Csilizpatas

Pataš
község
magyar lakosság 1910
100%
699
magyar lakosság 2011
79%
660
Népesség: 803
Terület: 9,38 km²
Tszf. magasság: 112 m
Körzethívószám: +421 (0) 31
Irányítószám: 92901
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Csilizköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Győr vármegye Tószigetcsilizközi járás kisközség

Csilizpatas a Csilizközben fekszik, Dunaszerdahelytől 16 km-re délkeletre, a Csiliz-patak partján. Területén keresztülfolyik a Határ-csatorna is. Északról Nyékvárkony és Padány, keletről Nagymegyer, délről Csilizradvány és Balony, nyugatról pedig Bős községekkel határos. Keleti határát a Csiliz-patak alkotja (ez egyben a történelmi Győr és Komárom megyék határa is). Csilizpatast mellékutak kötik össze Bőssel (6 km), Csilizradvánnyal (6 km), valamint Padányon (7 km) keresztül Dunaszerdahellyel.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Győr vármegye Tószigetcsilizközi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után rövid ideig (1920-23) Komárom megyéhez (Komáromi járás) csatolták, 1923-1949 között a Dunaszerdahelyi, 1949-1960 között a Nagymegyeri járáshoz tartozott, ennek megszüntetése után újra a Dunaszerdahelyi járáshoz került. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). A község területe 9,38 km², 1921 óta nem változott.

Népesség

A község lakossága 1970-ben érte el maximumát (874 fő), a következő két évtizedre a népességcsökkenés jellemző (10,5 %). 1991-2011 között újra növekedés kezdődött (6,3 %). Ezzel párhuzamosan rohamosan nőtt az először 1925-ben Csilizpatasra telepített szlovákok arányszáma (11,2 %). A község lakosságának négyötödét még mindig a magyar nemzetiségűek alkotják, de számottevő a roma etnikum aránya is (13 %). A 20. század elején még csaknem kizárólag reformátusok lakta községben folyamatosan csökken a református vallásúak aránya (56,1 %) és növekszik a római katolikusoké (36,8 %).

Történelem

A falu az első írásos említése szerint a nyúlszigeti klarissza apácáké volt, a 16. században Zalay János neve is feltűnik részbirtokosként. A törökdúlás idején pusztult el három másik, Patas határában fekvő falu, a királyi szekereseknek otthont adó Zelebeg, valamint Für néven két település is. Bethlen Gábor 1620-as támadása idején elfoglalta Patast, és elzálogosította Karner Dánielnek, ami nagyban elősegítette a reformáció elterjedését. Ezt követően, 1621-ben pusztult el a község régi katolikus temploma, ami után két református templom is épült – a ma is álló 1794-ben. A falu kiváltságlevelet kapott 1721-ben, amely a taksás helyek közé sorolta, ezáltal kivonva a földesúri hatalom alól. Később a Zichy és a Baltazzy grófok voltak az urai. Sokszor sújtotta árvíz Patast, a legsúlyosabb az 1776-os jeges áradás volt. Határában a napóleoni háborúk idején, a győri csatához kapcsolódóan kisebb harcok dúltak, ahogy a szabadságharc alatt is. Az 1809-ben elesett francia katonákat a Tormáshátulja dűlőben, az 1848/49-ben elesett osztrákokat pedig a Faiskola dűlőben temették el. 1863-ban nagy tűzvész pusztította a falut, a parókia is leégett, és megsemmisültek a régi anyakönyvek és iratok. A falu népe mezőgazdaságból élt, nagy hagyománya volt a takács- és a vesszőfonó-mesterségnek. A trianoni békeszerződés Csehszlovákiához csatolta 1920-ban, az I. bécsi döntés 1938. november 2-án visszaadta Magyarországnak, 1945-től ismét Csehszlovákia fennhatósága alá került, 1993-tól pedig Szlovákia része. 1948-ban a falu a Pastúchy hivatalos nevet kapta, melyet csak 1991-ben változtattak meg.

Mai jelentősége

A községben alapiskola és könyvtár működik. A községi szövetkezet ma is működik. Millenniumpuszta mellett kisebb naperőmű üzemel. Református temploma 1794-ben épült klasszicista stílusban.