Beretke

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Vajda Susányi Mária
független
125
(55,31%)
Seres Štefan
Hlas-SD
94
(41,59%)
Bíró Štefan
független
7
(3,1%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    György Csaba
    független
    105
    (12,84%)
    1. körzet
    Susányi Štefan
    független
    103
    (12,59%)
    1. körzet
    Siman Pavel
    független
    79
    (9,66%)
    1. körzet
    Danková Viera
    PRINCÍP
    78
    (9,54%)
    1. körzet
    Zula Zoltán
    független
    76
    (9,29%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Lázók Alojz
    SRK
    75
    (9,17%)
    1. körzet
    Bíró Štefan
    független
    68
    (8,31%)
    1. körzet
    Danko Štefan
    OĽANO
    67
    (8,19%)
    1. körzet
    Kutašová Mária
    független
    58
    (7,09%)
    1. körzet
    Tóthová Henrieta
    SZÖVETSÉG
    58
    (7,09%)
    1. körzet
    Virág Jozef
    független
    51
    (6,23%)
Bretka
község
magyar lakosság 1910
100%
501
magyar lakosság 2021
70%
277
Népesség: 404
Terület: 9,54 km²
Tszf. magasság: 191 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 98046
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Gömöri-medence - Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Gömöri-medence - Északnyugati-Kárpátok, Gömör-Tornai-karszt, Jolsvai-karszt 1918 előtti vármegye, járás, rang: Gömör és Kis-Hont vármegye Tornaljai járás kisközség

A község a Gömöri-medence keleti részén, a Sajó völgyében, a Sajó jobb partján fekszik, a Murány-patak (helyi nevén Muránka, korábban Kis-Sajó v. Jolsvai-patak) torkolatánál fekszik, Tornaljától 9 km-re északra, Pelsőctől 11 km-re, Rozsnyótól 28 km-re délkeletre. Beretke zsákfalu, egyetlen, a 16-os főútról a gömörpanyiti megállóhelynél elágazó mellékúton közelíthető meg (2 km). Határának nyugati részét a Licei-dombság, északi részén pedig a Jolsvai-karszt déli része foglalja el, a Murány-patak áttörése választja el a szomszédos Mellététől. Területének mintegy felét erdő borítja. Nyugatról Gömörfalva, délről Sajógömör, délkeletről Sajógömör, keletről Csoltó, északkeletről Lekenye, északról pedig Melléte községekkel határos.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Rozsnyói járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Tornaljai járáshoz tartozott, majd a Rozsnyói járáshoz csatolták. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Tornaljai járás). Területe 1910-38-hoz képest (9,67 km²) 1,3 %-al csökkent (9,54 km²-re).

Népesség

1910-ben 501, 1921-ben 454, 1938-ban pedig 495, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1938-2001 között népessége csaknem egyharmadával csökkent, 2001-2011 között csekély (5,9 %) lakosságszámnövekedés (354 főről 375-re) figyelhető meg. A többség ma is magyar nemzetiségű, bár 1991-2011 között arányuk 92,8 %-ról 70,7 %-ra csökkent (a magyar anyanyelvűek aránya 83,5 %), míg a szlovák nemzetiségűek aránya megduplázódott (6,1 %-ról 12,3 %-ra). 2011-ben a lakosság 13,7 %-a volt roma nemzetiségű, bár a roma etnikumhoz tartozik a lakosság csaknem fele (45 %). A lakosság 46,9 %-a római katolikus (1921-ben 35,5 %), 22,1 %-a (1921-ben 28,2 %) református, 5,9 %-a (1921-ben 33,0 %) pedig evangélikus vallású.

Történelem

. 1286-ban említik először terra Beretke néven. Nevét valószínűleg első birtokosáról kapta, a Csoltói-nemzetség területéből vált ki a tatárjárás után. 1291-ben "Berethke", 1427-ben "Berethke" alakban szerepel. Később két falura vált szét, a nemesi (kuriális) község Nemes-, Felső-, vagy Kisberetke, a parasztok faluja Paraszt-, Alsó-, vagy Nagyberetke neveken szerepel. A török időktől kezdve a két település mindennapi élete nem különbözött egymástól, a nemesek is elszegényedtek. Pecsétje 1655-ből származik és a bányászszimbólumok, melyeket ábrázol, arra utalnak, hogy már ekkor bányaművelés folyt határában. A lengyelek 1682-es átvonulása utáni háború időkben teljesen elpusztult, 1720-ban mindössze 2 zsellércsalád lakta. Az 1740-es pestisjárvány után újratelepítették, 3 régi beretkei család tért vissza, többen érkeztek a Garam-mellékről, Gicéről és Turcsokról. A részben szlovák betelepülők sem változtattak a település magyar jellegén. Az eredeti lakosság a 16. századtól református hitre tért (Csoltó leányegyháza volt), a betelepülők katolikusok és evangélikusok voltak. 1773-ban 16 nemes és 6 zsellércsaládja volt. Ebből az évből származik az első forrás a herénypusztai vasgyárról, mely 1780-ig működött. 1828-ban 55 házában 455 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, kőművesmunkákkal foglalkoztak. A századforduló után a községből többen kivándoroltak Amerikába. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1929-44 között református árvaház működött itt. A 20. század első felében vízimalom és villamos erőmű működött itt. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországoz. 1944 végén a második világháború harcaiban több hétig harcszíntérté vált a község, ekkor pusztult el református temploma (1976-ban újjáépítették). Az 1970-es évektől 1990-ig helyi nemzeti bizottságát Gömörpanyittal egyesítették. A határában található Herénypuszta (a vármegyei monográfiában Herencspuszta) a középkorban különálló falu volt, 1325-ben említik először, de valószínűleg még a tatárjárás előtt létesült. 1765-ig a Herényi-család birtoka, kisnemesi település volt, mely az első török támadások idején pusztulhatott el, 1567-ben már puszta. 1765-ben a Beretki-család kapta adományként, ettől kedzve Beretkéhez tartozott. Ma is állnak itt egy 17-18. századi hámor („Szöggyár“ vagy „Rosszgyár“) maradványai.

Mai jelentősége

A községben magyar tanítási nyelvű négyosztályos alapiskola és óvoda egyaránt található. A falu feletti dombon emelkedik az 1815-ben épült (1976-ban újjáépített) református templom, Szent Andrásnak szentelt római katolikus kápolnája 1862-64-ben épült eklektikus stílusban. Az egykori Beretkey-kúria 1754-ben, barokk stílusban épült műemlék. A határában található Murány-áttörés 1980 óta tájvédelmi körzet, itt található a Peskő-barlang is, mely régészeti lelőhely. A községben strandfürdő és tájház is található.