Csallóközkürt

Ohrady
község
magyar lakosság 1910
100%
903
magyar lakosság 2021
91%
1 233
Népesség: 1 266
Terület: 14,77 km²
Tszf. magasság: 113 m
Körzethívószám: +421 (0) 31
Irányítószám: 93012
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Felső-Csallóköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járás kisközség
A régi tűzoltókürtön még jól látszik a magyar címert ábrázoló dombormű, az államhatalom tudatlan névalkotói azonban elrontották azt, amit elronthattak. Mivelhogy a szlovákoknak nem állt rá a nyelve a „kürt” szó magánhangzójára, 1948-ban egyszerűen „kert” lett belőle, aztán meg emiatt az ügyetlen „Ohrady” fordítás… és ez sajnos így is maradt a mai napig. Pedig a közel 1500 lakosú Csallóközkürt sokkal többet érdemelne. Az itt élők lelkes magatartása, tenniakarása és hite az évszázadok során lakhatóvá és befogadóvá tette ezt a kis falut, amely egy középkori templom körül alakult ki. A Szent István vértanúnak szentelt szakrális épület ugyan elpusztult, a kürtiek azonban – hosszú „egyháztalan” századok után – új templomot emeltek. Figyelemre méltó ez a magaslat, mert a környéken más dombnak, halomnak nyoma sincs. Az itt élő magyarok kitartanak és továbblépnek. Az új, takaros főtér is azt üzeni, amit a címer összekötött arany búzakévéje: összetartozunk, építünk és mi magunk is épülünk. Ez Csallóközkürt.

 

A Község a Kisalföldön, a Felső-Csallóközben található, Dunaszerdahelytől 7 km-re keletre. A községen keresztülhalad a Dunaszerdahelyről Vásárútra (4 km) vezető országút. Mellékutak kötik össze Albárral (4 km) és Felsővámossal (5 km). Nyugatról Nagyudvarnok és Dunatőkés, északról és északkeletről Felsővámos, délkeletről Vásárút és Albár, délről pedig Hegyéte községekkel határos. Területén keresztülkanyarog a Tőkési Duna-ág, az ettől északra fekvő terület elnevezése Kürti-sziget v. Sóssziget.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). Területe 1910 óta változatlan (14,77 km²).

Népesség

A község népességére az elmúlt száz évben lassú növekedés jellemző (1910-2011 között 29 %), mely az elmúlt 20 évben sem gyorsult fel, más, Dunaszerdahelyhez közeli községekkel ellentétben. Ennek eredményeként a község máig csaknem teljesen magyar lakosságú, a szlovákok aránya bár lassan emelkedik, de még mindig az egyik legalacsonyabb a járásban (6 %). A község lakosainak nagy többsége (90 %) római katolikus.

Történelem

A falu első írásos említése 1138-ból származik, nevét a Kürt törzsnév nyomán kapta. Egykor a határában létezett Nyék határőrfalu, amelynek a neve szintén magyar törzsi névből ered. IV. Béla király a pozsonyi káptalannak ajándékozta a falut, később a Rozgonyiaké volt, majd a Kerekes család, azután pedig a Pálffyak rendelkeztek itt kiterjedt birtokkal. A község lakosai a 16. században áttértek az evangélikus hitre, hamarosan megszűnt a katolikus plébánia, 1634-ben elpusztult régi gótikus temploma is, de a 18. század elején felújították. Később visszatértek a római katolikus egyházba, viszont a plébániát csak 1872-ben szervezték újjá. A templomot 1933-ban kibővítették és átépítették. Az iskolát valószínűleg a 19. század elején alapították. Csallóközkürt lakossága többségében szegény parasztokból és zsellérekből állt, akik a földművelés és a szarvasmarhatartás mellett vizahalászattal foglalkoztak. A trianoni békeszerződés Csehszlovákiához csatolta 1920-ban, az I. bécsi döntés 1938. november 2-tól visszaadta Magyarországnak, 1945-től ismét Csehszlovákia fennhatósága alá került, 1993-tól pedig Szlovákia része.

Mai jelentősége

A községben magyar alapiskola, óvoda és könyvtár működik. Szent István vértanúnak szentelt római katolikus temploma a 15. században épült gótikus stílusban, mai alakját a 18. században kapta.