2022. január 18., 20:16

Winter Lajos, a pöstyéni fürdő ipolysági alapítója

A Winter család a fürdő kiépítésével jelentős mértékben hozzájárult Pöstyén fellendüléséhez. 1890-től, a terület bérbe vételétől, az időközben kiépített gyógylétesítmény 1948-ban bekövetkezett államosításáig, a család igazgatta a pöstyéni fürdőt.

 

winter lajos
Fotó: zpiestan.sk

A tardoskeddi születésű Winter Sándor (1829–1909) ipolysági vállalkozásait egy kis textilüzlet beindításával kezdte, később azonban az Ipolysági Takarékpénztár megalapítása is az ő nevéhez fűződött, és szintén az ő kezdeményezésére mész-égető, téglagyár és más kisüzem is létrejött. Az ipolysági zsidó elemi iskola alapítójaként is hivatkozhatunk rá. 1888-ban Pöstyén akkori földesurától, az anyagi gondokkal küszködő Erdődy Ferenc gróftól – évi 30 ezer forintért cserébe, 30 évre – vette bérbe a település fürdőjét. Ahogy azt a Honti Múzeum munkatársa, Kapusta Krisztina kiemelte, ekkor még csak a gróf által építtetett Napóleon-fürdőház állt, a forrásokra épített fedett medencével és két kádfürdővel. 

A fürdő működtetéséhez – a trencséni kereskedő leányával, Katscher Henriettel kötött házasságából született – három fiára, Imrére, Ferencre és Lajosra is szüksége volt.

Az utóbb nevezett 1870. november 1-jén született Ipolyságon. A pöstyéni fürdő bérbe vételekor Lajos a Bécsi Műszaki Egyetemen tanult; édesapja mégis úgy döntött, itthon van rá szüksége a fürdő vezetésében. A fiú 1890-ben haza is tért. Winter Sándor ugyan 1909 áprilisában meghalt (az ipolysági neológ zsidó temetőben temették el), fiai viszont folytatták az általa megkezdett munkát a pöstyéni fürdő körül.

Gyógyház, strandfürdő és a Kolonád-híd

Folyamatosan épültek a fürdőépületek és a szállók. Amint azt Csáky Károly helytörténész megfogalmazta, testvérével, Imrével az első világháború előtti években és a két világháború között korszerűen kiépítették és világhírűvé tették Pöstyént: „Ez idő tájt (1892) nyitották meg a Kursalont, azaz a Gyógyházat s a szabadtéri színházat, az Arénát. 1898-ban lett kész a Ferenc József Gyógyfürdő, 1912-ben pedig megnyitották a szigeten az Irma-fürdőt; a két háború között épült az Éva Strandfürdő és a Kolonád-híd.”

1917 februárjában a Winterék által kialakított pöstyéni szállónak, a Thermia Palace-nak neves vendégei voltak; itt találkozott IV. Károly osztrák császár és magyar király, II. Vilmos német császár és I. Ferdinánd bolgár cár. Az első világháború okán értelemszerűen megcsappant a fürdő forgalma, látogatottsága; testvérét, Imrét is kivitték a frontra. A gyógylétesítményt Winter Lajos – sebesült katonák kezelése céljából – a hadügyminisztériumnak ajánlotta fel.

Winter Lajos megpróbáltatásai

Az élet apró győzelmek és nagy vereségek sorozata. Táncolnak velünk a sikerek és a bukások” – vallotta Winter Lajos, akinek a rengeteg örömteli pillanat mellett szenvedésből is jócskán kijutott. "Az 1918-as államfordulat magával hozta a magyarellenességet. Winterék komolyan elgondolkodtak azon, hogy feladják a vállalkozást, és Magyarországra költöznek, de a pöstyéniek (akiknek túlnyomó része szlovák volt) meggyőzték őket arról, hogy maradjanak. A velük jól bánó munkaadóikat nem akarták elveszíteni. Meg kellett harcolni a csehszlovák hatóságokkal, de a bérleti szerződést sikerült 90 évre meghosszabbítani, ami nagyban hozzájárult nemcsak a gyógykomplexum terjeszkedéséhez, hanem Pöstyén kiépítéséhez is" – fogalmazta meg Kapusta Krisztina, majd hozzátette, leaszfaltozták az utakat, fejlesztették a közműveket, és árvízvédelmi rendszert hoztak létre a Vágon.

Az 1930 és 1933 között megépült Kolonád-híd, amely Szlovákia leghosszabb fedett hídja, a várost a fürdőszigettel köti össze. A német hadsereg által 1945-ben lerombolt hidat 1956-ban építették újjá.

Winter Lajos feleségét 1934-ben, Imre testévérét 1943-ban veszítette el. Ekkor már őt is megpróbáltatások érték zsidó származása miatt, a család hiába tért át még 1907-ben a katolikus hitre. 1944 őszén a szeredi gyűjtőtáborba szállították, később a csehországi terezíni koncentrációs táborba került. A tábor felszabadítását követően tért vissza Pöstyénbe. 1948-ban természetesen az ő vállalkozásait is államosították. Élete utolsó szakaszában szegénységben élt, 1968. szeptember 15-én, 97 éves korában halt meg.

Winter Lajos
Winter Lajos és házvezetőnője, König Mária.
Fotó:  prowinter.sk
Winterék öröksége

Winterék munkáját csak az 1989-es rendszerváltás után ismerték el. Az 1928-as alapítású fürdőmúzeum 2017-től Winter Imre nevét viseli, Pöstyén főutcáját pedig 1991-ben az azóta posztumusz díszpolgárrá avatott Winter Lajosról nevezték el. Bronzszobrát, Roman Hrčka szobrászművész alkotását, 2019 májusában avatták fel a pöstyéni sétálóhídon. A mű elkészítését a helyi ProWinter polgári társulás kezdeményezte, és ők szervezték meg a gyűjtést is. 2008-ban életét filmen is megörökítették; az Optimista című alkotást Dušan Trančík rendezte. A mankóját kettétörő férfi szobra, amit Winter Lajos kérésére Heyer Arthur grafikus rajzolt meg és Kühmayer Róbert szobrász öntött bronzba, a mai napig a gyógyászati létesítmény szimbóluma.

Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2022/02-es számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.