Dargói Hősök lakótelep

Dargovských hrdinov
településrész
magyar lakosság 1991
4%
1 117
magyar lakosság 2011
2%
642
Népesség: 26 563
Terület: 11,09 km²
Tszf. magasság: 321 m
Körzethívószám: +421 (0) 55
Irányítószám: 00000
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Alsó-Tarca-dombság 1918 előtti vármegye, járás, rang: Abaúj-Torna vármegye Kassa tjv. nem létezett

A Dargói Hősök-lakótelep a Furcsa-dombon, az Alsó-Tarca-dombság nyugati, a Hernád völgye fölé emelkedő részén, 292 méteres (területe 206-368 méteres) tengerszint feletti magasságban, Kassa központjától 4,5 km-re északkeletre fekszik. Teljesen egybeépült a tőle keletre fekvő Kassaújfaluval. Csaknem teljes egészében panelházakból álló lakótelepek alkotják, családi házas beépítést csak a városrész délnyugati részén találunk (Slivník). Tengelyét a Svoboda generális sugárút alkotja, mely északnyugat felé a Kassa-Észak felé vezető 547-es útban folytatódik, délen pedig a Kassát Nagymihállyal a Felső-Szoros kaptatóján át összekötő 19-es (korábban 50-es) főútba torkollik. A sugárúttól nyugatra, a Hernád fölé magasodó dombtetőkön találjuk a dargói hősökről elnevezett, északról dél felé I.-től V.-ig számozott lakótelepeket, a legdélebbi alkotja egyben a városrész adminisztratív központját az önkormányzati hivatallal. A sugárút keleti oldalán a VI. és VII. lakótelepek húzódnak, előbbi a legnépesebb valamennyi körül, 2011-ben a városrész lakosságának egynegyede itt élt. 2010-ben területének 66,5 %-át (738 ha) erdő borította, a beépített területek 16,8 %-át (186 ha) foglalták el. Legmagasabb pontját (368 m) a Kassai-hegy (Košická hora) képezi. Északnyugatról a Tihanyi-lakótelep, nyugatról a Dzsungel és Kassa-Óváros, délről Szilvásapáti, délkeletről Kassaújfalu kassai városrészekkel, keletről pedig Rás, Benyék és Budamér községekkel határos. Déli határa és délkeleti határának egy része a 19-es út, nyugati határa a PR3-as gyorsforgalmi út mentén húzódik, északnyugati határát a Monok-patak alkotja.

Közigazgatás

A városrész építése 1976-ban kezdődött meg, 1990. október 1-jén vált önkormányzattal rendelkező városrésszé, 1996 óta a Kassa-IV. járás részét alkotja. Területének legnagyobb része korábban Kassa külterületéhez tartozott, erdőterületének nagy részét Kassaújfalu határából csatolták hozzá. Északkeleten határának egy kis része korábban Benyékhez tartozott. Területe 2011-ben 11,09 km² volt.

Népesség

A Dargói Hősök-lakótelep Kassa második legnépesebb városrésze (Kassa-Nyugat után), 2011-ben 27 477 lakosa volt, itt élt Kassa összlakosságának 11,4 %-a. 2011-ben népességének 81,9 %-a vallotta magát szlovák, 2,3 %-a (642 fő) pedig magyar nemzetiségűnek (3,0 %-a – 836 fő – magyar anyanyelvűnek), 13,2 %-uk nem nyilatkozott nemzetiségéről. 1980-1991 között népessége kétharmadával nőtt (18 033 főről 29 877 főre), 1991-2017 között mérsékelt, de folyamatos csökkenéssel lakosságának 12,4 %-át elveszítette (29 877 főről 26 169-re csökkent). 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek száma az asszimiláció révén folyamatosan csökkent, 1991-ben a népesség 3,7 %-a (1117 fő), 2001-ben 3,2 %-a (912 fő), 2011-ben már csak 2,3 %-a (642 fő) vallotta magyarnak magát. 2011-ben a városrész népességének 43,1 %-a volt római katolikus, 6,9 %-a görög katolikus, 2,9 %-a evangélikus és 2,0 %-a református vallású, 16,5 %-a pedig felekezeten kívüli. A Dargói Hősök-lakótelep népsűrűsége 2011-ben a kassai átlag két és félszerese, 2478 fő/km² volt.

Történelem

A Dargói Hősök-lakótelep egyike Kassa legfiatalabb városrészeinek. Az eredetileg 34 ezresre tervezett lakótelep építését 1976. június 29-én kezdték meg a már 1968 óta Kassához tartozó Kassaújfalu szomszédságában. 1980-ban már 18 033 lakosa volt, 1991-re érte el népességének maximumát (29 877 fő). 1983-tól az új városrésznek már trolibusz-összeköttetése volt Kassa többi részével. Nevét a nyugat felé előrenyomuló Szovjet Hadsereg és a visszavonuló német megszállók között 1945. januárjában a Zempléni-hegységben, a Dargói-hágóban vívott harcok után kapta. Utcáit nagyrészt a második világháborúhoz kötődő helyekről és személyekről nevezték el. 1990-ben alakult meg a városrész önkormányzata. A köznyelvben hivatalos neve helyett gyakran a régi helynév továbbéléseként, mint Furča (Furcsa) szerepel.

Mai jelentősége

A városrész csaknem kizárólag lakófunkciókat lát el, a közeli Kassai-hegy parkerdeje kedvelt kirándulóhely. Hat óvoda, négy alapiskola, konzervatórium, valamint egy egyházi pedagógiai szakközépiskola és egy szintén egyházi fenntartású gimnázium (Stein Edit Gimnázium) működik itt. A Szent Család tiszteletére szentelt római katolikus temploma 2002-2005 között, az Isteni Kegyelemnek szentelt görög katolikus templom 2003-ban épült.