Vízibivalyokkal a Párizsi-mocsarak megmentéséért
Az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult a Köbölkút melletti Párizsi-mocsarak élővilága. A vízhiány, a meder feltöltődése és a növényzet terjeszkedése egyre nehezebb körülményeket jelent a terület madárvilágának. A természetvédők az elmúlt évben nagyszabású élőhely-helyreállításba kezdtek, most pedig egy újabb módszerrel, vízibivalyok legeltetésével szeretnék javítani a mocsár állapotát. A tervek megvalósításához a lakosság támogatását is kérik.
A Párizsi-mocsarak a régió egyik legértékesebb madárélőhelye. A kiterjedt nádasok, a sekély vízfelületek és az időszakosan elöntött területek számos ritka és védett madárfajnak biztosítanak megfelelő körülményeket. Az utóbbi években azonban egyre gyakrabban fordul elő, hogy a mocsár jelentős része kiszárad. A 2026-os év különösen kedvezőtlenül alakult: a természetvédők beszámolói szerint a vízfelületek nagy része eltűnt, és a terület vízellátásában fontos szerepet játszó Párizs-patak medrében is megszűnt a vízfolyás. Az ilyen mértékű vízhiány jelentősen befolyásolja a madarak táplálkozási és költési lehetőségeit, különösen azokét a fajokét, amelyek a sekély vizű élőhelyekhez kötődnek. A jelenlegi helyzet kialakulásában a száraz időjárás mellett az elmúlt évtizedek emberi beavatkozásai is szerepet játszottak. A Párizsi-mocsarak megmentéséhez ezért összetett, több éven át tartó természetvédelmi munkára van szükség.
Nemzetközi jelentőségű természeti terület
A Köbölkút és Kisújfalu térségében elhelyezkedő 184 hektáros természetvédelmi terület 1990-ben felkerült a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeket nyilvántartó Ramsari Egyezmény jegyzékére. A tágabb, Natura 2000 hálózatba tartozó madárvédelmi terület mintegy 590 hektárt foglal magában.
A területen eddig 171 madárfajt figyeltek meg, közülük 67 költőfajként is ismert. A ritkaságok között szerepel a fülemülesitke, a törpegém, a kis vízicsibe és a böjti réce. A fülemülesitke szempontjából a Párizsi-mocsarak különösen fontos, hiszen a faj egyik legjelentősebb szlovákiai előfordulási helyéről van szó.
A mocsár a költőmadarak mellett a vonuló fajoknak is megfelelő pihenő- és táplálkozóhelyül szolgál. A nádasok és a nyílt vízfelületek váltakozása kedvező feltételeket teremt a különféle életmódú madarak számára. A terület természetvédelmi értékét éppen ez a változatosság adja.
A nádas terjeszkedése is problémát jelent
A Párizsi-mocsarak története ugyanakkor szorosan összefügg a környék vízgazdálkodásának változásával. Bél Mátyás már 1731-ben említést tett az itteni tóról, amelynek kiterjedése és jellege azóta többször módosult. A környező területek mezőgazdasági hasznosítása, a lecsapolások és a vízfolyások szabályozása fokozatosan megváltoztatták a mocsár természetes működését.
A Párizs-patak szabályozása, a vízutánpótlás megváltozása és a felhalmozódó üledék miatt a mocsár fokozatosan feltöltődik, a nyílt vízfelületeket pedig egyre nagyobb területen sűrű nádas váltja fel. Ez csökkenti a víz tárolására alkalmas területeket, és kedvezőtlenül érinti a vízimadarak táplálkozási és költési lehetőségeit.
A természetvédők célja nem a nád eltávolítása, hanem a változatos élőhelyek helyreállítása: a nyílt vízfelületek, a sekély, iszapos részek és a nádas megfelelő arányának biztosítása. Ehhez a meder állapotának javítása mellett a vízmegtartó képesség növelésére is szükség van.
Már elkezdődött a helyreállítás
A Szlovák Madártani Egyesület (SOS/BirdLife Slovensko) partnereivel együttműködve az elmúlt években több lépést tett a mocsár állapotának javítására. A 2025-ben megvalósított munkálatok során három lagúnában összesen 4,5 hektárnyi nyílt vízi élőhelyet állítottak helyre.
A munkák részeként több mint 22 800 köbméter felhalmozódott üledéket távolítottak el. Hat be- és kifolyó meandert hoztak helyre, három madárszigetet alakítottak ki, valamint két olyan partfalat is létrehoztak, amely alkalmas lehet a jégmadarak fészkelésére.
A beavatkozások lehetőséget teremtenek arra, hogy javuljanak a víz áramlási és tárolási feltételei, és ismét megfelelő élőhelyek alakuljanak ki a vízimadarak számára.
A német környezetvédelmi alap támogatásával megvalósuló projekt ugyanakkor csak része a hosszabb távú természetvédelmi munkának. A 2026-os szárazság is megmutatta, hogy a mederkotrás és a lagúnák kialakítása önmagában nem elegendő. Az eredmények fenntartásához megfelelő vízutánpótlásra és rendszeres élőhelykezelésre van szükség.
Vízibivalyok segíthetnek a terület fenntartásában
A következő időszak egyik legérdekesebb természetvédelmi terve a vízibivalyok betelepítése. A Szlovák Madártani Egyesület 2027 tavaszán tizenöt állatot telepítene a Párizsi-mocsarak kijelölt területeire.
A vízibivalyokat ugyanis több európai természetvédelmi területen alkalmazzák élőhelykezelési célokra. Legelésükkel visszaszorítják a túlzottan elburjánzó növényzetet, mozgásukkal pedig hozzájárulhatnak a különféle növényzeti és felszíni viszonyok kialakulásához. A sekély vízben és a nedves talajon is jól mozognak, így olyan területeken is képesek legelni, amelyek hagyományos mezőgazdasági módszerekkel nehezebben kezelhetők.
A Párizsi-mocsarakban elsősorban a sűrű növényzet visszaszorítását és a változatos élőhelyek fenntartását várják tőlük. A megfelelően irányított legeltetés hosszú távon csökkentheti a gépi növényzetkezelés szükségességét is. A bivalyok tartásáról a tervek szerint egy helyi gazdálkodó gondoskodna, aki a téli időszakban saját gazdaságában helyezné el az állatokat. A program megvalósításához meg kell vásárolni a bivalyokat, és ki kell alakítani a legeltetéshez szükséges, villanypásztorral körülhatárolt területet. A természetvédelmi szervezet ezért adománygyűjtést indított, amelynek célösszege mintegy 40 ezer euró. Az összegből a program elindításához szükséges kiadásokat szeretnék fedezni. A kitűzött összegből eddig mintegy 10 ezer euró, vagyis a célösszeg negyede gyűlt össze.
A Párizsi-mocsarak megőrzéséhez a természetvédők mellett a vízügyi szakemberek, az önkormányzatok, a gazdálkodók és a helyiek együttműködésére is szükség van. A lakosság természetvédelmi programokon való részvétellel, a védett terület szabályainak betartásával vagy adományokkal segítheti a munkát.
A következő évek döntőek lehetnek
A Párizsi-mocsarak helyreállítása várhatóan hosszabb folyamat lesz, amelynek eredményességét a következő évek vízhelyzete és az elvégzett természetvédelmi beavatkozások egyaránt befolyásolják. A 2025-ben kialakított lagúnák, a meder helyreállítása és a tervezett bivalylegeltetés fontos lépések, de további feladatok is vannak.
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen módon javítható a terület vízmegtartó képessége, és hogyan biztosíthatók tartósan a különböző madárfajok számára szükséges élőhelyek. Ehhez következetes szakmai munkára, rendszeres megfigyelésekre és a különböző érintettek közötti együttműködésre lesz szükség.
A Párizsi-mocsarak megőrzése közös érdek. A térség olyan természeti értéke, amelynek a jelentőségét éppen a nemzetközi természetvédelmi besorolása igazolja. A természetvédők már megtették az első jelentős lépéseket, és most azon dolgoznak, hogy a Párizsi-mocsarak a jövőben is megfelelő élőhelyet biztosíthassanak azoknak a madárfajoknak, amelyek miatt ez a terület országos és nemzetközi szinten is különlegesnek számít.
Megjelent a MAGYAR7 46. számában.