Albár

Dolný Bar
község
magyar lakosság 1910
100%
474
magyar lakosság 2011
78%
468
Népesség: 607
Terület: 8,20 km²
Tszf. magasság: 114 m
Körzethívószám: +421 (0) 31
Irányítószám: 93014
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Felső-Csallóköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járás kisközség

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóközben, Dunaszerdahelytől 6 km-re délkeletre, Nagymegyertől 15 km-re északnyugatra fekszik. Nyugatról Hegyéte, délről Nagymad, délkeletről Alistál, északkeletről Vásárút, északnyugatról (rövid szakaszon) Csallóközkürt községekkel határos. A falun keresztülhalad a Pozsonyt Komárommal összekötő 63-as főút és a Komárom-Pozsony vasútvonal (megállóhely). Mellékutak kötik össze a szomszédos Nagymaddal (3 km), Vásárúttal (5,5 km) és Csallóközkürttel (4 km).

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1888-ban Albár és Kisbár egyesítésével alakult, 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi (Alsócsallóközi) járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után községként mindvégig a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). A község területe csak minimális mértékben változott 1921 óta (8,21 km²-ről 8,20 km²-re). 1960-1990 között a szomszédos Nagymad is Albárhoz tartozott.

Népesség

1880-1941 között a község lakosságszáma stabil maradt (514-532 fő között ingadozott). 1991-ig kisebb csökkenés a jellemző, azóta viszont csaknem 1/5-ével nőtt a népességszám, a kedvező közlekedési helyzetének köszönhetően megindult betelepétéssel. A falu lakosságának döntő többsége magyar, ám a szlovákok aránya az összlakosság növekedésével párhuzamosan nő, mára elérte a 20%-ot. A római katolikusok döntő többségben vannak, a teljes lakosság 4/5-ét alkotják.

Történelem

Albár, régebbi nevén Kisbár Bár község határában jött létre 1244-ben. Első okleveles nyoma 1300-ból lelhető fel, 1334-ben pedig személynévben fordul elő a neve. Ekkoriban legalább három különböző Bár szerepel az okiratokban, és sokszor lehetetlen megállapítani, melyik falura vonatkozik egy-egy említés. Az akkor Albár néven említett falu Felbár közvetlen szomszédságában volt, és az esztergomi érsekség vajkai székéhez tartozó Kisbár helyezkedett el a mai község helyén. 1737-ben özv. Maholányi Tamásné engedte át Unger Sámuelnek, a 19. században pedig a Pőthe és a Bertalanffy családok birtokolták, és mindkettő külön kúriát tartott fenn. Lakossága a legújabb időkig földműveléssel foglalkozott, a falu mellett pedig korábban tőzegbánya működött. A trianoni békeszerződés Csehszlovákiához csatolta 1920-ban, majd az I. bécsi döntés értelmében, 1938. november 2-tól ismét Magyarország része volt, 1945-től megint Csehszlovákia fennhatósága alá került, 1993-tól pedig Szlovákia része.

Mai jelentősége

A községben magyar alapiskola és óvoda működik. Legnagyobb részben Albárhoz (kisebb részben Alistálhoz és Nyárasdhoz) tartozik a Csanádi tóság, amely az egykor a nevezett falvak között kanyargó vízfolyások mai maradéka. Római katolikus temploma 1790-ben épült klasszicista stílusban.