Dunasáp

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Árvová Zuzana
független
845
(100%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Hegyiová Zuzana
    független
    604
    (11,69%)
    1. körzet
    Petrík Vladimír
    független
    571
    (11,05%)
    1. körzet
    Adamíková Alena
    független
    569
    (11,01%)
    1. körzet
    Stranovská Michaela
    független
    479
    (9,27%)
    1. körzet
    Molnár Miroslav
    független
    445
    (8,61%)
    1. körzet
    Jaško Jozef
    független
    418
    (8,09%)
    1. körzet
    Néma Marek
    független
    390
    (7,55%)
    1. körzet
    Balogh Štefan
    SZÖVETSÉG
    382
    (7,39%)
    1. körzet
    Fülöp Tomáš
    SZÖVETSÉG
    329
    (6,37%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Neszméri Tünde
    SZÖVETSÉG
    328
    (6,35%)
    1. körzet
    Priesol Peter
    független
    297
    (5,75%)
    1. körzet
    Heringes Tibor
    SZÖVETSÉG
    281
    (5,44%)
    1. körzet
    Kele Peter
    SMER - SD
    74
    (1,43%)
Nová Dedinka
község
magyar lakosság 1910
86%
623
magyar lakosság 2021
11%
343
Népesség: 2 431
Terület: 10,24 km²
Tszf. magasság: 128 m
Körzethívószám: +421 (0) 2
Irányítószám: 90029
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Mátyusföld, Vízköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Pozsony vármegye Szenci járás nem létezett

A község a Kisalföldön, a Mátyusföld nyugati részén, a Vízközben, a Feketevíz partján található, Szenctől 6,5 km-re délnyugatra. Elődközségei, Dunasáp és Dunaújfalu a 20. század során teljesen egybeépültek. A Cseklészt (6 km) Egyházfával (7 km), valamint a Félt (5 km) Magyarbéllel (3,5 km) összekötő országutak haladnák át a községen. Nyugatról Cseklész, északról Magyarbél, északkeletről Szenc, keletről Zonctorony, délkeletről Jányok, délről pedig Fél és Vők községekkel határos. Déli határának egy részét a Kis-Duna alkotja, északi határát pedig a Pozsony-Budapest vasúti fővonal alkotja. Határa egy részen (Sziget) átnyúlik a Felső-Csallóközbe is.

Közigazgatás

A község 1960-ban alakult Dunasáp és Dunaújfalu egyesítésével. Elődközségei kisközségként 1920-ig Pozsony vármegye Szenci járásához tartoztak, majd Csehszlovákiához csatolásuk után 1923-1949 között a Galántai, 1949-1960 között a Szenci járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták őket Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony vármegye, Galántai járás), ebben az időszakban Dunasáp nyugati (Cseklésszel közös) határa alkotta az államhatárt Magyarország és Szlovákia között. Az 1960-ban "Nová Dedinka" néven egyesített község 1996-ig a Pozsony-vidéki járáshoz tartozott. A község két településrészre és kataszteri területre oszlik: Dunasáp (3,32 km²) és Dunaújfalu (6,92 km²). Dunaújfalu kataszterének a vasútvonaltól északra eső részét (21 hektár) 1949 után Magyarbélhez csatolták.

Népesség

Elődközségeinek 1921-ben 891, 1939-ben 1124, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosuk volt. A második világháború után a kitelepítés és a lakosságcsere alapvetően megváltoztatta a község etnikai jellegét, 1991-ben már a szlovák nemzetiségűek alkották a lakosság többségét. Az 1991-2011 közötti időszakban (elsősorban 2001 után) a Pozsonyból érkező betelepülés révén népessége rohamos mértékben (27,4 %-al) növekedett (1571 főről 2002-re), ezzel párhuzamosan a magyar nemzetiségűek aránya 33,4 %-ról 20,4 %-ra csökkent. A lakosság túlnyomó többsége (76,2 %) római katolikus vallású.

Történelem

Dunaújfalut 1328-ban Pomsa néven említik először, majd 1397-ben Pomsahaza alakban szerepel oklevélben. A pozsonyi káptalan birtoka volt. 1445-ben Pozsony várának kapitánya Temesközi Bálint a kegyura. 1479-ben Temesközi Miklós Vas Andrásnak adta el. 1647-ben a Pálffy család királyfai uradalmához tartozott. 1715-ben 32 adózó volt a faluban. 1828-ban 44 házában 324 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból tartották fenn magukat. 1869-ben 298 lakosa volt. A középkorban Dunaújfalu mellett feküdt Várörs település, mely a gróf Cseszneky család birtoka volt. Dunasápot 1252-ben Saap néven említik először. 1256-ban Botho de Saap néven szerepel, a falu ekkor helyi nemesi családok birtoka. 1367-ben Saap superior, 1368-ban Olousap, 1399-ben Pomsahaza a.n. Alsosap, 1401-ben Nogzap néven szerepel írott forrásokban. 1383-ban Sápi Jordán fia László birtokát Erzsébetnek, Hideghéthy Jakab unokájának adja el. A 16. században a falu lakói protestánsok lettek, majd a török betörések következtében elnéptelenedett. 1681-ben pusztaként említik, ekkor a királyfai uradalomhoz tartozott, amely Szentgyörgy várának tartozéka volt. A katolikus Pálffy család a földesura és visszatér a katolikus hitre, majd 1715-ben nemesi községként említik. 1828-ban 40 házában 293 lakos élt. Lakói a mezőgazdaságban dolgoztak, földműveléssel, gyümölcstermesztéssel és állattenyésztéssel és kisebb mértékben halászattal foglalkoztak. A 20. század elején híres volt "kásás almájáról". A trianoni békeszerződésig mindkét község Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott. 1919-ben az első Csehszlovák Köztársasághoz kerültek. 1924-1927 a Pálffy grófi nagybirtokot felparcellázták és új betelepülők érkeztek. 1938 után újból Magyarországhoz csatolták őket, majd a háború végeztével ismét visszakerültek Csehszlovákiához. 1948-ban Sáp szlovák nevét (korábban Šáp) Dedinka pri Dunaji-ra változtatták. 1960-ban Dunasápot és Dunaújfalut "Nová Dedinka" néven egyesítették. Magyar alapiskoláját és óvodáját a hatvanas években szüntették meg.

Mai jelentősége

A községben szlovák alapiskola és óvoda működik. Az egykori Pomsa település Szent Fülöpnek és Jakabnak szentelt temploma ("pusztatemplom") a 13. században épült román stílusban, mai formájában 16. századi reneszánsz jegyeket őriz. Mindkét településrészben 19. századi harangláb található.