Dernő

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Balázs Tibor
független
199
(63,78%)
Mátéová Tímea
független
64
(20,51%)
Szabó Vanessa
független
33
(10,58%)
Kosztolányi Annamária
SZÖVETSÉG
16
(5,13%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Tiszová Hilda
    SZÖVETSÉG
    199
    (12,06%)
    1. körzet
    Baffi Krisztián
    független
    184
    (11,15%)
    1. körzet
    Balázs Tibor
    független
    173
    (10,48%)
    1. körzet
    Bakos Gabriel
    SZÖVETSÉG
    163
    (9,88%)
    1. körzet
    Dányi Štefan
    SZÖVETSÉG
    152
    (9,21%)
    1. körzet
    Mátéová Tímea
    független
    125
    (7,58%)
    1. körzet
    Bakoš Jozef
    SZÖVETSÉG
    124
    (7,52%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Mazik Miroslav
    SZÖVETSÉG
    120
    (7,27%)
    1. körzet
    Chanas Renáta
    független
    118
    (7,15%)
    1. körzet
    Šoltés Kilián
    független
    78
    (4,73%)
    1. körzet
    Icso Valéria
    SZÖVETSÉG
    74
    (4,48%)
    1. körzet
    Bernáth Ján
    független
    60
    (3,64%)
    1. körzet
    Kosztolányi Annamária
    SZÖVETSÉG
    48
    (2,91%)
    1. körzet
    Szabó Miroslav
    független
    32
    (1,94%)
Drnava
község
magyar lakosság 1910
94%
664
magyar lakosság 2021
44%
314
Népesség: 719
Terület: 26,90 km²
Tszf. magasság: 376 m
Körzethívószám: +421 (0) 58
Irányítószám: 04942
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Gömör Szepesi-érchegység, Rozsnyói-hegység - Északnyugati-Kárpátok, Gömör-Tornai-karszt, Szádelői-karszt 1918 előtti vármegye, járás, rang: Gömör és Kis-Hont vármegye Rozsnyói járás kisközség
Többségében még magyarok lakják, és talán már ők is hozzászoktak az újkori Drnava helynévhez. Pedig a falu becsületes neve nem más, mint Dernő. Első vasércbányáit még a 17. században nyitották meg. Az Andrássy család által létrehozott és korszerűsített 19. századi vasgyára pedig már országos hírre tett szert. Itt készültek el ugyanis a Lánchíd vaselemei. Az idő azonban könyörtelen. A vasgyár régen bezárt, az itt élők adóikat ma nem a közeli Torna birtokosának fizetik, de a még közelebbi Krasznahorkát sem szolgálják már. A történelem kereke fordul, ám a 800 méter magas Somhegyet még az idő sem tudta kikezdeni. Mert a hegyek – az emberekkel ellentétben – szilárdan állnak, és változatlanul méltóságteljesek. A Csermosnya patak kacéran érinti meg Dernőt, és mintha a régmúlt bányászainak kiáltása visszhangozna még ma is a hegyek között: Adjon Isten jó szerencsét mindenkinek, aki itt él!

 

A község a Csermosnya-völgy nyugati bejáratánál, a Csermosnya-patak partján, Rozsnyótól 11 km-re keletre fekszik. Áthalad rajta a Hárskutat (4 km) Barkával (10 km) összekötő, Csermosnya-völgyi mellékút. A völgytől délre a Tornai Felső-hegy (Szádelői-karszt) vonulata húzódik, északra pedig a Rozsnyói-hegység gerincéig (Pipityke, 1226 m) terjed Dernő határa, melynek mintegy háromnegyedét erdő borítja. A szomszédos Kiskovácsvágásától a Som-hegy 805 m magas, süveg alakú bérce választja el. Nyugatról Krasznahorkaváralja és Andrási, délnyugatról Hárskút, északról Dénes és Szomolnok, keletről Kiskovácsvágása, délről pedig Szádalmás községekkel határos. Nyugati határa 1881-ig megyehatárt alkotott Torna és Gömör-Kishont vármegyék között, déli határa 1881-től Gömör-Kishont és Abaúj-Torna megyék határa volt, Szomolnokkal közös határa pedig Gömör-Kishont és Szepes vármegyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

1881-ig Torna vármegyéhez tartozott, majd 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához. Csehszlovákiához csatolása után mindvégig a (változó területű) Rozsnyói járáshoz tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Rozsnyói járás). Területe (26,90 km²) az elmúlt száz évben nem változott.

Népesség

1910-ben 706, 1921-ben 577, 1938-ben pedig 707, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Magyar többségét napjainkig megőrizte. 1991-2011 között népessége 7 %-al nőtt (658 főről 704-re), ebben az időszakban a magyar nemzetiségűek aránya 72,2 %-ról 67,9 %-ra csökkent, a szlovákoké 27,1 %-ról 27,7 %-ra nőtt. A lakosság több mint egynegyede (27,1 %) a roma etnikumhoz tartozik. A többség (79,5 %) római katolikus vallású.

Történelem

A falut 1364-ben említik először, de valószínűleg sokkal előbb keletkezett. Régi források szerint már a 12. században német bányászok dolgoztak a környékbeli hegyekben. A falu kezdetben a krasznahorkai váruradalomhoz tartozott. A Bebekek, majd a kihalásuk után az Andrássyak birtoka. 1569-ben kétszer is feldúlta a török. Vasércbányáit a 17. században nyitották, 1650-ben a Szontágh család bérelte ki őket. A 18. században a bányák is az Andrássyak tulajdonába kerültek. Andrássy György alapította és építtette a híres dernői vasgyárat, mely a budapesti lánczhídhoz is szállított alkatrészeket. 1779-ben épült egyszerű szalmatetős temploma, majd a század végén felépült az Andrássy-kastély is, anelyet később tisztilaknak használtak. Egymás után alakultak a vasipari vállalkozások. 1805-ben a falu területén négy vasolvasztót építettek. 1821-ben itt épült meg az akkori Magyarország legnagyobb vasgyára, 1838-ban pedig felépült a finomvasöntöde. Az 1848-49-es szabadságharcban a falu határában dúló harcokban 9 honvéd esett el. Az 1855-ös párizsi világkiállításon a vasgyár ezüstérmet kapott. 1873-ban kolera, 1878-ban árvíz pusztított. 1880-ban fűrésztelep épült a község határában. 1881-ben, Torna vármegye megszüntetésekor Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához csatolták. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1947-ben bükkszentkereszti szlovák családok telepedtek le Dernőn. 1960-ban megszűnt a vasércbányászat Dernőn. 1968-ban teljes szervezettségű magyar tannyelvű alapiskolát nyitottak a községben, amit a Csermosnya-völgy falvainak gyerekei látogatnak.

Mai jelentősége

A községben magyar tannyelvű alapiskola és szlovák nevelési nyelvű óvoda található. Szent Miklósnak szentelt római katolikus temploma barokk-klasszicista stílusban épült 1779-ben, az Andrássyak kastélya pedig a 18. század végén. 19. századi vasolvasztójának romjai ma is láthatóak. Határának egy részét 1984-ben természetvédelmi területté nyilvánították 186 hektáron, 2002-től területének mintegy egyharmadát a Szlovák Karszt Nemzeti Parkhoz csatolták.