Baska

Baška
község
magyar lakosság 1910
3%
6
magyar lakosság 2011
0%
0
Népesség: 581
Terület: 4,5 km²
Tszf. magasság: 366 m
Körzethívószám: +421 (0) 55
Irányítószám: 04420
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Kassai-hegyalja 1918 előtti vármegye, járás, rang: Abaúj-Torna vármegye Kassai járás kisközség

Baska a Kassai-hegység (Szomolnok-Kassai-hegycsoport) délkeleti lábánál, az Ida és a Miszlóka-patakok völgyét elválasztó dombháton, a Baskai-patak (Baštiansky potok) forrásánál, 355 méteres (határa 283-439 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassa központjától 7 km-re nyugatra, Idabukóctól pedig 2,5 km-re keletre. Történelmi településmagja egyetlen, mintegy 400 méter hosszú utcából áll, mely a községházától délkeleti irányba, a templom felé ereszkedik. A 20. század második felében északi (a temető és az országút felé) és nyugati irányban (itt egy új utca is létrejött a domboldalban) terjeszkedett a belterület, majd a rendszerváltás után a szuburbanizációval és a lakóparképítéssel északkelet és délnyugat felé, az eredeti belterületet több mint négyszeresére növelve (2018-ban mintegy 50 hektár). A Miszlókai-völgy Baskához tartozó részén egybefüggő hétvégi házas terület (Maša) jött létre, mely a Miszlóka és Alsótőkés között húzódó, mintegy 4 km hosszan egybefüggő völgyi üdülőövezet részét képezi. 2010-ben területének 55,3 %-át (249 ha) erdő, 20,4 %-át (92 ha) szántóföld, 12,0 %-át (54 ha) pedig rét és legelő foglalta el. Az egykor gyümölcstermesztéséről híres faluban viszonylag magas a kertek aránya is (6,2 % - 28 ha). Erdeit (főleg tölgyesek és gyertyánosok) határának északi (Suchý dub, Breziny) és délkeleti (Baniská, Najmoš, Priehon) részén, a szántóföldek zömét északnyugaton (Na kostolná, Predné kopaniny) és délnyugaton (Do úsadku, Bangort) találjuk. Baskát érinti a 3403-as út Miszlókát Idabukóccal összekötő szakasza, északon területét érinti a 3404-es út Miszlókát Alsótőkéssel összekötő szakasza is. Nyugatról Kisida és Idabukóc, északnyugatról (rövid szakaszon) pedig Alsótőkés községekkel, északkeletről és keletről Miszlóka, délről pedig Szentlőrincke kassai városrészekkel határos. Északkeleti határának egy részét a 3404-es út vonala alkotja.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai járáshoz tartozott, majd az ekkor létrehozott Kassa-vidéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). Területe (1910-21: 4,24 km², 2011: 4,50 km²) 1950 után 26 hektárral (6,1 százalékkal) gyarapodott, amikor Miszlóka határának egy részét délkeleten Baskához csatolták.

Népesség

Baska népessége 2011-ben 437 fő volt, melynek 93,6 %-a volt szlovák nemzetiségű. Lakosságának zömét a 18. század óta szlovákok alkotják, 1910-ben a lakosság kilenctizede (91,7 %) volt szlovák és 2,5 %-a magyar anyanyelvű. Az 1941-es magyar népszámlálás során is csak 4 fő (1,6 %) vallotta magyarnak magát. A lakosság túlnyomó többsége (1921-ben 98,3 %, 2011-ben 76,0 %) római katolikus vallású. Baska a közelmúlt szuburbanizációs „robbanásáig” aprófalu volt, népessége csak az 1950-es években érte el először a 300 főt. 1941-1961 között csaknem egyharmadával (247 főről 319 főre) nőtt népessége, az ezt követő három évtizedben azonban folyamatos fogyással lakosságának egyötödét elveszítette. Ez a folyamat 1991-2001 között megfordult (256 főről 289 főre nőtt a község népessége), döntő változást azonban a közeli nagyvárosból a kellemes természeti környezetű községbe költözők tömeges betelepülése hozott az ezredforduló után. 2001-2011 között másfélszeresére (289 főről 437 főre) nőtt Baska népessége és 2011 után a szuburbanizációs folyamat további gyorsulását figyelhetjük meg (2017-ben már 623 lakosa volt a községnek). Baska népsűrűsége 2011-ben (97,1 fő/km²) egynegyedével meghaladta a járási átlagot.

Történelem

Baska első írásos említését 1322-ben „Bosk”, 1326-ban pedig „Bozky” alakban találjuk. A Baskai-patak „Boskypotok” alakban 1330-ban szerepel először. Az elsődleges Bask névváltozat puszta személynévből keletkezett magyar névadással, az ebből átalakult szláv Baška névváltozat később visszakerült a magyarba is. A falu valószínűleg a 13. században jött létre, első ismert birtokosai Baskai Mátyás fiai, Domonkos és János voltak. 1447-ben Kassa város birtokába került és egészen a 19. századig egyike volt a város 26 jobbágyfalujának. A 16. században még vegyesen lakták németek és szlovákok, 1559-ben 16 lakott portája volt, a családnevek közül 8 volt német és 2 szlovák. Német lakosságának emlékét őrzi a Bangort dűlőnév is. A 18. században elejére a falu elnéptelenedett, 1715-ben már csak két lakott portája volt. Később katolikus szlovákokkal telepítették újjá, valamennyi lakója jobbágy volt. 1780-ban 201 lakosa volt. A 18. század végén Vályi András monográfiája szerint a lakosság fő foglalkozása a faszállítás és a fuvarozás volt. Később nagy jelentőségre tett szert a kassai piacra folytatott gyümölcstermesztés is. A falu Miszlóka filiája volt, Szent István királynak szentelt temploma 1811-ben épült fel. 1828-ban 27 háza és 198 lakosa volt. 1850-ben 250, 1869-ben 188, 1880-ban 210, 1900-ban pedig 237 lakosa volt a községnek. Az 1894-es tűzvészben csaknem az egész falu leégett. Az iskola épülete (mely ma a községi hivatalnak ad otthont) 1905-ben épült. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1930-ban 290, 1941-ben 247 lakosa volt. 1938. novemberétől 1945. januárjáig ismét magyar fennhatóság alá került. 1950-re 271-re, 1961-re pedig 319-re nőtt Baska népessége, ezután azonban 1991-ig folyamatos csökkenés (1970-ben 308 fő, 1980-ban 274 fő, 1991-ben 256 fő) figyelhető meg, annak ellenére, hogy a házállomány gyarapodott (1941-ben 52, 1961-ben 64, 1980-ban 75, 1990-ben 78, 2001-ben pedig 90 ház állt a faluban). Termelőszövetkezete 1958-ban, az állami gazdaság 1960-ban alakult meg. Négyosztályos szlovák tannyelvű alapiskoláját az 1980-as évek elején megszüntették. Baska az elmúlt két évtizedben Kassa alvó- és kertvárosává vált, az új építkezések alapvetően megváltoztatták a település arculatát, 1991-hez képest népessége több, mint a kétszeresére nőtt (2017-ben 623 fő). A község címerét és zászlaját 2003-ban fogadták el, alapját az 1839-ből fennmaradt pecsét rajza képezi.

Mai jelentősége

A községben sem alapiskola, sem óvoda nem található. Szent István királynak szentelt római katolikus temploma késő barokk stílusban épült 1811-ben, jelenlegi alakját az 1894-es tűzvész utáni átépítés során nyerte el.