Dunacsún

Čunovo
településrész
magyar lakosság 1910
15%
101
magyar lakosság 2011
7%
66
Népesség: 1 332
Terület: 18,63 km²
Tszf. magasság: 130 m
Körzethívószám: +421 (0) 2
Irányítószám: 85110
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Mosoni-síkság , Lajtazug 1918 előtti vármegye, járás, rang: Moson vármegye Rajkai járás kisközség

Dunacsún a Kisalföld nyugati peremén, a Lajtazug (Fenyér) kistájon, 130 méteres tengerszint feletti magasságban, a Duna (Körtvélyesi-víztároló) jobb partján fekszik, Pozsony központjától 19 km-re délkeletre, Mosonmagyaróvártól 21 km-re északnyugatra, a szlovák-magyar-osztrák hármashatárnál. Dunacsúnnál ágazik el a Mosoni-Duna-ág és a Bősi-üzemvízcsatorna (a településtől keletre 1992-ben megépült zárógátnál és duzzasztóműnél). Határa sík, nagyrészt mezőgazdaságilag művelt terület, a duzzasztógát megépítésével jelentős része (az egykori Gútori-sziget) víz alá került. 2010-ben területének 43,2 %-a (804 ha) volt szántó, 24,4 %-a (455 ha) vízfelület és 8,3 %-a (155 ha) erdő. Északnyugatról Oroszvár, északkeletről Szemet és Gútor, délről Rajka, délnyugatról pedig Németjárfalu határolja. Katasztere annak legészakabbi pontjánál Pozsonypüspökiével is érintkezik. Déli határa államhatárt alkot Szlovákia és Magyarország, délnyugati határa pedig Szlovákia és Ausztria között. Északkeleti határát a Duna 1992 előtti főmedre alkotja, mely 1920-1938 között államhatárt képezett Magyarország és Csehszlovákia között. Dunacsúnnál halad át a szlovák-magyar határon a Pozsonyt Mosonmagyaróvárral összekötő 2-es főút, a Pozsonyliget-Hegyeshalom vasútvonal, valamint a Pozsonyt Hegyeshalommal összekötő D2-es autópálya. Mellékút köti össze Rajkával (4 km), valamint a Duna töltésén Doborgazzal (18 km). Gútor felé kompjárat teremt összeköttetést.

Közigazgatás

1972-ig önálló község, azóta Pozsony városrésze a Pozsony-V. járás részeként. 1947-ig kisközségként Moson vármegye (1923-tól Győr, Moson és Pozsony egyesített vármegye) Rajkai járásához tartozott. Trianon után Magyarország része maradt, de területe megváltozott; az új csehszlovák-magyar határt a Duna főmedre alkotta, a folyó bal partjára eső határrészét (melyet ma a víztároló vize borít) Csehszlovákiához csatolták (ma Szemet községhez tartozik), míg a korábban Gútorhoz tartozó Gútori-szigetet (melynek nagy része szintén víz alá került 1992-ben) Dunacsúnhoz csatolták. Területe így összességében 1,9 %-kal csökkent az elmúlt évszázad során (19,00 km²-ről 18,63 km²-re). 1947-ben a pozsonyi hídfő részeként a párizsi békeszerződés Csehszlovákiához csatolta. A csehszlovák közigazgatásban 1972-ig a Pozsony-környéki járáshoz tartozott.

Népesség

Dunacsún volt Pozsony legkisebb népességű városrésze 2011-ben, ekkor 1010 lakosa volt, melynek 74,6 %-a volt szlovák, 12,3 %-a horvát és 6,5 %-a (66 fő) magyar nemzetiségű. 1910-ben 688, 1941-ben 782, 1961-ben pedig 698 lakosa volt. 1991-2011 között népessége folyamatosan, de viszonylag mérsékelt ütemben növekedett (23,8 %-os gyarapodás két évtized alatt, 816 főről 1010-re), a Pozsony belsőbb kerületeiből történő tömeges beköltözés révén azonban 2011-2016 között már ugrásszerű, 38,8 %-os gyarapodás (1010 főről 1402-re) figyelhető meg. Dunacsún a 16. századtól kezdve horvát nemzetiségi község volt, a horvátok 1910-ben még a lakosság háromnegyedét, de még 1961-ben is 55,3 %-át alkották. Arányuk a szuburbanizációval párhuzamosan folyamatos csökkenést mutat (1991-ben 22,4 %, 2001-ben 18,2 %, 2011-ben 12,3 %), ugyanez igaz az 1961-ben még a lakosság egynegyedét alkotó magyarokra is (1991-ben 16,3 %, 2001-ben 10,4 %, 2011-ben 6,5 %). Német lakosságát (mely 1880-ban még népességének csaknem egynegyedét, 1910-ben 12,2 %-át alkotta) 1946-ban kitelepítették. 2011-ben lakosságának 77,5 %-a volt római katolikus vallású, 14,9 %-a pedig felekezeten kívüli.

Történelem

Első írásos említése 1232-ből származik, ekkor „Chun” formában említik. Nevét a magyar „csúnya” és a cseh „čuna” (disznó) szóból egyaránt eredeztetik. Első lakosai szlávok és magyarok voltak, a tatárjárás után a német lakosság került túlsúlyba. A 14. század végén a pestisjárvány pusztításai után újra német telepesek érkeztek a faluba. A 15. század óta ismert német neve is (Schandorf), mely elsőként egy 1451-es okiratban (Swndorf formában) szerepelt. A 16. század első felében a törökök elől menekülő horvátok telepedtek le a faluban (első írásos említésüket egy 1518-as okiratban találjuk). Az 1659-es és az 1681-es egyházlátogatási jegyzőkönyvek szerint több kisnemes birtokában volt. A 17. század második felében Szapáry Péter, Moson vármegye alispánja is birtokosa volt. Lakói többségükben római katolikus vallású horvátok, valamint protestáns németek voltak. A 19. században egyre nagyobb jelentőségre tett szert a faluban a gyümölcstermesztés. A század első felében legnagyobb birtokosai a Szapáry és a Sándor családok voltak. 1851-ben Fényes Elek 4 vízimalmát is említi, birtokosai közül a Zichy-uradalmat emeli ki. 1891-ben határán keresztül épült meg a Pozsonyt Hegyeshalommal összekötő vasútvonal. A 20. század elején a helységnévrendezés során kapta a Dunacsún (korábban Csún. illetve Csúny) hivatalos nevet. 1920-ban a trianoni határok megvonásakor a község Magyarországon maradt, de a Duna túlsó felére eső határrészeit elveszítette, egyben határközséggé vált. 1946-ban német lakosságát kitelepítették. 1947. október 15-én Oroszvárral és Horvátjárfaluval együtt a párizsi béke (1947. február 10.) rendelkezései alapján Csehszlovákiához csatolták. Dunacsúnnál létesült az egyik legfontosabb csehszlovák-magyar (később szlovák-magyar) közúti és vasúti határátkelőhely. 1972. január 1-jén Pozsonyhoz csatolták. 1987-ben megépült a Pozsonyt a magyar határral összekötő autópályaszakasz és az új határátkelőhely. Az 1990-es évek elején a dunacsúni zárógát és duzzasztómű megépítése alapvetően megváltoztatta a település arculatát, határának nagy része víz alá került.

Mai jelentősége

Dunacsún egyike Pozsony legkisebb és legkevésbé városiasodott településrészeinek, bár (elsősorban 2010 óta) rohamosan szuburbanizálódik. A településen szlovák nevelési nyelvű óvoda található. Szent Mihálynak szentelt római katolikus temploma 1783-ban épült késő barokk stílusban. Kúriája klasszicista stílusban épült a 18. század végén. Központjától 2,5 km-re keletre épült fel az 1992-re befejezett dunacsúni zárógát és duzzasztómű, mely mellett 1995-96-ban hozták létre az ország legnagyobb vízisport-központját. Határában található az 1988-ban létrehozott Ostrovné lúčky rezervátum (54,93 ha), a Dunai rétek Természetvédelmi Terület része.

2021. május 12., 12:31

Illegális bevándorlókat találtak a rendőrök a Dunacsún-Rajka határátkelőn

Két felnőtt és két, kísérő nélkül utazó kiskorú utazott a teherautóban.

2021. január 8., 17:38

Lőttek a jogsinak! Visszaeső kamionsofőrt csíptek el a határon

Harmadszor fogták meg ittasan. Van, aki semmiből sem tanul.

2020. szeptember 7., 10:06

Torlódás alakult ki a Dunacsún-Rajka határátkelőnél

A rendőrök arra kérik a járművezetőket, óvatosan vezessenek az adott szakaszon.

2020. május 30., 14:23

Budaj ellenőrizteti, mi okozta a Dunacsún melletti halpusztulást

A laikusok a halpusztulást tévesen összekötik az ágrendszer mesterséges elárasztásával.

2017. március 22., 07:00

XX. századi modern magyar képzőművészet a Danubiana Múzeumban

Dunacsún. A XX. századi modern és kortárs magyar képzőművészetből nyílt kiállítás a Danubiana Meulensteen Múzeumban.