magyar7 25
A férfiasságtól az apaságig, az égszakadástól Gvadányi és Juhász Gyula Szakolcájáig
Magyar7 - 25. száma

Apácaszakállas

Opatovský Sokolec
magyar lakosság 1910
99%
970
magyar lakosság 1941
99%
1 198
Tszf. magasság: 112 m
Körzethívószám: +421 (0) 31
Irányítószám: 93028
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Alsó-Csallóköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: nagyközség

A Kisalföldön, az Alsó-Csallóközben fekszik, Nagymegyertől 6 km-re északra, az 561-es főút mentén. Teljesen egybeépült Ekeccsel, a két település központja alig 1,5 km-re van egymástól. A két falut a Kétszer kelő nevű parkosított, mélyen fekvő terület és az újonnan épült Iskola utca választja el egymástól.

Közigazgatás

Ekecs község két kataszteri területének és három településrészének egyike, 1976-ig önálló község. 1920-ig nagyközségként Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1920-1949 között a Komáromi, 1949-1960 között a Nagymegyeri, majd 1960 után a Dunaszerdahelyi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Komáromi járás). Az 1976-os községegyesítés után 4,60 km²-rel növelték területét, ekkor csatolták hozzá Ekecstől Viharost és Aszódpusztát. Mai területe 26,01 km², a község területének 41 %-a.

Népesség

Apácaszakállas lakossága 1939-ben 1316 fő volt, csaknem kizárólag magyarok lakták. 2011-ben 1332 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 36,2 %-a. Ebből az Apácaszakállashoz tartozó külterületeken élt 203 fő (15,4%). A legnépesebb ezek közül Viharos (113 fő); Gólyáson 55, Nagyszegen 18, Aszódon pedig 17 állandó lakos élt. Apácaszakállas hagyományosan református többségű település, 1921-ben lakosságának 50 %-a volt református, 47 %-a római katolikus vallású.

Történelem

Ekecs környékén több Szakállas nevű falut említenek a középkori források. Első okleveles említésével már 1221-ben találkozunk. 1267-ben komáromi várbirtok volt, melyet IV. Béla – lánya, a később szentté avatott Margit kérésére – a nyúlszigeti apácáknak adományozott. Ekkoriban a Csalló és a Vág folyók között feküdt. Hajdan a határában feküdt a később elpusztult Berény falu is, amelyet utoljára 1268-ban említ forrás Beryn néven. 1347-ben Apácaszakállas már vámos hely, 1553-ban Felpéczy és Szentpétery nevű birtokosok is feltűnnek. A 16. századtól református hitre tért át a falu, és ezt annak ellenére megtartotta, hogy később a pannonhalmi bencés kolostoré volt. A 18. század végén, a szerzetesrendek erőszakos feloszlatása után a kincstárhoz került, majd az Esterházyak vették meg. Később az Öllős és a Végh családok is birtokot szereztek itt. Lakói elsősorban földet műveltek, a minőségi talajon búzát, kukoricát, cukorrépát és krumplit termeltek. Emellett a Folyó nevű vízfolyás bőséges halkínálatával is éltek, az Esterházy uradalom olajütőt is működtetett. A 20. század elején az Esterházy-birtokokat megvásároló Diószegi Cukorgyár katolikus vallású napszámosokat telepített a faluba. A trianoni békeszerződés Csehszlovákiához csatolta 1920-ban. Ezután a csehszlovák földreform keretében szlovák kolonista családokkal telepítették be a tanyavilágot, akik kiterjedt birtokokat kaptak itt a magyaroktól beállamosított földekből. Az I. bécsi döntés 1938. november 2-tól visszaadta Apácaszakállast Magyarországnak, majd 1945-től ismét Csehszlovákia fennhatósága alá került. 1976-ban egyesítették Ekeccsel, és mára a két falu csaknem egybeépült. Régi időktől fogva kiterjedt tanyavilág veszi körül, amely lepusztulva bár, de nagyrészt ma is megvan. Ide tartozik ma külön településrészként Aszódpuszta, Nagyszeg és Gólyás, valamint a 20. században elpusztult Búcsúháza. Aszódpuszta 1268-ban Ozu néven már szerepel, 1460-ban vámos hely, 1595-ben komáromi várbirtok és már mai nevét viseli. Később szintén a Zichyek lettek az urai. Az egykori Folyó major, illetve Viharos mára kültelekként csaknem összeépült a faluval.

Mai jelentősége

Református temploma 1784-ben épült klasszicista stílusban. Apácaszakállason található az egyesített község magyar alapiskolája (Arany János Alapiskola), de külön magyar óvoda és kultúrház is működik itt. 1960-ban nyitották meg az első magyar nyelvű gyógypedagógiai iskolát a Csallóközben Lelkes István vezetésével. Az iskola a 90-es években egy modern épülettel bővült, ahol ma már szakmunkástanulókat is képeznek. a 19. század végén épült kastélyban 1953 óta fogyatékos gyermekek otthona működik.