár elpusztult falu is, mely 1268-ban még említve van, de azután nyoma vész. A trianoni békeszerződés Csehszlovákiához csatolta 1920-ban. Ezután a csehszlovák földreform keretében szlovák kolonista családokkal telepítették be a tanyavilágot, akik kiterjedt birtokokat kaptak itt a magyaroktól beállamosított földekből. Az I. bécsi döntés 1938. november 2-tól visszaadta Ekecset Magyarországnak, majd 1945-től ismét Csehszlovákia fennhatósága alá került. Az etnikai szerkezet a háború utáni kitelepítések és magyarüldözések ellenére sem módosult számottevően. 1976-ban egyesítették Ekecset Apácaszakállassal, és mára a két falu csaknem egybeépült. A szocializmus alatt a mezőgazdaság volt a húzóágazat. A község 1993-tól Szlovákia része.

Mai jelentősége

A községben magyar alapiskola és két óvoda, valamint szellemi sérülteknek fenntartott alapiskola és szakmunkásképző működik. A kultúrházban könyvtár működik. Az apácaszakállasi kastélyban mentálisan sérült gyerekek szociális otthonát létesítették 1953-ban. Az ekecsi Szent Vendel r.k. templom 1790-ben épült barokk-klasszicista stílusban, az ekecsi református templom 1820-ban, az apácaszakállasi pedig 1784-ban épült.