Bódvavendégi

Hosťovce
község
magyar lakosság 1910
99%
421
magyar lakosság 2011
78%
154
Népesség: 193
Terület: 4,83 km²
Tszf. magasság: 171 m
Körzethívószám: +421 (0) 56
Irányítószám: 04404
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Tornai-dombság - Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Kanyapta-medence - Északnyugati-Kárpátok, Gömör-Tornai-karszt, Aggteleki-karszt  1918 előtti vármegye, járás, rang: Abaúj-Torna vármegye Tornai járás kisközség

A község a Bódva- és a Torna-patak összefolyásánál, a Kanyapta-medence és a Tornai-dombság kistájak találkozásánál, a Tornai Alsó-hegy legkeletibb végének déli lábánál fekszik, Tornától 4 km-re délre, az egykori Miskolc-Torna vasútvonal mentén. Határának túlnyomó része mezőgazdaságilag művelt terület. Mellékutak kötik össze Tornával, Hídvégardóval (2 km) és Tornahorvátival (2 km). Nyugatról Hídvégardó, északnyugatról Méhészudvarnok, északról Torna, keletről Tornaújfalu, délről pedig Tornahorváti községekkel határos. Nyugati határa (mely a Torna-Bódvaszilas, illetve a Torna-Hídvégardó országutak vonalán húzódik) egyben államhatárt alkot Szlovákia és Magyarország között.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környékí járáshoz tartozó község. 1881-ig Torna vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Tornai járás). 1964-1990 között Tornahorvátival és Tornaújfaluval egyesítették Újbódva ("Nová Bodva") néven. A trianoni határ megvonásával területének felét elveszítette (9,63 km²-ről 4,83 km²-re csökkent), a Magyarországon maradt határrész ma Hídvégardóhoz tartozik.

Népesség

1910-ben 427, 1921-ben 387, 1938-ban pedig 419, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1938-1991 között népessége 42,5 %-al csökkent, majd 1991-2011 között lakosságának további egyhatodát elveszítette (241 főről 198-ra csökkent). A lakosság túlnyomó többsége (77,8 %) ma is magyar nemzetiségű, a szlovákok aránya ugyanakkor 1991-2011 közöttt 2,1 %-ról 21,7 %-ra nőtt. Az 1990-es években a lakosság mintegy egytizede tartozott a roma etnikumhoz. Az 1921-ben még református többségű faluban (57,4 %) 2011-ben már a lakosság 59,6 %-a volt római katolikus vallású, a reformátusok aránya 33,3 %-ra csökkent.

Történelem

Első írásos említése 1263-ból maradt fent. A tornai vár birtokához tartozott, nevét valószínűleg az itt áltt vendégfogadóról kapta. A 16. században lakói református hitre tértek, később az ellenreformáció idején templomukat elveszítették, 1792-ben alakult újjá református anyaegyháza. A lakosság eredetileg mészkőfejtéssel, mészégetéssel és földműveléssel foglalkozott. 1881-ig Torna vármegyéhez tartozott, majd a megye megszüntetésekor Abaúj-Torna vármegye része lett. 1905-ig Vendégi néven szerepelt, ekkor kapta a hivatalos Bódvavendégi nevet. A 19. század végétől nagymértékű volt a községből a kivándorlás a tengerentúlra. 1920-ban Csehszlovákiához csatolták, határának felét és vasútállomását is elveszítette. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1945 után megszűnt a vasúti forgalom Miskolc és Torna között, később a síneket is felszedték a szlovákiai oldalon. 1951-ben megszűnt a határátkelési lehetőség Bódvavendéginél. 1964-ben az újonnan létrehozott Újbódva község része lett, 1990-ben vált újra önálló községgé. Alapiskoláját és óvodáját az 1970-es években szüntették meg. A bódvavendégi határszakaszon egy kishatárátkelő működött, mely 2004-ig csak a két ország állampolgárai számára volt használható.

Mai jelentősége

Határában, az Alsó-hegyen hatalmas külszíni mészkőfejtő működik. Szent Imrének szentelt római katolikus temploma 1730-ban épült barokk stílusban, a klasszicista stílusú református templom 1785-ben épült. Határában ametisztlelőhely is található.

Település eseményei