Csiffár

Čifáre
község
magyar lakosság 1910
92%
648
magyar lakosság 2021
17%
102
Népesség: 606
Terület: 15,34 km²
Tszf. magasság: 170 m
Körzethívószám: +421 (0) 37
Irányítószám: 95161
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Garammenti-hátság 1918 előtti vármegye, járás, rang: Bars vármegye Verebélyi járás kisközség

A község a Garammenti-hátság dombvidékén, délről és északról egyaránt erdőktől övezett tájon, a Tildi-patak mentén fekszik, Nyitrától 26, Verebélytől 7 km-re délkeletre, Lévától 18 km-re nyugatra. Áthalad rajta a Nyitrát Lévával összekötő 51-es főút, mellékút köti össze Mohival (5 km). Nyugatról Tild, északnyugatról Tajnasári, északról Néved, északkeletről Kálna (Mohi kataszter), délkeletről pedig Nagygyőröd községekkel határos.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között a Verebélyi járáshoz tartozott, majd annak megszüntetésekor a Nyitrai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Verebélyi járás), ebben az időszakban Néveddel közös határszakasza államhatárt képezett Magyarország és Szlovákia között. Területe (15,34 km²) az elmúlt száz év során nem változott. 1976-1990 között hozzá tartozott Tild.

Népesség

A község a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. 1910-ben 708, 1921-ben 737, 1939-ben pedig 791, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. A szlovákok 1921-ben a lakosság egynegyedét alkották (26,7 %). A község magyar többségét a 20. század végéig megőrizte, a rohamos asszimiláció révén 1991-2001 között azonban a nemzetiségi arány megfordult és a szlovákok kerültek többségbe. 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya csaknem a felére, 53,4 %-ról 28,6 %-ra zuhant. A romák aránya 4,8 %. A lakosság túlnyomó többsége (83,9 %) római katolikus vallású.

Történelem

Korai időktől lakott település, első okleveles említése 1209-ben villa Chefar néven történik, amikoris a garamszentbenedeki apátság birtoka. 1235-ben Chypharként olvassuk, amikor Turde nemes az ipolysági prépostságnak ajándékozza itteni birtokait, de ez időben a johannitáknak is van itt birtokuk. A 14. században, 1332-1337 között már Chifar templomával is találkozunk, akinek papja Pál, s aki a pápai tizedszedők jegyzéke szerint (szegényebb település lévén) csak három garast fizetett. Később a község a nagyszombati szeminárium, majd a budai prépostság (1512), az egri püspökség (1534) és az esztergomi érsekség (1536) birtokába kerül. A török hódoltság idején Csiffárt két ízben, 1530-ban és 1599-ben is feldúlták, de leginkább az 1655-ös pestisjárvány néptelenítette el. A török kiűzése után indult csak fejlődésnek indult, 1774-ből ismert (a régi helyén) felépített barokk-klasszicista temploma. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott, s 1919-ben heves harcok dúltak itt a Magyar Tanácsköztársaság és a cseh csapatok között. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. 1959-ben épült új iskolája, mely ma az óvodának is otthont ad. A 20. század elején még döntően magyarok lakta településen a rohamos asszimiláció révén 2001-re a szlovákok többségbe kerültek. Magyar iskolája 1976-ban szűnt meg.

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák alapiskola és óvoda működik. Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma 1774-ben épült klasszicista stílusban. Határa ismert vadászterület.