Dél

Juh
településrész
magyar lakosság 1991
7%
1 750
magyar lakosság 2011
4%
901
Népesség: 22 972
Terület: 9,77 km²
Tszf. magasság: 200 m
Körzethívószám: +421 (0) 55
Irányítószám: 00000
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Alsó-Hernád-völgy 1918 előtti vármegye, járás, rang: Abaúj-Torna vármegye Kassa tjv. nem létezett

Kassa-Dél a városközpont déli szomszédságában, a Főtértől 1,5 km-re délre, 203 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Külterülete nincs, 2010-ben területének 63,9 %-át (624 hektárt) beépített terület foglalta el, a szántóföldek aránya 8,2 % (80 ha) volt. A városrész tengelyét az egykori Pesti út, a mai Déli sugárút (Južná trieda) alkotja, melynek déli folyatása a 17-es számú, Kassát a miglécnémeti határátkelővel (20 km) összekötő főút. Nyugatról Kassa-Nyugat, északról Kassa-Óváros, keletről Szilvásapáti, délkeletről a Tóvárosi-lakótelep, délről Bárca, délnyugatról pedig a Luník IX. kassai városrészekkel határos. Nyugati határát a Szepsi út, északi határát a Štúr és a Palacký utcák, keleti határát a Hernád jobbparti töltése, délkeleti határát a Kassát megkerülő gyorsforgalmi út (PR3) vonala, déli határának nagy részét pedig a Miszlókai-patak (Myslavský potok) képezi. Rendkívül heterogén összetételű városrész, ahol lakó-, ipari-, közlekedési- és kereskedelmi funkciókat betöltő területek egyaránt megtalálhatóak. Kassa egykori déli elővárosának, Erzsébetvárosnak helyén ma a 20. század második felében épült lakótelepeket találunk; a Déli sugárúttól keletre a Felszabadítók lakótelepét (sídlisko Osloboditeľov), nyugatra pedig a Vojvodská-lakótelepet. Előbbi északi peremén található a város egyik fontos forgalmi csomópontja, a Felszabadítók tere (az egykori Erzsébet tér), ez választja el a városrészt a kassai Óvárostól. Az egykori Erzsébetváros központjában áll a városrész legrégebbi épülete, a 18. századi Szentlélek-templom. A Vojvodská-lakótelep délnyugati szomszédságában a 20. század első felében az egykori Sáfrány-kert helyén kiépült családi házas településrész, majd ettől délre a kassai kórház épületegyüttese és a hozzá csatlakozó Mennyek Királynője római katolikus templom következik. A városrész déli részén a 237 méterig magasodó Akasztófa-hegyen található a 32 hektárt elfoglaló városi temetőt, ettől északra pedig a Železníky-lakótelepet. A panelházas övezetek sorát a Szepsi úton felépült Turgenyev-lakótelep egészíti ki. A városrész délnyugati része csak a közelmúltban épült be, itt több bevásárlóközpont sorakozik egymás szomszédságában, a tervek szerint pedig itt épül fel a a közeljövőben kassai futballstadion. A Déli sugárút mentén ipari telephelyek sorát találjuk, ez az övezet délen egészen Bárca belterületéig húzódik. Délkeleten található a kassai fűtőerőmű és annak hűtővíztava (Seligovo jazero), a városrész legkeletebbi részén, az egykori Malomárkon túl pedig a kassai teherpályaudvar terül el.

Közigazgatás

A városrész területe mindig Kassához tartozott, annak déli elővárosát, illetve külterületét alkotta. 1990. október 1-jén vált különálló, önkormányzattal rendelkező városrésszé. 1996-tól a Kassa – IV. járás része. Területe 2011-ben 9,77 km² volt, mely két kataszteri területre oszlik: Južné Mesto (9,04 km²) és Skladná (0,73 km²). 1968 után Bárcával közös határát módosították, Bárca területének egy kis részét Kassa-Délhez csatolták.

Népesség

Kassa-Dél egyike Kassa népesebb városrészeinek, 2011-ben 23 467 lakosa volt, itt élt Kassa összlakosságának 9,7 %-a. 2011-ben népességének 68,6 %-a vallotta magát szlovák, 3,8 %-a (901 fő) pedig magyar nemzetiségűnek (5,5 %-a – 1280 fő – magyar anyanyelvűnek), csaknem egynegyede (24,8 %) viszont nem nyilatkozott nemzetiségéről. 1900-ban a mai városrész területén található Erzsébetvárosnak 6245, Tábornak pedig 2895 lakosa volt, ekkor itt élt Kassa népességének egynegyede. Népessége 1970-1980 között még egyötödével nőtt (23 523 főről 28 075 főre), majd 1991-re 25 927 főre, 2001-re pedig 23 561 főre csökkent. Az azóta eltelt másfél évtizedben népességszáma viszonylag stabilan alakult (csekély csökkenéssel), 2017-ben 23 030-an éltek a városrészben. A magyar nemzetiségűek száma és aránya is jelentős csökkenést mutat 1991 után, de még mindig meghaladja a kassai városi átlagot. 1991-ben a népesség 6,8 %-a (1750 fő), 2001-ben 6,0 %-a (1418 fő), 2011-ben már csak 3,8 %-a (901 fő) vallotta magyarnak magát, a magyar anyanyelvűek aránya 2011-ben a magyar nemzetiségűekét 42 %-al haladta meg. 2011-ben a városrész népességének 41,1 %-a volt római katolikus, 6,0 %-a görög katolikus, 3,5 %-a evangélikus és 2,6 %-a református vallású, 16,3 %-a pedig felekezeten kívüli. 2011-ben a városrész népességének 28,2 %-a (6614 fő) élt a Felszabadítók lakótelepén, 20,2 %-a (4722 fő) Železníkyn, 12 %-a (2816 fő) a Vojvodská és 12 %-a (2820 fő) a Turgenyev-lakótelepen. 2011-ben Kassa-Dél népsűrűsége a városi átlag több mint kétszerese volt (2402 fő/km²).

Történelem

A mai városrész legészakabbi részén már a középkorban állandó település jött létre, ez volt Kassa déli elővárosa, melynek magja a Szentlélek tiszteletére szentelt ispotálytemplom volt. Tőle délre, az Akasztófahegyen (Galgenberg, Galgovec) állt a városi akasztófa, melyet 1847-ben bontottak le. Az előváros délkeleti peremén, a Malomárok partján alakult ki a Malom-tér. Az 1730-as években a Szentlélek-templomot barokk stílusban újjáépítették. 1849. január 4-én a mai Kassa-Dél területén zajlott le az osztrák győzelemmel végződő kassai ütközet. A városrész a 19. század második felében kapta az Erzsébetváros nevet és ekkor indult rohamos fejlődésnek; 1900-ban már 6245 lakosa volt, a tőle nyugatra, a Szepsi út mentén kialakult, cigányok lakta Tábornak pedig 2895. 1857-ben nyitották meg a Szentlélek-templomhoz csatlakozó, a középkori ispotály helyén épült árvaházat, melyet Erzsébet királynéről neveztek el (Elisabethinum). 1860-ban megnyílt a Kassát Miskolccal összekötő vasútvonal, melynek erzsébetvárosi megállóhelye (a mai Košice-Predmestie állomás) egyben a város teherpályaudvara is lett. A Malom-tér közelében, a vasútvonalon túl állt a városi lőpormalom (szomszédságában az állatvásártérrel), az Elisabethinumtól délre, a Pesti úton pedig egy régi temető, melyet a 19. század végén felszámoltak, helyén később tüzérraktár létesült. A 20. század elejére Erzsébetváros Kassa egyik iparnegyedévé vált, itt működött a Franck-féle pótkávégyár, a cukorgyár, a gőzmalom, a közvágóhíd, a városi gázgyár, de otthont adott likőr-, bútor-, kötszövő-, keményítő-, szék-, parketta- és kékfestőgyáraknak is. Az Erzsébetváros és a Tábor között állt a 3. számú tüzérezred kaszárnyája. Az Akasztófahegy északi oldalán 1889-ben nyílt meg az új városi köztemető, ahová 1912-ben már villamosjárat is közlekedett. A csehszlovák uralom alatt a városrész tovább terjeszkedett dél felé a Pesti út (a mai Déli sugárút) mentén; az egykori Sáfrány-kert beépítésével családi házas építésű új előváros jött létre, tőle délre pedig 1924-ben átadták az új kassai kórház épületegyüttesét (melynek építését 10 évvel korábban kezdték el). 1920-ban a Köztemetővel szemben katonai repülőteret létesítettek, mely 1924-től polgári járatokat is fogadott (ekkor nyílt meg a Kassát Pozsonnyal összekötő légijárat). 1927-ben épült fel a tűzoltóság ma is álló új épülete. 1941-ben Kassa bombázásakor a repülőteret is támadás érte. 1944-ben az Erzsébet tér délkeleti oldalán alakították ki a kassai zsidó gettót, majd a Szepsi út két oldalán található téglagyárakban a gyűjtőtábort, ahonnan mintegy 16 ezer, kassai és környékbeli zsidónak nyilvánított személy hurcoltak az auschwitzi megsemmisítő táborba. Kassa-Dél az államszocializmus évtizedeiben nyerte el mai arculatát: a Hernád szabályozásával a folyó medre keletebbre tolódott, a Malomárkot betemették; az első lakótelepet a Pasteur-tér környékén 1954-56 között létesítették, ezt követte 1968-71 között a Železníky-, 1969-73 között a Vojvodská-lakótelep, az 1970-es években pedig a Felszabadítók lakótelepének felépítése. A Tábor-városrészt felszámolták és felépült az új teherpályaudvar, 1967-ben helyezték üzembe a fűtőerőművet. A korszak emblematikus épületei a Centrum Szálló és a Művészetek Háza (1958-62). Bárca közelében, a Déli sugárúton felépült a város és Kelet-Szlovákia gépiparának legfontosabb üzeme, az 1950-ben alapított Kelet-szlovákiai gépgyár. A városrész népességének maximumát (28 075 fő) 1980-ban érte el. A rendszerváltás utáni időszakban létesültek a Cassovia (2001) és Atrium Optima (2001) bevásárlóközpontok, 2006-ban pedig átadták az új városi télisport-központot (Steel Arena). A Kelet-szlovákiai gépgyár privatizálásával az egykori nagyüzem termelése töredékére csökkent, 2003-ban még 2500-an dolgoztak itt, 2013-ban, a gyár felszámolásakor már csak 150-en.

Mai jelentősége

Kassa-Dél városrészben található a Louis Pasteur Egyetemi Kórház számos részlege, a kassai teherpályaudvar, a városi fűtőerőmű, a Ladislav Vojákról elnevezett téli stadion és több bevásárlóközpont (köztük a legnagyobb a városban, az 53 ezer négyzetméteres Atrium Optima). Itt működik a kataszteri hivatal, a kassai Filharmónia (1968-tól), valamint a szlovák rádió és televízió kelet-szlovákiai stúdiója (1961-től). A Kelet-szlovákiai gépgyár megszűnése után kisebb cégek folytatnak ipari termelést, közülük az autóipari beszállítással foglalkozó Jobelsa és az acélkéményeket gyártó Steelcon Slovakia emelhető ki. A városrészben hat óvoda (köztük egy magyar nyelvű), négy alapiskola, két művészeti alapiskola, egy középiskola és egy gimnázium, valamint sportgimnázium, egészségügyi, technikai- és rendőrségi szakközépiskola működik. A Szentléleknek szentelt római katolikus temploma 1730-1733 között épült egy 13. századi templom helyén, a kórház mellett emelkedő Béke Királynője templomot pedig 1938-39-ben építették. A városrészben található a kassai köztemető, mely egyike az ország legnagyobb temetőinek (32 hektár).