Andód

Andovce
község
magyar lakosság 1910
98%
990
magyar lakosság 2011
53%
714
Népesség: 1 418
Terület: 10,78 km²
Tszf. magasság: 112 m
Körzethívószám: +421 (0) 35
Irányítószám: 94123
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Mátyusföld, Érsekújvári-sík 1918 előtti vármegye, járás, rang: Nyitra vármegye Érsekújvári járás kisközség

A község a Kisalföld északi részén, az Érsekújvári-sík kistájon, a Cergát-csatorna mentén fekszik, Érsekújvártól 5 km-re nyugatra, Szímőtől 10 km-re keletre, az Érsekújvárt Szímővel összekötő út mentén. Északról Szímő, nyugatról Kamocsa, délről és keletről pedig Érsekújvár határolja. Északi és nyugati határa egyben Nyitra és Komárom megyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Érsekújvári járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegye, Érsekújvári járás). Területe (10,78 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 1012, 1921-ben 1109, 1939-ben 1466, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. Az 1945 utáni kitelepítés és lakosságcsere során lakosainak mintegy egyharmadát Magyarországra telepítették és magyarországi szlovákokat telepítettek be. 1991-2011 között népessége 8,8 %-al gyarapodott (1248-ról 1358-ra), ezzel párhuzamosan a szlovákok aránya (a betelepülés és asszimiláció révén) 25,9 %-ról 40,4 %-ra, a magyar nemzetiségű lakosság már csak enyhe többséget alkotnak. A lakosság többsége (71,9 %) római katolikus vallású.

Történelem

A régió ősi településeinek egyike. Már a honfoglalás előtt lakott volt, amelyre bronzkori, latén és római kori leletek is utalnak. I. (Szent) István korában királyi birtok, majd a (Hont-Pázmány nembeli) Szegi-Andai családé, illetve az Amadéké. A 15. században Beczkó várának uradalmához, innen a 16. században a Bánffy, majd a Nyári család birtokába került. A török korban elfoglalták, feldúlták, lakossága erősen lecsökkent. A török után a surányi uradalomhoz, később, a 18. század első harmadában a gróf Károlyi családhoz került, akik segítségével több minden – így az iskola, az óvoda, vagy a községi kórház is – felépülhetett. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott, majd 1920-ban a Csehszlovák Köztársaság, 1938-45 között pedig ismét Magyarország része lett. A 2. világégést követő 1947-es kitelepítési hullámban 80 helyi családot Magyarországra telepítettek. Az 1950–60-as években a település infrastrukturális fejlődésen ment keresztül, kiépültek új településrészei is. Az 1980-as években magyar tannyelvű alapiskoláját felszámolták. 1993-ban Szlovákia része lett.

Mai jelentősége

A községben szlovák óvoda működik. Szent Rozáliának szentelt római katolikus temploma 1858-ban klasszicista stílusban épült, fő nevezetessége az andódi születésű Czuczor Gergely emlékháza, akinek mellszobrát 1998-ban avatták fel.