Alsógyőröd

Dolný Ďur
magyar lakosság 1910
33%
122
magyar lakosság 1921
19%
81
Tszf. magasság: 183 m
Körzethívószám: +421 (0) 36
Irányítószám: 93534
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Garammenti-hátság 1918 előtti vármegye, járás, rang: kisközség

Ld. Nagygyőröd

Közigazgatás

1960-ig önálló község, azóta Nagygyőröd 3 településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után a járás megszüntetéséig, 1960-ig folyamatosan a Verebélyi járáshoz tartozott. 1938-1945 között újra Magyarországhoz tartozott (Bars és Hont egyesített vármegye, Verebélyi járás). Területe (10,90 km²) az egyesített község területének 49,5 %-át alkotja, az elmúlt évszázad során nem változott.

Népesség

2011-ben 565 lakosa volt, itt élt Nagygyőröd lakosságának 45,3 százaléka. 1880-ban 411, 1910-ben 366, 1921-ben 421, túlnyomórészt szlovák nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. A 20. század első felében számottevő magyar kisebbségi lakossága volt - 1910-ben lakosságának egyharmada, 1930-ben egyhatoda vallotta magyarnak magát.

Történelem

Győröd falut 1205-ben „Geurund” néven említik először. Alsógyőröd különálló településként 1274-ben bukkan fel az írásos forrásokban. Szent Mártonnak szentelt templomáról az első írásos forrás 1332-ből tanúskodik. 1506-tól a lévai váruradalomhoz tartozott, a 16. században több alkalommal (1527-ben és 1574-ben) is elpusztította a török. 1536-ban 7 porta után adózott. A középkori Paty falut (1321-ben említik először) a 16. század harcai törlik el a föld színéről (később pusztaként települ újjá). 1601-ben 24 ház állt a faluban. Lakói a 17. században református vallásúak voltak, 1655-től saját anyaegyházzal, melyet az ellenreformáció 1714-ben megszüntetett, ekkortól került túlsúlyba lakosságában a katolikus szlovák elem (magyar dűlőnevek - pl. Zengő, Nyitvány - a 19. század végéig fennmaradtak). 1663-ban újra harci cselekmények színhelye a törökkel vívott háborúban. A 18. században az Esterházy-család birtoka volt. 1720-ban kocsmája, pincészete és 16 adózó háztartása volt. 1828-ban 48 házában 333 lakos élt. 1886-ban az egész község leégett. 1920-ig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1920-ban agrársztrájk helyszíne. 1938 novemberétől 1945 márciusáig újra Magyarországhoz csatolták. 1960-ban Felsőgyőröddel és Kisgyékényessel egyesítették Nagygyőröd néven.

Mai jelentősége

Ld. Nagygyőröd