Berzétekőrös

Kružná
község
magyar lakosság 1910
99%
419
magyar lakosság 2011
74%
360
Népesség: 489
Terület: 6,90 km²
Tszf. magasság: 308 m
Körzethívószám: +421 (0) 58
Irányítószám: 04951
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Gömör-Tornai-karszt, Rozsnyói-medence - Északnyugati-Kárpátok, Gömör-Tornai-karszt, Pelsőci-Nagy-hegy 1918 előtti vármegye, járás, rang: Gömör és Kis-Hont vármegye Rozsnyói járás kisközség

A község a Rozsnyói-medence délnyugati részén, a Pelsőci-fennsík (Nagy-hegy) északkeleti lábánál fekszik, Rozsnyótól 7 km-re délnyugatra. Berzétekőrös zsákfalu, egyetlen, Berzétéről ide vezető, 2,5 km-es mellékúton közelíthető meg. Területének csaknem felét erdő borítja. Nyugatról Pelsőc, délről és keletről Berzéte, északkeletről Rozsnyórudna, északról pedig Rekenyeújfalu községekkel határos. Északi határát a Gencsi-patak alkotja.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Rozsnyói járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után mindvégig a (változó területű) Rozsnyói járáshoz tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Rozsnyói járás). Területe (6,90 km²) az elmúlt száz év során nem változott. 1976-1990 között Rozsnyóhoz csatolták.

Népesség

1910-ben 425, 1921-ben 423, 1938-ban pedig 439, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Túlnyomó magyar többségét napjainkig megőrizte, bár az asszimilációs folyamatok itt is érezhetőek: 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 89,1 %-ról 74,4 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig 10 %-ról 22,5 %-ra nőtt. 1991-2001 között lakosságszáma stagnált, 2001-2011 között azonban már 9,4 %-os népességcsökkenés (534 főről 484-re) figyelhető meg. A lakosság 50,8 %-a református, 25,2 %-a római katolikus vallású, az evangélikusok aránya 1921-hez képest (17,5 %) kevesebb, mint felére csökkent (7,6 %).

Történelem

A 13. század végén vált ki Berzéte területéből, kezdetben a Máriássy-család birtoka volt. Kései kialakulása a kedvezőtlen természeti viszonyok következménye, a mezőgazdaságnál kezdetektől fontosabb volt a favágás, a szénégetés és a legeltetés. Nevét a helyén egykor álló kőriserdőről kapta, lakossága kezdettől magyar volt, de ruszin pásztotok is éltek itt. 1327-ben "Keurus" néven említik először, ekkor a Batizok berzétei várának uradalmához került. 1427-ben 18 adózó portája volt. A 16. században a Bebekek és a Máriássyak birtoka. Később birtokvita alakult ki a két család között, mely a Bebekek kihalásával oldódott meg és a Máriássyak a jobbágyság megszűnéséig megtartották a birtokot. Lakói a 16. században református hitre tért. A 17. században a falu dézsmamentességet nyert, lakosságának több mint fele e kiváltságok védelme alatt pásztorkodással foglalkozott. A 18. század elején Szénégetőkőrös néven ismert. 1828-ban 35 házában 434 lakos élt. Lakói mezőgazdaságból, állattartásból, erdei munkákból, napszámból, szénégetésből éltek. 1906-ig Kőrös, majd Berzétekőrös volt a hivatalos neve. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. A csehszlovákiai magyar ifjúsági klubok 1965-ben itt rendezték meg az I. Nyári Ifjúsági Találkozót. 1976-ban Berzétével együtt Rozsnyóhoz csatolták, 1990-ben ismét önállóvá vált.

Mai jelentősége

A községben magyar nevelési nyelvű óvoda működik. Református temploma 1692-ben épült, 1786-ban megújították. Jézus Szívének szentelt római katolikus kápolnája 1880-ban épült.

Település eseményei