Barsbaracska

Bardoňovo
község
magyar lakosság 1910
90%
913
magyar lakosság 2011
30%
233
Népesség: 736
Terület: 23,81 km²
Tszf. magasság: 193 m
Körzethívószám: +421 (0) 35
Irányítószám: 94149
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Garammenti-hátság 1918 előtti vármegye, járás, rang: Bars vármegye Verebélyi járás kisközség

A község a Garammenti-hátság dombvidékén, a Baracska-patak (Kvetnianka) partján fekszik, Érsekújvártól 35 km-re északkeletre, Nagysuránytól 21 km-re keletre, Lévától 24 km-re nyugatra. A Pozbát (3 km) Alsópéllel (4,5 km) összekötő mellékúton közelíthető meg. Délkeletről Fakóvezekény, délnyugatról Fajkürt, nyugatról Pozba, északnyugatról Barsfüss, északkeletről Alsópél, keletről pedig Nagysalló községekkel határos.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Verebélyi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars és Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás). 1949-1960 között a Nagysurányi járáshoz tartozott, majd 1960-tól az Érsekújvári járáshoz. Területe 1939 után minimális mértékben változott (23,88 km²-ről 23,81 km²-re csökkent) Kisbaracska Barsbeséhez csatolásával.

Népesség

1910-ben 1017, 1921-ben 1045, 1939-ben pedig 1208, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok aránya 1921-ben 10,9 % volt. A második világháború utáni belső telepítések során a faluba szlovák telepeseket költöztettek, a 20. század második felében szlovák többségűvé vált. A periférikus helyzetű település 1991-2011 között nagymértékű népességvesztésen ment át, húsz év alatt lakossága egyötödét elvesztette (986 főről 786-ra csökkent), ezzel párhuzamosan a magyar nemzetiségűek aránya 40,3 %-ról 29,6 %-ra csökkent. A lakosság többsége római katolikus vallású (49 %), a reformátusok aránya 43,1 %-ról (1921-ben) 23,5 %-ra csökkent.

Történelem

Barsbaracska korán, a honfoglalás kora óta magyar település, már a 10. században is létezett. Az esztergomi káptalan bizonyságlevelében találkozunk említésével először, majd a 14. század végén Barachkai János a Szent Benedek-rendre hagyományozta a várost (Kis Barakczát). A 19. században a Kelecsényi-, a Simonyi- és az Ambró családoknak volt itt birtoka, míg a 20. században a Knapp, a Missák, valamint a Kelecsényi családok birtokolták.A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott, majd 1938–44 között ismét magyar fennhatóság alá került. A háborút követő kitelepítések felborították korábbi etnikai képét, és a szlovákság lett a település meghatározó etnikuma. Határában korábban számos major és puszta működött, melyek közül már csak Barakpuszta és Cseresnyéspuszta létezik. Határának nagy részét a 19. században még erdő borította (Baracski-erdő, Felső-erdő), melyeket később kiirtottak és mezőgazdasági művelés alá vontak.

Mai jelentősége

A községben szlovák óvoda működik, Cseresnyéspuszta településrészen szociális otthon található. Szent Bertalannak szentelt római katolikus temploma épült barokk stílusban, református temploma 1909-ben épült.