Abaújszakaly

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Janke Ľuboš
független
200
(33,96%)
Beregszászi František
KDH
166
(28,18%)
Rapčák Ottó
független
95
(16,13%)
Zubko Jozef
PRINCÍP
82
(13,92%)
Suchý Tomáš
ŠANCA
46
(7,81%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Kuzma Patrik
    Hlas-SD
    198
    (5,57%)
    1. körzet
    Drotár Ladislav
    SMER - SD
    197
    (5,54%)
    1. körzet
    Varga Eugen
    STAROSTOVIA
    196
    (5,52%)
    1. körzet
    Popovič Katarína
    független
    194
    (5,46%)
    1. körzet
    Janke Róbert
    Hlas-SD
    174
    (4,9%)
    1. körzet
    Varga Lukáš
    független
    154
    (4,33%)
    1. körzet
    Výrostko Imrich
    KDH
    141
    (3,97%)
    1. körzet
    Bérešová Želmíra
    KDH
    139
    (3,91%)
    1. körzet
    Oravec Vincent
    KDH
    135
    (3,8%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Kondáš Erik
    Hlas-SD
    134
    (3,77%)
    1. körzet
    Seman Radoslav
    SMER - SD
    133
    (3,74%)
    1. körzet
    Eliaš Ján
    STAROSTOVIA
    131
    (3,69%)
    1. körzet
    Gergely Patrik
    REPUBLIKA
    127
    (3,57%)
    1. körzet
    Rapčák Ottó
    független
    125
    (3,52%)
    1. körzet
    Seman Jozef
    KDH
    114
    (3,21%)
    1. körzet
    Jarka František
    PRINCÍP
    109
    (3,07%)
    1. körzet
    Výrostko Vladislav
    SPOLU
    107
    (3,01%)
    1. körzet
    Hiščák František
    KDH
    101
    (2,84%)
    1. körzet
    Béreš Kristián
    KDH
    96
    (2,7%)
    1. körzet
    Zubko Jozef
    PRINCÍP
    89
    (2,5%)
    1. körzet
    Klempár Karel
    SRK
    89
    (2,5%)
    1. körzet
    Klempár Karol
    PRINCÍP
    88
    (2,48%)
    1. körzet
    Fortuna Michal
    független
    87
    (2,45%)
    1. körzet
    Vrláková Lucia
    független
    84
    (2,36%)
    1. körzet
    Suchý Tomáš
    ŠANCA
    83
    (2,34%)
    1. körzet
    Fodor Adam
    KDH
    82
    (2,31%)
    1. körzet
    Varga Jozef
    Hlas-SD
    81
    (2,28%)
    1. körzet
    Olajoš Tomáš
    független
    61
    (1,72%)
    1. körzet
    Tamáš Bartolomej
    Hlas-SD
    54
    (1,52%)
    1. körzet
    Suchá Viera
    KDH
    50
    (1,41%)
Sokoľany
község
magyar lakosság 1910
32%
175
magyar lakosság 2021
0%
2
Népesség: 1 318
Terület: 3,87 km²
Tszf. magasság: 213 m
Körzethívószám: +421 (0) 55
Irányítószám: 04456
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Alsó-Hernád-völgy 1918 előtti vármegye, járás, rang: Abaúj-Torna vármegye Kassai járás kisközség

Abaújszakaly a Kassai-medence déli részén, az Alsó-Hernád-völgy kistájon, a Szakályi-patak v. Bocsárd-patak (Sokoliansky potok) két partján, 210 méteres (határa 200-215 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 14 km-re délre, Miglécnémetitől 12 km-re északnyugatra, Hernádcsánytól pedig 7,5 km-re nyugatra. Határa sík, túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt terület. A község a kelet-szlovákiai vasmű (US Steel) közvetlen délkeleti szomszédságában fekszik, belterületét alig egy kilométer választja el a hatalmas, mintegy 800 hektárt elfoglaló nagyüzemtől, melynek mintegy egyharmada a község korábbi határában (ma Saca kataszterében) fekszik. Külterületi lakott helye nincs. A községet a 3318-as út köti össze Enyickével (2 km), valamint Bocsárdon (2 km) keresztül Nagyidával (10,5 km). Területén áthalad a Kassát a miglécnémeti határátkelővel összekötő R4-es gyorsforgalmi út. Délről Bocsárd és Abaújszina, keletről és északról pedig Enyicke községekkel, nyugatról Saca kassai városrésszel határos. Nyugati határának egy részét a 3318-as út, északi határának egy részét pedig az Enyickét Lajosházával (Saca) összekötő 3401-es út vonala képezi.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassa járáshoz, majd annak megszüntetése után a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). 1960-1990 között Hutníky néven egyesítették a szomszédos Bocsárddal. 1979-ben területének csaknem kétharmadát elvesztette, amikor határának nyugati részét a Kelet-szlovákiai vasmű számára kialakított (Sacához tartozó) kataszteri területhez csatolták. Területe 1910-38-ban 11,00 km², 2011-ben 3,87 km² volt.

Népesség

Abaújszakalynak 2011-ben 1267 lakosa volt, melynek 82,9 %-a volt szlovák és 13,3 %-a roma nemzetiségű (26,6 %-a roma anyanyelvű). 2013-ban a lakosság több, mint egyharmada (35,7 %) a roma etnikumhoz tartozott. A romák nagyrészt szegregáltan, a község belterületének északi részén élnek. A 19. század végén a község szlovák többségű volt, de jelentős magyar kisebbség is élt itt: 1880-ban lakosságának 30,7 %-a, 1910-ben 31,5 %-a volt magyar anyanyelvű. 1921-re a magyarok aránya 3,6 %-ra esett vissza, majd a 20. század második felére a kettős identitás eltűnésével a magyar kisebbség jelenléte teljesen megszűnt. A roma kisebbség aránya 1991-2011 között viszonylag stabilan alakult (1991 – 12,2 %, 2001 – 12,8 %, 2011 – 13,3 %), ugyanakkor a roma etnikumhoz tartozók aránya csaknem háromszorosa a roma nemzetiségűekének. 2011-ben lakosságának 83,0 %-a volt római katolikus, 3,5 %-a görög katolikus vallású, 8,5 %-a pedig felekezeten kívüli. A görög katolikusok 1880-ban még a lakosság 27,8 %-át, 1921-ben pedig 23,4 %-át alkották. Abaújszakaly népessége 1880-1921 között 483-560 fő között ingadozott, 1921-38 között azonban ugrásszerű növekedés figyelhető meg (53,4 %-os gyarapodás, 560 főről 859 főre). 1970-re népessége elérte az 1061 főt, ezután azonban 1991-ig 10,7 %-os csökkenés figyelhető meg. 1991-2017 között újra a dinamikus növekedés jellemző, negyed évszázad alatt összességében 41,6 %-os gyarapodással (948 főről 1342 főre). A kis határú község népsűrűsége (2011-ben 327 fő/km²) a járási átlag több, mint négyszerese.

Történelem

A község első írásos említése 1251-ből származik, ekkor „Zocol”, majd 1267-ben „Socol”, 1359-ben pedig „Zakal” alakban szerepelt a forrásokban. Neve szláv eredetű, a sólyom jelentésű „sokol” szóból származtatják. 1332-ben már templomos hely volt. A 15. századig a falu az Aba nemzetség birtoka volt, 1427-ben 33 lakott portája volt, ekkor a Gángi és a Radványi családok voltak a birtokosai. Lakossága az akkori földesurat (Szepessy) követve a 16. században protestáns hitre tért. 1652-ben egy török rajtaütés során a falut felégették, lakóinak nagy részét rabságba hurcolták. 1696-ban 11 porta volt a faluban. 1715-20-ban, a nagy pestisjárvány után 10 lakott portája volt a falunak. A 18. században a Szepessy, Horváth és Kormos családoknak volt itt birtoka. Az elnéptelenedett települést részben katolikus vallású szlovákokkal telepítették újjá, de 1746-ban kétnyelvű (szlovák-magyar) településként szerepel az összeírásokban. Templomát 1759-ben foglalták vissza a katolikusok, de maga a falu az enyickei egyházközséghez tartozott. 1760-ban már iskola is működött Szakalyon. Az 1760-ban barokk stílusban újjáépített és a Rózsafüzéres Szűz Mária tiszteletére szentelt templomhoz csak egy évszázaddal később (1864-ben) építettek tornyot. A 18. század második felében a Szakalytól északra elterülő erdő nagy részét kivágták és helyén szántóföldeket alakítottak ki. A falunak 1828-ban 93 háza és 656 lakosa volt. 1899-ben a község háromnegyede leégett a templommal és az iskolával együtt. A korábban Szakaly (1902-ben Szakály) néven ismert település a 20. század eleji helységnévrendezés során kapta a vármegyei hovatartozásra utaló előnévvel az Abaújszakaly nevet. 1880-ban 501, 1890-ben 483, 1900-ban 510, 1910-ben pedig 555 lakosa volt. 1911-ben épült fel az abaújszakalyi népiskola új épülete, mely 1961-től az óvodának ad otthont. A község 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1921-ben 560-an éltek itt. 1926-ban tűzoltóegyesület létesült a községben. 1935-től kezdve zsidó vallású lakosai (1880-ban 49 fő, 1921-ben 11 fő) elköltöztek a községből, később a zsidó temetőt is megszüntették. 1938. novemberében az első bécsi döntés Magyarországhoz csatolta (1945. januárjáig) a községet, melynek ekkor 148 háza és 859 lakosa volt. 1955-56-ban megépült az Abaújszakalyt Bocsárddal összekötő aszfaltozott út. 1956-ban alapított mezőgazdasági szövetkezete 1959 után állami gazdaságként működött. Az 1960-as években a község arculatát alapvetően megváltoztatta a Kelet-szlovákiai vasmű nagyüzemének felépítése a település közvetlen szomszédságában. 1961-ben a szomszédos Bocsárddal egyesítették Hutníky (tkp. „kohászok”) néven. 1979-ben határának több mint kétharmadát (külterületének nyugati részét) a vasmű számára létrehozott, Sacához tartozó kataszterhez (Katastrálne územie Železiarne) csatolták át, területét ezzel 1100 hektárról 389 hektárra csökkentve. Abaújszakalynak 1970-ben 1061, 1980-ban 1003, 1991-ben pedig 948 lakosa volt. 1976-ban felépült a kultúrháznak és a községi hivatalnak otthont adó új épület. Az államszocializmus idején a község határában állami gazdaság működött. 1990-ben Hutníky község megszűnt, Abaújszakaly és Bocsárd újra önálló községgé alakultak. Címerét (az 1850-es községpecsét rajza alapján) és zászlaját 1998-ban fogadták el. A korábban csökkenő népességű község lakosságszáma a rendszerváltás után ismét növekedésnek indult és 2001-re 1080 főre, 2011-re 1267 főre, 2017-re pedig 1342 főre nőtt.

Mai jelentősége

A községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. Határában fotovoltaikus erőmű üzemel. Rózsafüzéres Szűz Máriának szentelt római katolikus templomát egy középkori eredetű, eredetileg gótikus jegyeket őrző templom helyén 1950-ben modern stílusban építették. Mellette található az 1838-ban, empire stílusban épült Stahremberg-mauzóleum. A 18. század második felében épült egykori Stahremberg-kastélyt (mely 1976-ig a helyi nemzeti bizottságnak adott otthont) 1998-ban felújították, ma magántulajdonban van, nem látogatható. A község számos szakrális kisemléke közül a legrégebbi Nepomuki Szent János 1845-ben készült szobra a Szakályi-patak hídjánál.