Abara

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Dobos Roland
SZÖVETSÉG
243
(71,26%)
Štofira Adrian
független
98
(28,74%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Dobos Roland
    SZÖVETSÉG
    182
    (14,8%)
    1. körzet
    Molnár Ladislav
    független
    161
    (13,09%)
    1. körzet
    Varga Norbert
    SZÖVETSÉG
    136
    (11,06%)
    1. körzet
    Fedor Erik
    független
    124
    (10,08%)
    1. körzet
    Csuri Arpád
    független
    109
    (8,86%)
    2. körzet
    Haburčáková Judita
    SZÖVETSÉG
    32
    (53,33%)
    2. körzet
    Maďar Jaroslav
    SZÖVETSÉG
    28
    (46,67%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Telgarec Gergely
    független
    108
    (8,78%)
    1. körzet
    Borbély Tibor
    független
    93
    (7,56%)
    1. körzet
    Molnár Peter
    független
    87
    (7,07%)
    1. körzet
    Bodnár Mikuláš
    SZÖVETSÉG
    73
    (5,93%)
    1. körzet
    Balogh Ján
    független
    53
    (4,31%)
    1. körzet
    Iški Lívia
    SZÖVETSÉG
    39
    (3,17%)
    1. körzet
    Gyüreová Lívia
    SZÖVETSÉG
    36
    (2,93%)
    1. körzet
    Tamók Kristian
    független
    29
    (2,36%)
Oborín
község
magyar lakosság 1910
96%
829
magyar lakosság 2021
54%
375
Népesség: 741
Terület: 43,78 km²
Tszf. magasság: 104 m
Körzethívószám: +421 (0) 56
Irányítószám: 07675
Természeti tájbeosztás: Nagyalföld, Felső-Tisza-síkság, Zempléni-sík - Nagyalföld, Felső-Tisza-síkság, Bodrogköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Zemplén vármegye Nagymihályi járás kisközség

A község a Zempléni-sík délkeleti részén, a Laborc-folyó jobb partjának közelében, a Holt-Laborc partján fekszik, az 552-es (Kassa-Nagykapos) főút mentén, Nagykapostól 16 km-re nyugatra, Nagymihálytól 28 km-re délre. Itt ágazik el észak felé az 554-es út, mely Vásárhely (19 km) és Havaj (90 km) felé teremt összeköttetést. Két településrészből áll, Abarából és a tőle 2 km-re délnyugatra az 552-es út mentén fekvő Mészpestből. Kiterjedt határának nagy része rét és legelő, a Laborc balparti határrészét összefüggő erdő (Alsó-erdő, Felső-erdő) borítja. Nyugatról Szürnyeg, Imreg és Magyarsas, délről Bodrogszentmária és Zétény, délkeletről (rövid szakaszon) Boly, keletről Bés és Nagyráska, északról pedig Málca és Petrik községekkel határos. Déli határát a Latorca régi medre, nyugati határát az Ondava mai és a Laborc régi medre alkotja. Keleti határa 1920-ig Zemplén és Ung vármegyék határát alkotta.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Nagymihályi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Nagymihályi, majd 1960-1996 között a Tőketerebesi járáshoz tartozott. 1996-ban visszacsatolták a Nagymihályi járáshoz. Abarát 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Ung vármegye, Nagykaposi járás). Ebben az időszakban határközséggé vált, Petrikkel és Málcával közös határa államhatárt alkotott Magyarország és Szlovákia között. 1960-ban hozzácsatolták Mészpest községet. A község határa két kataszteri területre oszlik: Abara (18,91 km²) és Mészpest (24,87 km²), területük az 1920-as évek óta nem változott.

Népesség

A község a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. Abara hagyományosan magyar, Mészpest pedig szlovák többségű település. Abarának 1910-ben 721, 1921-ben 723, 1938-ban pedig 761, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Mészpestnek 1910-ben 147, 1921-ben 167, 1938-ban pedig 208, többségében szlovák nemzetiségű lakosa volt. A község 1938-1991 között népességének egyharmadát elveszítette, 1991-2011 között azonban már 11,1 %-os lakosságszámnövekedés figyelhető meg (647 főről 719-re). Az 1991-2011 közötti időszakra a magyar nemzetiségűek arányának rohamos csökkenése (82,7 %-ról 57,4 %-ra) és a szlovákok arányszámának megduplázódása (17,3 %-ról 36,9 %-ra) jellemző. A lakosság egyhatoda (16,7 %) a roma etnikumhoz tartozik, nagy részük Mészpest településrészen él. 1921-ben Abara zömében református (86,7 %), Mészpest pedig vegyesen görög (47,9 %) és római katolikus (34,1 %) vallású község volt. 2011-ben a község lakosságának 53,1 %-a volt református, 26,0 %-a római katolikus, 9,2 %-a pedig görög katolikus vallású. 2011-ben az összlakosság 66,8 %-a (480 fő) élt Abara, 33,2 %-a (239 fő) pedig Mészpest településrészen.

Történelem

Abara Árpád-kori település. Nevét 1221-ben említik először, majd 1278-ban "villa Oborin" néven említi oklevél. Lakott helyként csak a 14. század elején szerepel okiratban. Ekkor négy faluból (Alsó-, Felső, Kis- és Nagyabara) állt. Birtokosai a Martonos, a Baksza és a Bencze családok voltak. 1411-ből valók az első adatok a falu váráról is. A falu és a vár a 15. században az Ákos nemzetségből származó Upori család birtoka volt. A vár ura 1470-ben az Upori család talán legnevezetesebb tagja Upori László volt, aki 1461-ben Szapolyay István Felső-Magyarországi főkapitány mellett alkapitányként szolgált. Az 1471-es országgyűlés - ismeretlen okból - elrendelte a vár (castellum Abara) lerombolását, melyet valószínűleg végre is hajtottak, mivel Abara vára többé nem fordult elő okleveleinkben. A várból még a 20. század elején is jelentős falmaradványok voltak láthatók, sőt, a helybéliek elmondása szerint alapfalai még az 1940-es években is jól látszottak. A település a 15. század második felében már mezőváros, vásártartási joggal. A 16. században többek között a Dobó, a Perényi, a Bánffi és az Upori családok bitokosok a településen. A 17. században a Rákóczi és a Lorántffy családok, a 18. században az Aspermontok, a 19. században a Széchenyiek birtoka. Lakói 1831-ben részt vettek a koleralázadásban. 1837-ben 865 lakosa volt. Népessége 1890-ben érte el maximumát (907 fő). A 20. század elején végzett folyószabályozás a korábban Abaránál haladó, majd Szürnyegnél az Ondavával egyesülő Laborc-folyót a Csopán-folyóágon keresztül a Latorcába vezette. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. 1938-ban az első bécsi döntés alapján ismét Magyarországhoz került, ekkor Ung vármegyéhez csatolták. 1938-1945 között Magyarországhoz tartozott, egyben határközséggé vált (a szomszédos Petrik és Málca már Szlovákiához tartoztak). 1944-ben zsidó lakosságát (1938-ban Abarán és Mészpesten összesen 32 fő) koncentrációs táborba hurcolták. Határában az 1959–61 között végzett ásatások során neolit, bronz-, vas- és római kori leleteket tártak fel. 1960-ban Abarához csatolták Mészpestet, területe ezzel több mint kétszeresére nőtt. A csehszlovákiai magyar ifjúsági klubok 1966-ban itt rendezték meg a II. Nyári Ifjúsági Találkozót. Négyosztályos magyar alapiskolája a 21. század elején szűnt meg. Az itt élők korábban a vajáni hőerőműben, a közeli vasúti átrakóállomáson, illetve a gázművek nagykaposi telephelyén dolgoztak. A rendszerváltásig a mezőgazdaság is fontos szerepet töltött be, mezőgazdasági szövetkezete azonban mára megszűnt.

Mai jelentősége

A községben magyar nevelési nyelvű óvoda működik. Református temploma 1796-ban barokk stílusban épült egy 15. századi templom alapjain.