Bögellő

Boheľov
község
magyar lakosság 1910
100%
336
magyar lakosság 2021
84%
289
Népesség: 345
Terület: 8,29 km²
Tszf. magasság: 112 m
Körzethívószám: +421 (0) 31
Irányítószám: 92901
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Felső-Csallóköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járás kisközség

Bögellő a Kisalföldön, a Felső-Csallóközben található, Dunaszerdahelytől 10 km-re délkeletre, Padány és Albár tőszomszédságában. Áthalad rajta a Csilizpatast (6 km) Alistállal (3 km) összekötő mellékút. Keletről Alistállal, nyugatról Padánnyal, délkeletről pedig Nagymegyerrel határos. Délkeleti határa egyben a történelmi Pozsony és Komárom vármegyék határa.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi (Alsócsallóközi) járásához tartozott kisközségként. Csehszlovákiához kerülve a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott 1949-ig. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye Dunaszerdahelyi járás). 1949-1960 között a Nagymegyeri járáshoz csatolták, majd visszakerült a Dunaszerdahelyi járáshoz. A község területe (8,29 km²) 1921 óta csak minimális mértékben változott.

Népesség

A rendszerváltáskor még kizárólag magyarok lakták a falut, mára viszont másfél tucat szlovák, cseh és egyéb lakosa is van. Népességszáma az elmúlt évszázadban viszonylag stabil maradt, maximumát 1921-ben érte el. Az egy évszázada még bőven református többségű falunak mára mintegy fele református, harmada római katolikus vallású.

Történelem

Kispadány néven bukkan fel először a forrásokban a 15. században keletkezett falu. Nem sokkal később már Beg néven szerepel, nemes családok birtokát képezte. Lakosai paraszti életmódot folytattak, földet műveltek, marhát tenyésztettek. A legenda szerint a tatárjárás után alapította az a néhány család, akik megmenekültek a tatárok pusztításától a mocsarakkal védett területen. Az első település az egykori Karáb-puszta helyén volt, majd a Bög nevű mocsár elé építkeztek. A falu a 18. században a Hegedűsök és a Bittók tulajdonában volt, a 19. század végén pedig a Rosenberg család szerezte meg. A trianoni békeszerződés Csehszlovákiához csatolta 1920-ban, az I. bécsi döntés 1938. november 2-tól visszaadta Magyarországnak, 1945-től ismét Csehszlovákia fennhatósága alá került, 1993-tól pedig Szlovákia része.

Mai jelentősége

A községben könyvtár és óvoda működik, református temploma 1991-1995 között épült. 1905-ben alapított kisiskoláját 2011-ben zárták be. A falu határában terül el a Bögellői halastó, amely az egykor itt meanderező, mára kiszáradt vízfolyások maradéka. A védett Bögellői tőzegláp a fokozottan védett nagygoda fészkelőhelye.