Bolyk

Boľkovce
község
magyar lakosság 1910
98%
454
magyar lakosság 2011
19%
125
Népesség: 631
Terület: 10,99 km²
Tszf. magasság: 186 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 98401
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Nógrádi-medence, Losonci-medence 1918 előtti vármegye, járás, rang: Nógrád vármegye Losonci járás kisközség

A község a Losonci-medence keleti részén, az Ipoly jobb partján, Losonctól 8 km-re keletre. Mellékutak kötik össze Losonccal, valamint az R2-es főúttal (2,5 km). Határa 180-220 méteres tengerszint feletti magasságban fekvű, túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt terület, erdeje nincs. Maga Bolyk falu az Ipolynál terül el, az 1948-ban létesült új településrész, Bolykitelep (Boľkovská osada) pedig a falutól 3,5 km-re nyugatra, a Losonc felé vezető út mentén. Nyugatról Losonc (losonci és losoncapátfalvi kataszter), északról Pinc, keletről Ipolynyitra, délről pedig Ipolygalsa határolja.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Losonci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Losonci járásához (1872-1883 között Füleki járásához) tartozott, Csehszlovákiához csatolása után pedig végig a (változó területű) Losonci járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Losonci járás). 1910-1938-hoz képest területe 2,2 %-al csökkent (11,24 km²-ről 10,99 km²-re).

Népesség

1910-ben 464, 1921-ben 466, 1938-ban pedig 491, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. A (cseh)szlovákok aránya 1921-be 9,7 %, 1930-ban 15,9 % volt. 1946-ban a belső telepítések során szinóbányai szlovákokat telepítettek a községbe, magyar lakosságának nagy része reszlovakizált. A 20. század második felében alapvetően megváltozott etnikai összetétele és szlovák többségűvé vált (2011-ben 67,8 %). 1991-2011 között a gyorsuló asszimiláció révén a magyar nemzetiségűek aránya 33,1 %-ról 19,3 %-ra csökkent. A községben magas volt a nemzetiségükről nem nyilatkozók aránya (12,5 %) is. A lakosság 69,1 %-a római katolikus, 3,7 %-a pedig evangélikus vallású. Két településrésze közül az újonnan létesült Bolykitelep (374 fő, az összlakosság 57,5 %) népessége mára meghaladja Bolyk faluét (276 fő, 42,5 %).

Történelem

A falu a 12. században keletkezett, 1255-ben "Buchk" néven említették először. A 13. században a Kacsics-, majd a Zách-nemzetség birtokai közé tartozott, 1397-ben már plébániáját is említik az oklevelek. 1467-ben Divény várához és uradalmához tartozott, 1471-ben pedig már Somoskő várának és uradalmának tartozékai közé számították és ekkor a Guthi Országh és a Lossonczy családok birtokában találjuk. 1552-ben Egerben a falu szülötte Bolyki Tamás elesett a török ellen vívott harcban, nevét viseli az egri vár egyik bástyája. A 16. század második felében kis ideig török megszállás alá került, de más falvakkal ellentétben nem pusztult el. 1715-ben 13 magyar, 1720-ban 17 magyar háztartást vettek fel itt az összeírásba. Első iskolája 1740-ben épült, majd 1867-ben Szentmiklóssy Klára adományából új iskolaépületet létesítettek. 1802-ben nagy tűzvész pusztított itt. A 19. század végén a mezőgazdasági jellegű községben uradalmi malom is működött. 1905-ig Ipolybolyk néven szerepelt, ekkor állapították meg a Bolyk hivatalos nevet (1920-tól Boľkovce). 1920-ig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott. 1927-ben új iskola, 1935-ben kultúrház létesült. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1944-45 fordulóján súlyos harcok színtere. 1946-ban Szinóbányáról és Parlagosról szlovák kolonisták települtek a községbe.

Mai jelentősége

A községben (Bolykitelepen) szlovák nevelési nyelvű óvoda található. Határában létesítették a 20. század második felében Losonc városi repülőterét. Szent Dénesnek szentelt római katolikus templomát a 18. század végén Katona István helyi születésű történetíró építtette klasszicista stílusban. Bolykitelep Fatima Szűzanyának szentelt temploma a közelmúltban épült.