Bodrogmező

Poľany
község
magyar lakosság 1910
99%
775
magyar lakosság 2011
75%
403
Népesség: 536
Terület: 18,51 km²
Tszf. magasság: 100 m
Körzethívószám: +421 (0) 56
Irányítószám: 07684
Természeti tájbeosztás: Nagyalföld, Felső-Tisza-síkság, Bodrogköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Zemplén vármegye Bodrogközi járás kisközség

A község a Bodrogköz szlovákiai részének északi részén, a Ticce-patak jobb partjának közelében fekszik, Királyhelmectől 8 km-re északra, Nagykapostól 13 km-re délnyugatra, a Bolyt (4,5 km) Lelesszel (3 km) összekötő út mentén. Határa sík, részben mezőgazdaságilag művelt terület, jelentős a rétek és legelők részaránya is. Határának északi és északnyugati peremét összefüggő erdő borítja (Cserni-erdő), bár a korábban területének harmadát borító erdeinek nagy részét a 20. század folyamán kiirtották. Nyugatról Boly és Szolnocska, északról Bés és Csicser, keletről Lelesz, délről pedig Királyhelmec határolja. Északi határát részben a Latorca 20. század második felében kialakított új medre, részben pedig a régi folyómeder, a Holt-Latorca (mely egyben megyehatárt is alkotott Zemplén és Ung megyék között), déli határát pedig a Ticce-patak alkotja.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Királyhelmeci járáshoz tartozott, majd a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Bodrogközi járás). 1950 után határának egy részét (a Latorca régi és új medre közé eső területet) Béshez csatolták, ugyanakkor Bés határának egy részét Bodrogmezőhöz csatolták, területe ezzel 18,63 km²-ről 18,51 km²-re csökkent.

Népesség

1910-ben 781, 1921-ben 722, 1938-ban pedig 809, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. A 20. század második felében (1938-91 között) népességének 42,4 %-át elveszítette, 1991-2011 között azonban már 14,1 %-os lakosságszámnövekedés figyelhető meg (466 főről 535-re). Bodrogmező a Bodrogköz Szlovákiához tartozó részének legritkábban lakott község (28,9 fő/km²). Magyar többségét napjainkig megőrizte, bár 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 91,8 %-ról 75,3 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig 4,3 %-ról 13,8 %-ra emelkedett. Kiemelkedően magas a nemzetiségükről nem nyilatkozók aránya (10,5 %) is. A lakosság csaknem egyötöde (23,4 %) a roma etnikumhoz tartozik. 2011-ben a lakosság 47,1 %-a volt görög katolikus, 20,7 %-a római katolikus, 18,1 %-a pedig református vallású.

Történelem

1214-ben a leleszi alapítólevél említi először "Poylen" alakban. 1369-ben "Polyan" néven bukkan fel írott forrásban. Határában fekszik a leleszi alapítólevélben (1214) is említett Puszta-Csernyő (Csernopolo) dombja, melyen a község református temetője található. Puszta-Csernyő lakosai a községet a 18. század végén hagyják el, beköltöztek Pólyánban és megépítették a református templomot. A 18. század végéig leleszi prépostság birtoka volt, amikor is a rendet feloszlatták. Ezután kincstári birtok. Várszög nevű határrészén állt 1404-ben egykori vára, amely a Csebi család tulajdonában volt. Nyoma sem maradt. A falunak 1557-ben 5 adózó portája volt. 1715-ben 21 ház nélküli és 12 lakott jobbágytelke volt. Görög katolikus templomáról az első forrás 1733-ból számol be, első református temploma 1790-ben épült. 1787-ben 66 házában 475 lakos élt. 1828-ban 101 háza és 758 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1907-ig Leleszpólyán néven szerepelt, ekkor kapta a hivatalos Bodrogmező nevet, mely azonban nem honosodott meg. 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1944-ben zsidó lakosságát (1938-ban 26 fő) koncentrációs táborba hurcolták. 1951-ben alakult mezőgazdasági szövetkezete 2002-ig működött.

Mai jelentősége

A községben magyar nevelési nyelvű óvoda található, határában napkollektoros erőmű működik. Szűz Mária születésének szentelt római katolikus temploma 1794-1802 között, református temploma pedig 1823-ban épült klasszicista stílusban.