Deresk

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Duszová Mária
független
114
(42,22%)
Čechová Jolana
független
89
(32,96%)
Üveges Zoltán
SZÖVETSÉG
67
(24,81%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Kovács Ladislav
    SZÖVETSÉG
    124
    (10,09%)
    1. körzet
    Miklós Peter
    SZÖVETSÉG
    113
    (9,19%)
    1. körzet
    Dusza Štefan
    SZÖVETSÉG
    112
    (9,11%)
    1. körzet
    Koren Ján
    KDH
    89
    (7,24%)
    1. körzet
    Balog Barnabáš
    SZÖVETSÉG
    88
    (7,16%)
    1. körzet
    Šedivá Andrea
    SMER - SD
    78
    (6,35%)
    1. körzet
    Čech Tomáš
    SMER - SD
    61
    (4,96%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Balog Martin
    SZÖVETSÉG
    60
    (4,88%)
    1. körzet
    Dono Miroslav
    SRK
    54
    (4,39%)
    1. körzet
    Lakatoš Tomáš
    ŠANCA
    52
    (4,23%)
    1. körzet
    Lázók Július
    SRK
    52
    (4,23%)
    1. körzet
    Vitila Tibor
    SRK
    50
    (4,07%)
    1. körzet
    Lakatoš Lukáš
    SMS
    46
    (3,74%)
    1. körzet
    Csonka Silvester
    SRK
    46
    (3,74%)
    1. körzet
    Dono Peter
    REPUBLIKA
    45
    (3,66%)
    1. körzet
    Fiľo Nikola
    Hlas-SD
    38
    (3,09%)
    1. körzet
    Kárász Viliam
    SME RODINA
    38
    (3,09%)
    1. körzet
    Fiľo Attila
    SRK
    35
    (2,85%)
    1. körzet
    Lázók Bartolomej
    SZÖVETSÉG
    30
    (2,44%)
    1. körzet
    Ruszó Jozef
    SZÖVETSÉG
    18
    (1,46%)
Držkovce
község
magyar lakosság 1910
95%
802
magyar lakosság 2021
67%
397
Népesség: 567
Terület: 20,69 km²
Tszf. magasság: 219 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 98262
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Gömöri-medence - Északnyugati-Kárpátok, Gömör Szepesi-érchegység, Ratkói-hegység 1918 előtti vármegye, járás, rang: Gömör és Kis-Hont vármegye Tornaljai járás kisközség

A község a Gömöri-medence északi peremén, a Ratkói-hegység (Nagyerdő) keleti lábánál, a Licei-dombság nyugati oldalán fekszik, a Turóc völgyében, a Turóc-patak keleti ágának (Kövi-patak) bal partján, Gömörfalvától 9 km-re, Tornaljától 17 km-re északnyugatra, a Gömörfalvát Gömörrákossal (11 km) összekötő út mentén. Egyike az úgynevezett „agyagövezet“ községeinek. Területének mintegy felét erdő borítja. Délről Lévárt, délnyugatról Szkáros és Kisvisnyó, északnyugatról Kövi, északról Kisperlász, keletről pedig Süvete és Lice községekkel határos. Keleti határának egy részét a Rákos-patak alkotja.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagyrőcei járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Tornaljai járáshoz, 1960-1996 között a Rimaszombati járáshoz tartozott, 1996-ban a Nagyrőcei járáshoz csatolták. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Tornaljai járás), ebben az időszakban határközséggé vált, nyugati határa államhatárt alkotott Magyarország és Szlovákia között. Területe (20,69 km²) 1910-38-hoz képest (20,67 km²) csak minimális mértékben változott.

Népesség

Deresk a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. Népességének maximumát (1019 fő) 1890-ben érte el, ettől kezdve (az 1930-38 közötti időszakot leszámítva) 1991-ig folyamatosan vesztett népességéből, 1890-1938 között egynegyedével, 1938-1991 között pedig 38,6 %-al csökkent népessége. 1910-ben 846, 1921-ben 783, 1938-ban pedig 759, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1945 után magyar lakosságának mintegy egyötödét (142 fő) kitelepítették, ennek ellenére túlnyomó magyar többségét (1961-ben 90,2 %, 1991-ben 94 %) napjainkig megőrizte. 1991-2011 között a község korábbi népességfogyása megszűnt, 20 év alatt 17,6 %-al nőtt lakosságszáma (466 főről 548-ra). Ez összefüggésben áll azzal is, hogy mára a roma etnikumhoz tartozik a lakosság több mint fele (51,3 %). A roma lakosság nemzetiségi bevallásának változásával (2001-ben 17,3 %) és a szlovákok arányának háromszorosára növekedésével (1991-2011 között 4,5 %-ról 15 %-ra) összefüggésben 2011-re a magyar nemzetiségűek aránya 66,8 %-ra csökkent (a magyar anyanyelvűek aránya ugyanakkor jóval magasabb - 88,1 %). A lakosság túlnyomó többsége (91,8 %) római katolikus vallású.

Történelem

1243-ban Durusk néven mint királyi birtokot említik először, de valószínűleg a 12. század első felében jött létre. 1243-ban Lice határjárásában említik először, ekkor királyi föld (gyepű), mely 1318-ban már az Ákos-nemzetség birtokaként szerepel.. Szent Mihály templomát 1352-ben említik először. A 16. században a dereskiek is református vallásúak lettek, de a 17. században Széchy Mária ellenreformációs tevékenysége miatt visszatértek a katolikus hitre. A 16. század második felében egyszerre adózott a füleki töröknek és a szendrői királyi várnak, a lakosság nagy része a súlyos adóterhek elől elmenekült. 1588-ban eredeti lakosságának mintegy fele már eltávozott Dereskről. Lakossága a kezdetektől magyar volt, de mint a nyelvhatáron fekvő településen és az észak felé is irányuló kézműipari-kereskedelem központjában szlovákul is beszéltek. 1650-től a 18. századig az elzálogosított, több birtokosnak is adót fizető falu hanyatlásnak indult. 1709-1710-ben a pestisjárványban 174 lakosa vesztette életét, ezután alig 15 család maradt a faluban. Nagyrészt szlovákokkal telepítették újjá a falut, de a század végére teljesen magyarrá váltak. A község elsősorban (egészen a 20. század második feléig) fazekasságáról volt híres, ez az ősi mesterség azonban a község Csehszlovákiához csatolása után háttérbe szorult. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz, ebben az időszakban határközség volt. 1945 után magyar lakosságának mintegy egyötödét kitelepítették Magyarországra.

Mai jelentősége

A községben magyar tanítási nyelvű alapiskola és óvoda egyaránt működik. Szent Mihály arkangyalnak szentelt, a falu feletti dombon álló római katolikus temploma a 13. század végén épült gótikus stílusban, a 17-18. században barokk stílusban átépítették. A faluközpontban található kápolnát 1883-ban építették.