Dunaradvány

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Púchovský Ľubomír
független
224
(50,91%)
Vojtová Markéta
független
216
(49,09%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Vörös Ádám
    független
    293
    (13,61%)
    1. körzet
    Juhász Vojtech
    független
    286
    (13,28%)
    1. körzet
    Vörös Attila
    SZÖVETSÉG
    266
    (12,35%)
    1. körzet
    Juhász Péter
    független
    232
    (10,78%)
    1. körzet
    Hajtman Zuzana
    független
    224
    (10,4%)
    1. körzet
    Fodor Attila
    független
    216
    (10,03%)
    1. körzet
    Vörös Ferenc
    független
    187
    (8,69%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Hornyák Ladislav
    független
    175
    (8,13%)
    1. körzet
    Komlósi Roland
    független
    148
    (6,87%)
    1. körzet
    Vörösová Hilda
    független
    126
    (5,85%)
Radvaň nad Dunajom
község
magyar lakosság 1910
99%
1 345
magyar lakosság 2021
85%
603
Népesség: 703
Terület: 15,76 km²
Tszf. magasság: 111 m
Körzethívószám: +421 (0) 35
Irányítószám: 94638
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Győr-Esztergomi-síkság , Esztergomi-Duna-völgy 1918 előtti vármegye, járás, rang: Komárom vármegye Udvardi járás nagyközség

Komáromtól 18 km-re keletre a Duna bal partján, Neszméllyel szemben fekszik, az Esztergomi Duna-völgyben. Nyugatról Pat és Virt, északról Marcelháza és Madar, keletről Dunamocs határolja. Keleti határa a történelmi vármegyehatárt követi Komárom és Esztergom vármegye között. Dunaradványon keresztülhalad a Komáromot Párkánnyal összekötő 63-as út.

Közigazgatás

Község a Nyitrai kerületben és a Komáromi járásban. 1920-ig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 1960-ig az Ógyallai járáshoz tartozott, majd a Komáromi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. Virt önállósulásakor, 1990-ben területének egynegyedét elveszítette (20,40 km²-ről 15,76 km²-re). 1921-1990 között 34 hektárral csökkent területe (20,74 km²-ről 20,40 km²-re).

Népesség

Dunaradvány lakosságának 9/10-e magyar nemzetiségű. Az 1920-as években települtek először szlovákok a község területére (Baloghpuszta). Lakosságszáma folyamatos csökkenést mutat. A község lakosságának fele római katolikus, 2/5-e református vallású.

Történelem

Területe ősidők óta lakott. Zsitvatőnél késő avar kori temetőt tártak fel. A sírok betöltéséből kőkori eszközök is előkerültek. 1260-ban említik először Rodoan néven. A középkorban a királyi lovászok és kádárok faluja volt, IV. Béla király Sixtus esztergomi kanonoknak adományozta. 1303-ban Csák Máté felperzselte a falut. A 16.-17. században állandó harcok helyszíne a törökökkel. 1606-ban itt kötötték meg a zsitvatoroki békét. Egészen 1945-ig számos vízimalom működött a faluban (elsőként 1664-ben, a török adószedők jegyzékében említik a dunai malmokat), a hajósmolnároknak 1874-ig saját céhük is volt. 1885. június 10-én nagy tűzvész pusztított a faluban. 1944. július 2-án angolszász repülőgépek bombázták a falut, mely támadásnak több halálos áldozata is volt. 1945. márciusában a dunaradványi partszakaszon szállt partra a Garam vonalától Komárom felé előrenyomuló szovjet folyami flotta. A partraszállás helyén, Zsitvatőnél emlékművet állítottak. Az utolsó hajómalom 1953-ban tűnt el. A szocializmus idején 120 hétvégi ház épült a radványi Duna-parton. 1990-ig Virt is Dunaradványhoz tartozott. A faluban ma egy paprikafeldolgozó is üzemel.

Mai jelentősége

Számottevő idegenforgalom. Szőlőtermesztés, bortermelés, zöldség- és gyümölcstermesztés. Magyar alapiskola és óvoda. 1988 óta évente Dunaradványon és az 1990-ig közigazgatásilag hozzá tartozott Virten rendezik meg a Baróti Szabó Dávid Napokat.