Deresk
A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei
Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.
Duszová Mária
független
114
(42,22%)
Čechová Jolana
független
89
(32,96%)
Üveges Zoltán
SZÖVETSÉG
67
(24,81%)
■
■
■
■
■
■
■
- Képviselők eredményei
1. körzetKovács LadislavSZÖVETSÉG124(10,09%)1. körzetMiklós PeterSZÖVETSÉG113(9,19%)1. körzetDusza ŠtefanSZÖVETSÉG112(9,11%)1. körzetKoren JánKDH89(7,24%)1. körzetBalog BarnabášSZÖVETSÉG88(7,16%)1. körzetŠedivá AndreaSMER - SD78(6,35%)1. körzetČech TomášSMER - SD61(4,96%)
- További képviselőjelöltek eredményei
1. körzetBalog MartinSZÖVETSÉG60(4,88%)1. körzetDono MiroslavSRK54(4,39%)1. körzetLakatoš TomᚊANCA52(4,23%)1. körzetLázók JúliusSRK52(4,23%)1. körzetVitila TiborSRK50(4,07%)1. körzetLakatoš LukášSMS46(3,74%)1. körzetCsonka SilvesterSRK46(3,74%)1. körzetDono PeterREPUBLIKA45(3,66%)1. körzetFiľo NikolaHlas-SD38(3,09%)1. körzetKárász ViliamSME RODINA38(3,09%)1. körzetFiľo AttilaSRK35(2,85%)1. körzetLázók BartolomejSZÖVETSÉG30(2,44%)1. körzetRuszó JozefSZÖVETSÉG18(1,46%)
Držkovce
község
magyar lakosság 1910
95%
802
magyar lakosság 2021
67%
397
Népesség: 567
Terület: 20,69 km²
Tszf. magasság: 219 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 98262
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Gömöri-medence - Északnyugati-Kárpátok, Gömör Szepesi-érchegység, Ratkói-hegység
1918 előtti vármegye, járás, rang: Gömör és Kis-Hont vármegye
Tornaljai járás
kisközség
A község a Gömöri-medence északi peremén, a Ratkói-hegység (Nagyerdő) keleti lábánál, a Licei-dombság nyugati oldalán fekszik, a Turóc völgyében, a Turóc-patak keleti ágának (Kövi-patak) bal partján, Gömörfalvától 9 km-re, Tornaljától 17 km-re északnyugatra, a Gömörfalvát Gömörrákossal (11 km) összekötő út mentén. Egyike az úgynevezett „agyagövezet“ községeinek. Területének mintegy felét erdő borítja. Délről Lévárt, délnyugatról Szkáros és Kisvisnyó, északnyugatról Kövi, északról Kisperlász, keletről pedig Süvete és Lice községekkel határos. Keleti határának egy részét a Rákos-patak alkotja.
Közigazgatás
A Besztercebányai kerülethez és a Nagyrőcei járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Tornaljai járáshoz, 1960-1996 között a Rimaszombati járáshoz tartozott, 1996-ban a Nagyrőcei járáshoz csatolták. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Tornaljai járás), ebben az időszakban határközséggé vált, nyugati határa államhatárt alkotott Magyarország és Szlovákia között. Területe (20,69 km²) 1910-38-hoz képest (20,67 km²) csak minimális mértékben változott.
Népesség
Deresk a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. Népességének maximumát (1019 fő) 1890-ben érte el, ettől kezdve (az 1930-38 közötti időszakot leszámítva) 1991-ig folyamatosan vesztett népességéből, 1890-1938 között egynegyedével, 1938-1991 között pedig 38,6 %-al csökkent népessége. 1910-ben 846, 1921-ben 783, 1938-ban pedig 759, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1945 után magyar lakosságának mintegy egyötödét (142 fő) kitelepítették, ennek ellenére túlnyomó magyar többségét (1961-ben 90,2 %, 1991-ben 94 %) napjainkig megőrizte. 1991-2011 között a község korábbi népességfogyása megszűnt, 20 év alatt 17,6 %-al nőtt lakosságszáma (466 főről 548-ra). Ez összefüggésben áll azzal is, hogy mára a roma etnikumhoz tartozik a lakosság több mint fele (51,3 %). A roma lakosság nemzetiségi bevallásának változásával (2001-ben 17,3 %) és a szlovákok arányának háromszorosára növekedésével (1991-2011 között 4,5 %-ról 15 %-ra) összefüggésben 2011-re a magyar nemzetiségűek aránya 66,8 %-ra csökkent (a magyar anyanyelvűek aránya ugyanakkor jóval magasabb - 88,1 %). A lakosság túlnyomó többsége (91,8 %) római katolikus vallású.
Történelem
1243-ban Durusk néven mint királyi birtokot említik először, de valószínűleg a 12. század első felében jött létre. 1243-ban Lice határjárásában említik először, ekkor királyi föld (gyepű), mely 1318-ban már az Ákos-nemzetség birtokaként szerepel.. Szent Mihály templomát 1352-ben említik először. A 16. században a dereskiek is református vallásúak lettek, de a 17. században Széchy Mária ellenreformációs tevékenysége miatt visszatértek a katolikus hitre. A 16. század második felében egyszerre adózott a füleki töröknek és a szendrői királyi várnak, a lakosság nagy része a súlyos adóterhek elől elmenekült. 1588-ban eredeti lakosságának mintegy fele már eltávozott Dereskről. Lakossága a kezdetektől magyar volt, de mint a nyelvhatáron fekvő településen és az észak felé is irányuló kézműipari-kereskedelem központjában szlovákul is beszéltek. 1650-től a 18. századig az elzálogosított, több birtokosnak is adót fizető falu hanyatlásnak indult. 1709-1710-ben a pestisjárványban 174 lakosa vesztette életét, ezután alig 15 család maradt a faluban. Nagyrészt szlovákokkal telepítették újjá a falut, de a század végére teljesen magyarrá váltak. A község elsősorban (egészen a 20. század második feléig) fazekasságáról volt híres, ez az ősi mesterség azonban a község Csehszlovákiához csatolása után háttérbe szorult. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz, ebben az időszakban határközség volt. 1945 után magyar lakosságának mintegy egyötödét kitelepítették Magyarországra.
Mai jelentősége
A községben magyar tanítási nyelvű alapiskola és óvoda egyaránt működik. Szent Mihály arkangyalnak szentelt, a falu feletti dombon álló római katolikus temploma a 13. század végén épült gótikus stílusban, a 17-18. században barokk stílusban átépítették. A faluközpontban található kápolnát 1883-ban építették.
