Dunamocs

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Banai Tóth Pál
SZÖVETSÉG
339
(50%)
Tóth Eszter
független
297
(43,81%)
Szalay František
független
42
(6,19%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Bábi Tibor
    független
    367
    (8,42%)
    1. körzet
    Jókai Andrea
    SZÖVETSÉG
    351
    (8,05%)
    1. körzet
    Vörös Peter
    független
    326
    (7,48%)
    1. körzet
    Egyeg Ján
    független
    309
    (7,09%)
    1. körzet
    Fülöp Zsigmond
    független
    307
    (7,04%)
    1. körzet
    Antal Michal
    független
    274
    (6,28%)
    1. körzet
    Miklós Tomáš
    SZÖVETSÉG
    263
    (6,03%)
    1. körzet
    Szalai Ildikó
    SZÖVETSÉG
    255
    (5,85%)
    1. körzet
    Szalay František
    független
    224
    (5,14%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Slezák Pavel
    SZÖVETSÉG
    219
    (5,02%)
    1. körzet
    Bóna Zsolt
    független
    212
    (4,86%)
    1. körzet
    Csehi József
    SZÖVETSÉG
    208
    (4,77%)
    1. körzet
    Bellabásová Zuzana
    SZÖVETSÉG
    201
    (4,61%)
    1. körzet
    Kovács Valér
    független
    200
    (4,59%)
    1. körzet
    Csehi Ján
    SZÖVETSÉG
    177
    (4,06%)
    1. körzet
    Kele Gejza
    független
    174
    (3,99%)
    1. körzet
    Dudásová Katarína
    SZÖVETSÉG
    161
    (3,69%)
    1. körzet
    Finta František
    független
    133
    (3,05%)
Moča
község
magyar lakosság 1910
100%
1 894
magyar lakosság 2021
88%
994
Népesség: 1 134
Terület: 17,87 km²
Tszf. magasság: 109 m
Körzethívószám: +421 (0) 35
Irányítószám: 94637
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Győr-Esztergomi-síkság , Esztergomi-Duna-völgy 1918 előtti vármegye, járás, rang: Esztergom vármegye Párkányi járás nagyközség

Párkánytól 25 km-re nyugatra, Komáromtól 25 km-re keletre a Duna bal partján fekszik, Süttővel szemben, a Közép Duna-völgy kistájon. Közigazgatási területe 17,87 km², mely 108-122 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. A falun keresztülhalad a 63-as főút Komárom-Párkány közötti szakasza, melyről itt ágazik le az 588-as út, mely Búcs (6 km) érintésével Köbölkút (13 km) felé teremt összeköttetést. Karvával a Duna partján haladó régi országút (ma a Duna-menti nemzetközi kerékpárút része) is összeköti Dunamocsot. Nyugatról Dunaradvány, északnyugatról Madar, északkeletről Búcs és Bátorkeszi, keletről Karva; délnyugatról Neszmély, délkeletről pedig Süttő községekkel határos. Déli határát (mely egyben az államhatár is) a Duna alkotja, Dunaradványtól a Radványi-csatorna választja el. Nyugati határa egyben a történelmi Komárom és Esztergom vármegye határát is alkotta.

Közigazgatás

Község a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. 1920-ig, majd 1938-1945 között Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Párkányi járáshoz, majd a Komáromi járáshoz tartozott. A község területe csak kis mértékben változott 1921 óta.

Népesség

Lakosságának több mint 9/10-e magyar nemzetiségű. 5 %-ra tehető roma népessége. 1960 óta folyamatosan csökken a lakosság száma. A község hagyományosan református többségű (2011-ben a lakosság 2/3-a).

Történelem

Az Árpádok alatt királyi várbirtok és a komáromi vár tartozéka. Plébániája 1208-ban már fennállott. A várbirtok egy részét Lőrinc mester donációban kapta IV. Béla királytól. 1284-ben itt iktatják birtokba Rofoy nemest is. A XIV. században három Mocs fordult elő és pedig Nagy-Mocs, Kis-Mocs és Tivadar-Mocs. Zsigmond király 1388-ban koronázási ajándékképen az esztergomi érseknek adta Nagy-Mocsot, amelyet az érsek 1391-ben a Szent István prépostságnak engedett át. 1393-ban Tivadar-Mocsot is megkapja királyi donációként az érsekség, majd meg Billegért cserébe Kis-Mocs falut. Az 1549-iki adóösszeíráskor részben az érsekség, részben a Báthoryak birtoka. Később teljes egészében érsekségi tulajdon. 1848-ban az Esztergom vármegyei nemzetőrség egésze Mocson táborozott Kovács Pál és Besze János vezetésével. Az 1853-as, 1876-os, 1897-es és 1899-es árvizek után kiépült az árvízvédelmi gátrendszer. A 19. század végére már gőzhajóállomás is működött Dunamocson. 1891-ben a Duna túlpartján megépült az Almásfüzitő-Esztergom vasútvonal, melynek egyik állomása (ma a Süttő-Felső nevet viseli) Dunamocs vasúti megállóhelye volt. A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. 1938-ban Dunamocs visszakerült Magyarországhoz, 1939-ben mintegy 100 lengyel menekült érkezett a faluba. 1947. január 31-én kezdődött a lakosság deportálása csehországi kényszermunkára, 69 személy került Žatec és Postoloprty vidékére. A Magyarországra történő deportálás 1948. október 28-án kezdődött, Fertőrákosra nyolc, Rajkára 9 családot telepítettek. 1949 márciusában megalakult a helyi Csemadok, 1950-ben pedig újjáindult a magyar nyelvű oktatás, 1952-ben pedig megkezdte működését az Egységes Földműves Szövetkezet. Ekkoriban szűntek meg az utolsó vízimalmok a faluban. 1960-ban a Párkányi járás megszüntetésekor Dunamocsot a Komáromi járáshoz csatolták. Az 1965-ös dunai árvíz súlyos károkat okozott a faluban, mintegy 100 ház pusztult el. A lakosságot kitelepítették erre az időre. Az árvíz elmúltával megkezdődött a helyreállítás, a csatornázás, valamint a vízvezeték-hálózat kiépítése. A község nyugati részén üdülőtelep alakult ki, megindult a szövetkezeti házépítés. 1976-ban a dunamocsi szövetkezethez csatolták a dunaradványi és virti szövetkezetet is.

Mai jelentősége

A faluban nagy hagyományai vannak a gyümölcs- és zöldségtermesztésnek, valamint a szőlészetnek és borászatnak.