Csiliznyárad

Ňárad
község
magyar lakosság 1910
100%
659
magyar lakosság 2011
92%
602
Népesség: 624
Terület: 10,45 km²
Tszf. magasság: 113 m
Körzethívószám: +421 (0) 31
Irányítószám: 93006
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Csilizköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Győr vármegye Tószigetcsilizközi járás kisközség
 
Csiliznyárad a vidám közösségek, a hagyományőrző csallóköziek, a takaros utcák települése a Duna bal partján, 113 méterrel a tengerszint felett. A falu temetőjében alussza örök álmát Színi-Sebő Alajos honvéd alezredes, a tápióbicskei csata hőse. Az 1849-es tavaszi esemény nem csupán a párbajhőst tette halhatatlanná és híressé, de a nyáradiak szülőföldjét is. Büszkék is rá az itt lakók, akikre Szűz Mária szeretete vigyáz, római katolikus templomuk pedig a Szent Korona egyik hiteles másolatát őrzi. Az 1947 hideg telén kitelepített és meghurcolt magyarokról faragott oszlop mesél el egy didergető és könnyfakasztó történetet, ám a gólyák ügyelnek arra, nehogy elfogyjon a remény, és nehogy bárki is elszomorodjon… ők mind a mai napig visszatérnek Csiliznyáradra.

 

A Község a Kisalföldön, a Csallóköz déli részén, a bősi vízierőmű alvízcsatornája közelében fekszik, Dunaszerdahelytől 20 km-re délre, Bőstől 7 km-re délkeletre, Medvétől 6,5 km-re északnyugatra. Egyike a Csilizköz 7 községének, csaknem egybeépült a szomszédos Szappal. Áthalad rajta az 572-es út, mely Bős és Medve felé teremt összeköttetést, mellékút köti össze Balonnyal (5,5 km) és Csilizpatassal (6 km). Északnyugatról Bős, északkeletről Balony, délkeletről Medve, délről és délnyugatról pedig Szap községekkel határos.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Győr vármegye Tószigetcsilizközi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után rövid ideig Komárom megyéhez (Komáromi járás) tartozott, majd 1923-1949 között a Dunaszerdahelyi, 1949-1960 között a Nagymegyeri, 1960 után pedig újra a Dunaszerdahelyi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). Területe nem változott az elmúlt száz évben (10,45 km²).

Népesség

A község népessége 1970-1991 között 28,6 %-al csökkent, majd a rendszerváltás után lassú növekedés indult meg (10,3 % 1991-2011 között). Az 1991-ben még csaknem kizárólag magyarok lakta településen a szlovákok aránya 5,8 %-ra nőtt 2011-re. A lakosság négyötöde (81,3 %) római katolikus vallású, a reformátusok aránya 8,8 %.

Történelem

Csilizköz az Árpád-kor előtt lakatlan lehetett. Az első települések egyikének neve - Árpádsoka - feltételezhetővé teszi, hogy a mai Bős határának Nyárad felé eső részén állt. Tunyog Csiliznyárad területén és a vele szomszédos bősi határszélen terült el, pozsonyi várföld és királyi birtok volt. 1244-ben IV. Béla király a Csák nembeli Máté tárnokmesternek, pozsonyi ispánnak adta cserébe. Nyárad neve először az 1468-as oklevélben tűnt fel. Hogy mi történt Tunyoggal, nem tudni. Arra sem található adat, hogy mikor és milyen néven keletkezett Nyárad, csak az a biztos, hogy Csilizköz hét községe közül (Balony, Kulcsod, Medve, Radvány, Patas, Szap, Nyárad) ez a legfiatalabb. Első írásos említése a 15. századból származik, amikor a Dóczy család birtokolta, de ennél bizonyosan valamivel korábbi alapítású. A 16. században Kamarjay Tamás és Lipcsey Gáspár a birtokosai, 1609-ben viszont már a Lipcsey, Istvánffy, Dersffy, Perneszy és Czobor családokat találjuk itt birtokosként. 1646-ból származik az az érdekes történet, hogy Győr vármegye utasította a községet a bíróválasztásra, ugyanis addig 50 éven át nem volt bírája a falunak. Később az Illésházyak tulajdonába került a falu, majd nőágon a Batthyányiakra szállt, és a csehszlovák időkig az övék is maradt. 1850-ben az árvíz romba döntötte a földművelésből és lótenyésztésből élő falu nagy részét. A trianoni békeszerződés Csehszlovákiához csatolta 1920-ban, az I. bécsi döntés 1938. november 2-án visszaadta Magyarországnak, 1945-től ismét Csehszlovákia fennhatósága alá került. 1967-től téglagyár működött itt. Csiliznyárad 1993-tól Szlovákia része.

Mai jelentősége

A községben magyar alapiskola, óvoda és könyvtár működik. Szűz Máriának szentelt római katolikus temploma 1929-1939 között épült. Csiliznyárad híres a környéken arról, hogy sok gólya fészkel itt nyaranta.

Település eseményei