Balony

Baloň
község
magyar lakosság 1910
100%
720
magyar lakosság 2011
91%
690
Népesség: 749
Terület: 16,07 km²
Tszf. magasság: 111 m
Körzethívószám: +421 (0) 31
Irányítószám: 93008
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Csilizköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Győr vármegye Tószigetcsilizközi járás kisközség

Balony a Csilizközben fekszik, az Öreg-Lapás és a Kis-Lapás között, Dunaszerdahelytől 24 km-re dél-délkeletre, Nagymegyertől 9 km-re délnyugatra. A falu teljesen egybeépült a szomszédos Csilizradvánnyal. Nyugatról Csiliznyáraddal, északnyugatról Bőssel, északról Csilizpatassal, keletről Csilizradvánnyal, délről pedig Medvével határos. Nyugati határát a Csiliznyárad-Füzespuszta-kanális alkotja. Balonyt mellékutak kötik össze Szappal (4,5 km), Csilizradvánnyal (1,5 km), valamint Medvével (3,5 km).

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Győr vármegye Tószigetcsilizközi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után rövid ideig (1920-1923) Komárom megyéhez (Komáromi járás) tartozott, majd a Dunaszerdahelyi járáshoz került és oda is tartozott 1949-ig, amikor a Nagymegyeri járáshoz csatolták. 1960 óta újra a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozik. 1938-1945 között visszakerült Magyarországhoz Komárom vm. Dunaszerdahelyi járásának részeként. A község területe nem változott 1921 óta (16,07 km²).

Népesség

A lakosság több mint 9/10-ét még mindig magyar nemzetiségűek teszik ki, a szlovákok arányszáma csekély és nem is növekszik számottevően. A község lakossága nem változott jelentős mértékben az elmúlt évszázadban, kisebb ingadozásokat mutat, 2001-2011 között csekély mértékben növekedett. A lakosság túlnyomó többsége hagyományosan római katolikus vallású.

Történelem

Hajdan győri várbirtok volt, melyet 1284-ben IV. László király a győri káptalan harangozóinak adományozott. Később világiak is szereztek itt részeket. 1453-ban Hunyadi János megerősíti a falu régi, még István királytól nyert ama kiváltságait, hogy dézsmát és más adót ne fizessenek. A 16. században még a győri vár tartozékaként szerepel, ám fél évszázaddal később már a győri őrkanonok a birtokosa, és egészen a 19. századig az is maradt. A harangozói hagyomány sokáig tartotta magát, kötelességük volt Győrbe bejárni harangozni, de ezt 1766-ban, hosszú pereskedés után, pénzzel megváltották. Mivel a 19. századig mocsaras vidéken feküdt, Balony lakói főleg halászatból és vadászatból éltek, házaikat pedig az állandó árvízveszély miatt mesterséges dombokra építették. Az 1848/49-es szabadságharc alatt kisebb csatározások folytak a községben és környékén, amelynek halottait a Tölösi-dombon temették el. A századfordulón Színi Sebő Imre örökösei tulajdonoltak nagyobb birtokot a faluban. A falu lakói ugyanekkor hitelszövetkezetet és fogyasztási szövetkezetet tartottak fenn. Egészen a 20. századig tartotta magát a takácsmesterség. A trianoni békeszerződés 1920-ban Csehszlovákiához csatolta a falut, az I. bécsi döntés 1938. november 2-án visszaadta Magyarországnak, majd 1945-től ismét Csehszlovákiához csatolták. Az 1960-as években kéményseprőiről volt nevezetes Balony. 1993-tól Szlovákia része.

Mai jelentősége

Római katolikus temploma 1835-ben épült klasszicista stílusban. A magyar alapiskolát a 70-es években zárták be, a községben könyvtár és óvoda működik. Balony mezőgazdasági jellegű község, a Csilizradvánnyal közös mezőgazdasági szövetkezet baromfitelepe található itt. A falunak, méreteihez képest, nagy és jól felszerelt önkéntes tűzoltócsoportja van.